A magyar nyelv Szótára, 2. kötetEmich Gusztav, 1864 |
Részletek a könyvből
1 - 5 találat összesen 100 találatból.
7. oldal
... szó következik , vagy pedig az utána jövő névhez szorosan nem tar- tozik , egész alakjában is kitétetik , pl . Ez nem illik . Ez rút dolog . Ez volt ott nem én . V. ö . EZ . Az éles és nyilt e hangnak még némely változásai- és ...
... szó következik , vagy pedig az utána jövő névhez szorosan nem tar- tozik , egész alakjában is kitétetik , pl . Ez nem illik . Ez rút dolog . Ez volt ott nem én . V. ö . EZ . Az éles és nyilt e hangnak még némely változásai- és ...
13. oldal
... szó módosult az utóbbihoz , mint több másokban , pl . böstörő = borstörő , nélkül = nálkül . ECZET , fn . tt . eczet ét . Szeszes növénysavany , ECSER , falu Pest , és puszta Csongrád megyé - mely némely nedvek által képződik . Boreczet ...
... szó módosult az utóbbihoz , mint több másokban , pl . böstörő = borstörő , nélkül = nálkül . ECZET , fn . tt . eczet ét . Szeszes növénysavany , ECSER , falu Pest , és puszta Csongrád megyé - mely némely nedvek által képződik . Boreczet ...
27. oldal
... szó ik tagjá- Az élő beszéd az , egy ' mint önálló szóban levő gy hangot rendszerént megkettőzteti , s régebben így is irták : egygy v . edgy v . edj ; származékai közől a szokás némelyeket szintén kettős , gygy - vel , de néme- lyeket ...
... szó ik tagjá- Az élő beszéd az , egy ' mint önálló szóban levő gy hangot rendszerént megkettőzteti , s régebben így is irták : egygy v . edgy v . edj ; származékai közől a szokás némelyeket szintén kettős , gygy - vel , de néme- lyeket ...
31. oldal
... szó . 2 ) Más időben , régente ; innen egyéb- hai am . régi . ( Eléjön egy régi magyar Verbőcziben ) . EGYÉBIRÁNT , ( egyéb - iránt ) ih . és ksz . 1 ) Kü- lönben , máskülönben . Egyébiránt én mit sem segíthe- tek bajodon . 2 ) Azonban ...
... szó . 2 ) Más időben , régente ; innen egyéb- hai am . régi . ( Eléjön egy régi magyar Verbőcziben ) . EGYÉBIRÁNT , ( egyéb - iránt ) ih . és ksz . 1 ) Kü- lönben , máskülönben . Egyébiránt én mit sem segíthe- tek bajodon . 2 ) Azonban ...
35. oldal
... szó nem más , mint a megforditott : ele- gyes . V. ö . EGYELĖDIK . EGYELESLEG , ( egy - el - es - leg ) ih . Keverve , ve- gyítve , elegyesleg . EGYELÉSZIK , ( egy - el - ész - ik ) k . l . EGYELE- EGYELSŐBEN , ( egy - elsőben ) 1 ...
... szó nem más , mint a megforditott : ele- gyes . V. ö . EGYELĖDIK . EGYELESLEG , ( egy - el - es - leg ) ih . Keverve , ve- gyítve , elegyesleg . EGYELÉSZIK , ( egy - el - ész - ik ) k . l . EGYELE- EGYELSŐBEN , ( egy - elsőben ) 1 ...
Más kiadások - Összes megtekintése
Gyakori szavak és kifejezések
áll állapot állati álló Általán áth Átv azaz belsz biró bizonyos ből Cselekvés elé eléjön ellen elő előre eltávozik elvesz emlős erő erős értelemben Eszközli étt ezüst fából falu fekély fél FELHANG félre Finnül foly folytonosan föl föld föntebb gyak gyanánt gyök használtatik Határozóilag helyr idő igekötő illető illetőleg inkább jobban képző kinek köz Kriza különböztetésül különféle különösen lamely lamit lásd latin levő magát Máskép megyében melyben melyből melyet melylyel melynek melynél fogva valaki midőn valaki mintegy mondatik mondják neme némely Népd névutó önh ösz öszve péld Pozsony megyében ragu régi régies Rokon vele ról rosz ről Somogy megyében Szala szanszkrit székelyeknél Szélesb ért személy szerént szók szókban tájszó tál tárgyeset Tatrosi tél test testnek tesz Tulajd tulajdonság vala valahová valamely valaminek valamire víz