A magyar nyelv Szótára, 2. kötetEmich Gusztav, 1864 |
Részletek a könyvből
1. oldal
... különbözik egy harmadik , úgy nevezhető éles -től , mely majd i - vel , majd o - val szo- kott váltakozni , mint egyenes , igyenes , esmét , ismét , a régies ely , ede , es , a mai ily , ide , is helyett , továbbá sehol sohol , fazekas ...
... különbözik egy harmadik , úgy nevezhető éles -től , mely majd i - vel , majd o - val szo- kott váltakozni , mint egyenes , igyenes , esmét , ismét , a régies ely , ede , es , a mai ily , ide , is helyett , továbbá sehol sohol , fazekas ...
5. oldal
... különbözik . Van még egy harmadik rövid e , mint föntebb is megérintettük , melyet élesnek nevezénk , s mely hol a ) vastag v . mély , v . alhangú éles é , például tehát ( régiesen : tahát ) , hervad szókban , mely gyak- ran o - val is ...
... különbözik . Van még egy harmadik rövid e , mint föntebb is megérintettük , melyet élesnek nevezénk , s mely hol a ) vastag v . mély , v . alhangú éles é , például tehát ( régiesen : tahát ) , hervad szókban , mely gyak- ran o - val is ...
33. oldal
... különbözik ( Individuum ) . Különösen jelent embert , midőn azt önállólag , magán tekintjük , máskép : egyén . EGYED , ( 2 ) , férfi kn . Aegidius . A hellen latin aegis , -idie szóból származott , mely Jupiter paizsátje- lentette , s ...
... különbözik ( Individuum ) . Különösen jelent embert , midőn azt önállólag , magán tekintjük , máskép : egyén . EGYED , ( 2 ) , férfi kn . Aegidius . A hellen latin aegis , -idie szóból származott , mely Jupiter paizsátje- lentette , s ...
41. oldal
... ( Különbözik összeírva . L. EGYESSZÁM ) . Azután jönek a tizesek , ezeket kö- vetik a százasak , tovább az ezresek stb . 3 ) Ami csak EGYENOLDALÚ , ( egyen - oldalú ) ösz . mn . Ha egyszer történik . Egyes hivásra nem is mozdúl . Egyes ...
... ( Különbözik összeírva . L. EGYESSZÁM ) . Azután jönek a tizesek , ezeket kö- vetik a százasak , tovább az ezresek stb . 3 ) Ami csak EGYENOLDALÚ , ( egyen - oldalú ) ösz . mn . Ha egyszer történik . Egyes hivásra nem is mozdúl . Egyes ...
99. oldal
... Különbözik elő , és személyragozva előmbe , elődbe stb . V. ö . Az elé képzője é mutató jelentésű , vastaghangon á , mint ezekben : al - á , ho - v - á , föl - é , köz - é , bel - é , mög - é , fel - é , s régi nyelvemlékeinkben Pest ...
... Különbözik elő , és személyragozva előmbe , elődbe stb . V. ö . Az elé képzője é mutató jelentésű , vastaghangon á , mint ezekben : al - á , ho - v - á , föl - é , köz - é , bel - é , mög - é , fel - é , s régi nyelvemlékeinkben Pest ...
Más kiadások - Összes megtekintése
Gyakori szavak és kifejezések
áll állapot állati álló Általán áth Átv azaz belsz biró bizonyos ből Cselekvés elé eléjön ellen elő előre eltávozik elvesz emlős erő erős értelemben Eszközli étt ezüst fából falu fekély fél FELHANG félre Finnül foly folytonosan föl föld föntebb gyak gyanánt gyök használtatik Határozóilag helyr idő igekötő illető illetőleg inkább jobban képző kinek köz Kriza különböztetésül különféle különösen lamely lamit lásd latin levő magát Máskép megyében melyben melyből melyet melylyel melynek melynél fogva valaki midőn valaki mintegy mondatik mondják neme némely Népd névutó önh ösz öszve péld Pozsony megyében ragu régi régies Rokon vele ról rosz ről Somogy megyében Szala szanszkrit székelyeknél Szélesb ért személy szerént szók szókban tájszó tál tárgyeset Tatrosi tél test testnek tesz Tulajd tulajdonság vala valahová valamely valaminek valamire víz