csak kisebb, bár önálló tehetségként Droste vagy Will. Alexis mellé teszi), Immermannt viszont, a Platen híres Nimmermannját, sohasem sorolta az irodalomtörténet Heine és Lenau sorába.

Új korszak hirnökeit látja Brachvogelban és Hamerlingben, a kit sokan még Goethe-epigonnak mondanak híres Homunculusa miatt. E kor úttörőjének Spielhagent, legnagyobbjainak Anzengrubert, Meyer Konrádot és Ebner-Eschenbachot gondolja. Az ő generatiójukat, a melynek befejezői Vischer, Rosegger, Wildenbruch, Wilbrandt, követi a XIX. század utolsó nemzedéke, a melynek úttörői Bleibtreu, Conrad, Conradi stb., vezető egyéniségei Fontane, Liliencron, Nietzsche és Hauptmann. Mellettük ön álló, kisebb tehetségekűl Halbe, Dehmel, Wedekind, utánzókúl Hoffmannsthal, Hartleben, Schnitzler, Frenssen stb. mutatkoznak.

Ime, a XIX. század Kummer fölfogásában. Ismételjük, a fölosztás teljesen eredeti. Nincs köze ahhoz sem, a mely ú. n. csoportosító eljárással minden korszaknak vezető egyénisége körül csoportosítja a kisebb jelentőségűeket, a melyben azonban épen a fejlődés rajzának nyoma sincs. E fölosztáson belül Kummer módszere is nagyjában megfelel a tudományos földolgozás követelményeinek. Menete körülbelül az, hogy a viszonyok elég alapos ismertetése után, melybe hazájának gazdasági, stb. (a generacióra hatást gyakorló) körülményein kívül a külföldről jövő áramlatokat is figyelembe veszi, az egyes írókat módszeresen jellemzi. Bevezető rajz után életrajzukat mondja el, műveiket pontosan fölsorolja, végül a főbbeket æsthetikai szempontból jellemzi, közben, apró betűkkel, a tartalmakat is közölve. De azután e fő-váz mellett minden írónál külön jellemzés is következik. Heinenél pl. Heines Bedeutung als Dichter. Heine als Persönlichkeit. Christentum. Deutschtum. Franzosentum. Vaterlundsliebe. Literatur. Selbstachtung. stb. Vagy Hebbelnél párhuzam Kleisttal, Wagner-rel, O. Ludwiggal. Itt-ott mellékkér. désekről is beszámol. Halmnál pl. alkalomszerűen az álneveket közli, befejezésképen a folyóiratokra, hirlapokra, szinielőadásokra, népszerű kiadásokra is kitér.

Főhibája itt-ott a szárazság. Aesthetikai itélete nem mindig megbízható. Kiélezett kérdésekben (pl. Heinenél gyakran) nem mer vélemény mondani, de legalább beszámol a mások véleményéről. Eredetisége főként a fölosztásban nyilvánul, az egyes írók földolgozásában nem. Ebben Meyer, vagy a nem egyszer

elfogult Bartels műve Kummeré mellett is használható marad. De azért Kummer kötetének is van értéke, mert a legújabb korral is foglalkozik. Nem adott tökéleteset, de újat próbált. Ezért is elismerés illetné meg, ha az az új nem volna is olyan jó, a milyen.

Dr. Gálos Rezső.

Alapvető Elvek. Irta Spencer Herbert, forditotta Jónás János. Budapest, Grill K. könyvkiadóhivatala, 1909. Társadalomtudományi Könyvtár. X+672 lap. 8°. Ára 12 kor.

A Társadalomtudományi Könyvtár, a melyet a Huszadik Század szerkesztősége ad ki, 1903-ban indúlt meg a Collins-féle Spencer Herbert synthetikus philosophiájának kivonata czímű mű fordításával (ismertetését lásd a Budapesti Szemle 328. füzetében), s azóta több jóravaló, sőt értékes mű jelent meg e vállalatban, mint például Jászi Oszkár: Művészet és erkölcs, s A történelmi materialismus állambölcselete czímű eredeti művei, Loria A. A sociologia feladata és iskolái, Ward: A haladás lelki tényezői czímű műveinek fordításai. Az az aggodalom, a melynek e helyen a Collins-féle kivonat ismertetésekor kifejezést adtunk, hogy tudniillik e kivonat esetleg útját fogja állani Spencer saját művei lefordításának és kiadásának, szerencsére nem bizonyult jogosultnak, mert íme, mint a vállalat új kötete, itt áll előttünk Spencer philosophiai rendszerének első része, a rendszer bevezető kötetének: a First Principles-nek magyar fordítása. Szivesen üdvözöljük e kötet megjelenését s szivesen kivánjuk, vajha nem sokára követné e mélyenjáró, nagyszabású bölcseleti és sociologiai rendszer többi részeinek lefordítása és kiadása is. A Társadalomtudományi Könyvtár igazán hálára kötelezné vele a tudomány minden barátját, s a magyar gondolkodás és tudományosság ügyének megbecsülhetetlen szolgálatot tenne e vállalkozásával.

Legyen szabad azonban mindjárt egy külsőségre felhívnunk a vállalat vezetőinek figyelmét. Külföldön és itthon egyaránt az a szokás, hogy az ugyanazon irodalmi vagy tudományos vállalat, illetőleg könyvtár körébe tartozó művek azonos külsővel jelennek meg s már azonos külső kiállításukkal elárulják az együvé tartozást. Legyen elég e czélból csupán a Bibliothèque de la philosophie contemporaine és a Filozófiai Irók Tára

czímű vállalatokra utalunk. A Társadalomtudományi Könyvtár szerkesztői előtt, a kik első sorban épen a társadalmi élet tüneményeinek, a collectiv psyché megnyilatkozásainak tanulmányozásával foglalkoznak, fölösleges ez eljárás hasznos és szükséges voltát bizonyítgatnunk. Annál meglepőbb tehát, hogy ők a vállalat egyes darabjainak külső kiállításánál erre nem voltak tekin. tettel s a Társadalomtudományi Könyvtár I. és XII. kötetét, vagyis a Spencer rendszerének Collins-féle kivonatát és a Végső Alapelveket egymástól erősen elütő kiállításban bocsátották közre. De nemcsak a külső kiállításra nézve tér el egymástól a két kötet, hanem - a mi fontosabb - a műszavak, sőt a helyes. írás tekintetében is. A Collins-féle kivonat fordítói megállapodtak egymással a synthetikus philosophia sarkalatos fogalmainak magyar műkifejezéseire nézve s azokat az egész szövegen át egyöntetűen alkalmazták. Jönnek a Végső Alapelvek fordítói (mert az 1-7. ívet nem a czímlapon megnevezett fordító fordította) s tekintet nélkül a fenti megállapodásra, új s az előzőtől itt-ott lényegesen eltérő kifejezéseket alkalmaznak (ime egy pár eltérés: Végső alapelvek alapvető elvek, a megismerhetetlen a meg nem ismerhető, az erők állandósága az erő megmaradása, tényező hatány, egységesít egybefoglal, párhuzamos párvonalas, egységesülés - integratió). Lehet, hogy az új műkifejezések jobbak, mint a régiek voltak; mindamellett csak óvatosan kellett volna őket bevezetni, mert az örökös változtatással a magyar philosophiai terminologia sohase fog kifejlődhetni s közelebbről a Spencer egyik kötetének olvasója a másikat nehezen fogja megérteni.

A mi a kötet fordítását illeti, kétségtelen, hogy a magyar philosophiai műnyelv fejletlen volta sok nehézséget okozott a fordítónak, ő azonban azok nagyrészével derekasan megbirkó zott. Fordítása eléggé világos, magyaros. Az olvasást azonban nagyon zavarja a sok idegen szó, a melyek jelentékeny részét bátran helyettesíthette volna jó magyar kifejezéssel — itt a nagy hűség okvetlenül a jó magyarság rovására esik (pl. komplementär tény, direkt vagy implicite, konzekvens, competens, alternativa, abszurdumok, bigott, reálitás, realizál objectum, tökéletes ideát alkotunk róla, reprezentáció, reprezentál, equivalenseink, speciell, inhærens szükségszerűség, kumulativ, satelliták, abszolute megfoghatatlan, dimenzió nélküli pontok, közbeeső médium, analizálni fogjuk, modifikálta, szimpáthia, identitas, komplexitás,

kohézió stb.) De egyebütt is találkozunk oly kifejezésekkel, a melyeket kissé szabadabban, magyarosabban kellett volna kifejezni, például: szocialis előirások; képzetünknek meg nem egyezése a valósággal egészen extrémmé lesz; eredetben mindegyik kezdetleges volt; ismeretségben mondják magokat lenni a ... titokkal; nem más van ezzel mondva mint az; természetes közösséget hitt fennállónak önmaga s imádatának tárgya közt; a mi értelmünkben fogott filozofiának stb. A kötet helyesírása sem egyöntetű; előfordúl benne: kevésbbé és kevésbé (ez utóbbi gyakori), theisztikus, hipotezis, kaosz, kémia és khémiai, Plato és Platon, metódus és éther. Mindezek a hibák azonban egy esetleges második kiadás alkalmával könnyen kiküszöbölhetők.

L-s.

Új magyar könyvek.

Abonyi Árpád. Ősemberek. Fantasztikus regény. Budapest, 1908. Grill. (8-r. 255 1.) 4 K.

Borovszky Samu. Szendrő vára. (Értekezések a történeti tudományok köréből. XXII. köt. 2. sz.) Budapest, 1908. Akadémia. (8-r. 40 1.) 1 K.

Farkas Fál. A renegát. Regény. Budapest. 1908. Singer és Wolfner. (8-r. 189 1.) 3 K.

A holnap. Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dubka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Miklós Jutka versei. Budapest, 1908. Singer és Wolfner. (8-r. 191 1.) 3 K.

Hiteltörvények gyűjteménye kiegészítve az igazságügyi, hajózási, vasuti és egyéb melléktörvényekkel. Összeállította Túry Sándor dr. I. köt. 1–2. II. köt. 1-2. Budapest, 1908. Athenæum. (8-r. 1495, 1448 1.) 60 K.

R. Kiss István. A magyar helytartó tanács I. Ferdinánd korában és 1549-1551. évi leveles könyve. Budapest, 1908. Akadémia. (8-r. CCXV, 454 1.) 12 K.

Kemény Zsigmond báró összes művei. Közrebocsátja Gyulai Pál. XII. kötet. Forradalom után. Még egy szó a forradalom után. Budapest, 1908. Franklin Társulat. (8-r. 398 1.) 7 K 60 f. Mikszáth Kálmán munkái. 32–33. kötet. Az én kortársaim, 2 kötet. Budapest, 1908. Révai testv. (8-r. 258, 299 1.) 8 K.

A Noszty fiú esete Tóth Marival. 3 kötet. Budapest, 1908. Franklin T. (8-r. 256, 244, 227 1.) 12 K.

Nyelvemléktár. Régi magyar codexek és nyomtatványok. XV. kötet Székelyudvarhelyi codex. Guary codex. Nádor codex, Lázár Zelma codex. Birk codex. Piry hártya. Budapest, 1908. Akadémia. (8-r. XLIII, 360 1.) 6 K.

Népköltési gyűjtemény, Magyar—. Új folyam. A KisfaludyTársaság megbizásából szerkeszti Vargha Gyula. X. kötet. Hétfalusi csángó népmesék. Gyűjtötte és jegyzetekkel kísérte Horger Antal. Budapest, 1908. Athenæum. (8-r. 464 1.) 6 K.

Nietzsche Frigyes. Im-igyen szóla Zarathustra. Fordította Wildner Ödön dr. Budapest, 1908. Grill K. (8-r. 440 1.) 6 K. Oláh Gyula dr. Az 1875-ik évi fuzió története. Budapest 1908. Franklin Társulat. (8-r. 350 1.) 5 K.

Pekár Gyula. Tatárrabság. Regény. 2 kötet. Budapest, 1908. Franklin Társulat. (8-r. 313, 282 1.) 8 K.

Regényírók, magyar - képes kiadása. Szerkeszti és bevezetésekkel ellátja Mikszáth Kálmán. Budapest, 1908. Franklin Társ. (8-r.)

5-7. kötet. Nagy Ignácz. Magyar titkok. Regény. Az eredeti kiadás képeivel. 3 kötet (VIII, 334, 358, 370 1.)

31. kötet. Beöthy László. Goldbach & Comp. füszerkereskedése a «kék macskához». Regény. (VIII, 290 1.)

56. kötet. Herczeg Ferencz. Fenn és lenn. Regény. (272 1.)

Szitnyai Elek. Ész és szív. Értekezések a lélektan, ethika, neveléstan és életbölcselet köréből. II. átdolgozott kiadás. Buda pest, 1909. Franklin T. (8-r. 376 1.) 6 K 20 f.

Szomaházy István. Estétől reggelig. Elbeszélések. Budapest, 1908. Grill K. (8 r. 250 1.) 4 K.

Vértesy Gyula. Rabszolgák. Elbeszélések. Budapest, 1909. Franklin T. (8-r. 255 1.) 4 K,

Hibaigazítás.

A szeptemberi számban Károlyi Árpád úrnak Pauler Gyula emlékezete cz. czikkébe bosszantó sajtóhibák csúsztak be:

A 328. lapon alulról a 6. sorban eposzt helyett opust,

ugyanott a legalsó sorban compositio-művészi h, compositiv-művészi szavaknak kellene nyomtatva lenni.