Az 1861-ki [Tizennyolc száz hatvanegyediki] magyar Országgyülés ...Osterlamm K., 1861 |
Gyakori szavak és kifejezések
1861-ki országgyülés absolut rendszer alá alkotmányos alkotmányosság Bács-Bodrog megye Beniczky Lajos Bihar megye birodalmi birodalom bizottmánynak Bónis Sámuel Deák Ferencz egybegyült Elállok éljenzés ellen Elnök elő emlitett épen fejedelem felirás Felséged Felségének felsőház folytán főispán föl fölirat főrendek Ghyczy Kálmán gróf György Halljuk hazánk háznak Helyes Helyeslés hiszem Horvátország illető illetőleg inditvány inkább iránt Ivánka Imre javaslat jegyző jegyzőkönyv jelen jogait József junius Károly képviselő képviselőház kivánja kivül Közhelyeslés közjogi László legmagasabb királyi leirat levén Lónyay Menyhért Magyarország Magyarországnak melyek midőn mikép miket miszerint miután mult nemzet nemzetiségi nézve Nyáry Pál october órakor ország országnak országgyülésileg osztrák örökös tartományok örökösödési Pál pártolja pragmatica sanctio Ráday Gedeon sanctio pragmatica sőt szavazás szentesitett szinház tanácskozás Tanárky Temes megye Tisza Kálmán tisztelt ház többség tör törvény törvényeink törvények törvényeket törvényhozás törvénytelen ülés jegyzőkönyve végett Zajos Zala megye
Népszerű szakaszok
263. oldal - ... törvényhozás elé tartozó tárgyakra nézve, netalán elegendő nem volna, készek vagyunk mi, a mint első feliratunkban is kijelentettük, az örökös tartományok alkotmányos népeivel, mint önálló szabad ország, függetlenségünk megóvása mellett, esetenkint szabadon és nyilt őszinteséggel érintkezni. Ily módon minden egyes esetben sokkal könnyebb leend tisztába hozni a közös viszonyokat, mint egy közös birodalmi tanács által, melyhez mi csak alkotmányos önállásunknak...
270. oldal - ... absolut rendszerből az alkotmányosság terére is áthozatott, s fájdalom ! még most is vezérelvnek s kiindulási pontnak tekintetik. De jog és igazság megengedik-e, hogy az alapszerződések szentsége, a nemzet alkotmányának leglényegesebb részei, az országnak kétségtelen jogai s az alkotmányosság alapelvei áldozatul essenek egy...
242. oldal - Felséged nem tekinti az országgyűlést oly testületnek, mely a fejedelem- és nemzet között megosztott törvényhozó hatalmat a nemzet nevében Felségeddel együtt gyakorolja, s melynek beleegyezése nélkül törvényt alkotni vagy változtatni nem lehet; hanem tekinti oly testületnek, • mely a törvényhozás terén is köteles a fejedelemnek önhatalommal kiadott parancsát törvény gyanánt elfogadni, s azt az alkotmánynak és szentesitett törvényeknek ellenére a törvénykönyvbe...
146. oldal - Isten úgy akarta, hogy szenvedjünk, de ne csüggedjünk s hűtlenek ne legyünk önmagunkhoz, és úgy akarta, hogy a fejedelmet tizenkét évi tapasztalás végre meggyőzze, miként a korlátlan hatalom absolut rendszere nem vezetheti a birodalom népeit boldogságra, de veszélybe döntheti a trónt és birodalmat Ekkor...
283. oldal - Horvátország jogait sérteni nem kívánta, s tekintve, hogy annak követei tettleges részt vettek az említett törvények alkotásában, nem is hitte, hogy azok által Horvátország sértve érezhesse magát. Honnan eredtek s mikép alakultak az akkori fájdalmas események, arról egykor az elfogulatlan történelem fog csak ítéletet mondhatni.
243. oldal - De tette ezt kötelességérzetből, s hódolva saját törvényeinek könnyebben viselte a terheket, miket a szükség kivánataihoz képest maga vetett ki magára. (Igaz! Helyes!) Ha ellenben az ország megfosztva eddigi alkotmányos jogától, csak másokkal együtt határozhat saját adójának, saját katonaságának kérdései fölött, akkor a nemzet véréről és vagyonáról oly testület rendelkezik, melynek tetemes többsége más tartományok képviselőiből áll. És...
276. oldal - Ezen folytonosságnak tagadása megsemmisíti azon közvetítő erőt, mely nélkül az érdekek összeütközésénél minden kérdés csak az önkény hatalmával, vagy a. fegyver élével volna megoldható, s mely nélkül a népeknek és fejedelmeknek nem volna egyéb választásuk, mint absolut uralkodás vagy forradalom.
156. oldal - Óhajtjuk törvényeink azon rendeleteit, mik e részben akadályul szolgálhatnak, közös érdekeink szerint méltányosság alapján módosítani ; s hogy ezt eszközölhessük, múlhatatlanul szükséges az országgyűlésnek mielőbbi kiegészítése. Erdélynek haladék nélküli meghívását s megjelenhetését semmi sem gátolja.
246. oldal - Vannak hazánkban is oly fejedelmi jogok, miket magára a király személyére ruházott az alkotmány. Mivel pedig a magyar király egyszersmind az örökös tartományoknak is fejedelme, — természetes, hogy az ily jogokat mind Magyarországra, mind a többi tartományokra nézve ugyanazon fejedelem gyakorolja. De ebből szorosabb real-uniot következtetni nem lehet. Ilyen fejedelmi jog a magyar királynak azon joga , miszerint a külhatalmak iránti viszonyokat — vagyis a külügyeket —...
370. oldal - ... lefolyt tizenkét esztendő súlyos szenvedések kora volt reánk nézve. Ősi alkotmányunk eltöröltetett, sa korlátlan hatalom idegen rendszere nehezedett reánk. És e nyomasztó rendszert még súlyosabbá tették azok, kik azt ellenséges indulattal, korlátolt felfogással s gyakran rossz akarattal kezelték. Bűn volt előttük a szabadság érzete, bűn volt ragaszkodásunk nemzetiségünkhöz, bűn volt még a legtisztább honszeretet is. Országunk erejét kimerítették, a nemzet...