Századok, 55-56. kötetAkadémiai Kiadó, 1922 |
Más kiadások - Összes megtekintése
Gyakori szavak és kifejezések
Anjou Lajos Antal április azután bár bécsi Béla Bethlen Gábor Bruckner Győző Budapest Bury Concept czímű Csánki Dezső császár csatolt cseh cselekvőképesség decz deczember Domanovszky Sándor döblingi egyházi ellen elnök épen erdélyi etate fejedelem főgimnázium főleg franczia füzet gróf Gyula Hármaskönyv Hekler Antal Holub József Hóman Hóman Bálint illetőleg inkább ismertetése ismerteti jelentése Jenő József június Károly katholikus kelt később király Klebelsberg Kunó Konstantinos korona következő Lajos László levele Lukinich Imre Magy Magyarország márczius melyben melyet midőn Miklós Morávia Múzeum levt nádor Novák Nándor oklevél okmt orosz orsz ország országgyűlés osztrák óta összesen pápa Pozsony pozsonyi követek Puchner quod régi rendek római sőt szám század Századok Széchenyi Szent szent korona szerző tanács török tört Történelmi Társulat történeti történt törvényes Törzsanyag tudományos vál váradi város δὲ καὶ
Népszerű szakaszok
585. oldal - Sőt saját forradalmi irányát olyan magasztosnak tartja, hogy azt át akarja vinni bálványozott nemzetére, s megteszi a magyart egyenesen a forradalom Bayard-lovagjának. „Európa csendes, újra csendes, Elzúgtak forradalmai... Szégyen reá! lecsendesűlt és Szabadságát nem vívta ki. Magára hagyták, egymagára A gyáva népek a magyart; Lánc csörg minden kézen, csupán a Magyar kezében cseng a kard. Emelje ez föl lelkeinket, Hogy mi vagyunk a lámpafény, Mely amidőn a többi...
585. oldal - Ez légyen, ami lelket ad. Emelje ez föl lelkeinket, Hogy mi vagyunk a lámpafény, Mely, amidőn a többi alszik, Ég a sötétség éjjelén. Ha a mi fényünk nem lobogna A véghetetlen éjen át, Azt gondolhatnák fönn az égben, Hogy elenyészett a világ. Tekints reánk, tekints, szabadság, Ismerd meg mostan népedet: Midőn más könnyet sem mer adni, Mi vérrel áldozunk neked.
304. oldal - Az összes magyar szabók, cipészek, szűrszabók, sapka- és csizmakészítők otthagyták műhelyeiket, és segédeikkel, tanoncaikkal együtt a színházba tódultak. Mivel ez a nép a magyar nemesség jókora részével együtt még kevéssé fogékony az illem, erkölcs és a finomabb modor iránt, s inkább alkalmatos az alföldi legelőre, mint egy művelt színházba, azért nem is tudott helyesen viselkedni. . . döngették a padlót, tapsoltak, éljeneztek . . . Ugyanebben a darabban e...
304. oldal - Nemcsak a dráma tartalma, hanem egyes részletei is alkal masak arra, hogy a magyarok gyűlöletét a német fejedelmek s általában a németek ellen lángra lobbantsa, fejlessze, táplálja. Nyilvánvaló, hogy az ilyen írók vakmerő törekvéseikben mindjobban megerősödnek, ha szigorú és megfelelő cenzúrával nem vetnek gátat azoknak.
586. oldal - Igen, Petőfi forradalmár volt, de nemzeti forradalmár. Hazafias lírája a maga hatalmas lendületeit a nemzeti múlt szépségeiből és nagyságaiból merítette. Petőfi történeti érzéke és hazafisága 1848-49-i forradalmunkat, mely nemcsak szabadságharc volt, hanem a társadalmi forradalom számos ismérvét is magán viseli, belekötötte a nemzeti élet nagy folytonosságába. Ezzel homlokegyenest ellentétben az a forradalmi szellem, mely az 1918-19-i összeomlásunkkor tombolta ki...
266. oldal - Buda 1686-i visszafoglalásától az 1848-i szabadságharcig eltelt korszaknak emlékeit. Pedig a XVIII. század folyamán és a XIX. század első felében a korábbi meddő háborúk és felekezeti villongások helyébe közjogi, kulturális és közgazdasági törekvések léptek, melyek mai közéletünknek közvetlen előzményei, s melyeknek ismerete nélkül viszonyaink és számos intézményünk igazán meg sem érthetők.
130. oldal - Űyen szükségképpen egyedülálló, sajnos ritka, tüneményes erupciók mellett a szakképzettek ezrei működnek közre a tudományok továbbfejlesztésén. Főleg az előmunkálatokhoz, az anyaggyűjtéshez, a tudományos félgyártmányok előállításához kívántatik meg számos szorgalmas kéz, sok, a munka tömegétől vissza nem rettenő friss, fiatal erő. A tudományos munkának mennyiségileg túlnyomó része nem a lángész, hanem szorgalmas kezek produktuma. A botanikusok tervszerűen...
408. oldal - Schilderungen der Zustände und Personen in Jessen an der Schwarzen Elster zu Anfang der sechziger Jahre; im Mittelpunkte steht das Bild des Vaters, der auch als Oberpfarrer der kleinen Stadt seine eigenen Wege zu gehen wußte. Das Ungarn, wie es war und wie es vor zwei Jahren von den der damaligen Regierung nahestehenden Gelehrten angesehen wurde und in Deutschland angesehen werden sollte, ist geschildert in dem Buche...
587. oldal - ... írni, a kiadott közlemények között túl sok volt az adalék, bizonyos félelem, bizonyos horror mutatkozott a főbenjáró, nagy kérdésekkel, a főeseményekkel való foglalkozástól, inkább harmadrangú részletkérdésekkel pepecseltek, nem voltak tekintettel a művészi rangú kompozíció és előadás követelményeire, az újabb kort elhanyagolták, a legújabb kort pedig szinte kerülték. Mindezért a nagyközönség érdeklődése elfordult a történelemtől, a választott...
180. oldal - Buquoival való harczomat más jobb alkalmatosb üdőre. Látván mind az statusoknak uraknak és nemeseknek ilyen intentumokot, én az gyeplőt nekik vetettem, és szabadságot adtam ő kegyelmeknek, hogy valamint akarják az országot dirigálni, lássák, valamikor el akarnak menni, én nem tartóztatom, de én is ezt hitem szerént mondom, hogy valamely nap kegyelmetek...