A magyar nyelv Szótára, 2. kötetEmich Gusztav, 1864 |
Részletek a könyvből
1 - 5 találat összesen 7 találatból.
453. oldal
... fahéj fahaj . De minthogy a paré , gané , taré alakok szokottabbak , innen inkább azt kell tartanunk , hogy az egész aj szótag , vagyis ikerhangzó az , mely a hosszú é - nek megfelel . A ré- giek szintén használták j nélkül : paré ...
... fahéj fahaj . De minthogy a paré , gané , taré alakok szokottabbak , innen inkább azt kell tartanunk , hogy az egész aj szótag , vagyis ikerhangzó az , mely a hosszú é - nek megfelel . A ré- giek szintén használták j nélkül : paré ...
573. oldal
... fahéj is . nyessége , melynél fogva a hideget igen érzi . Átv . ért . a belső érzékek merevedettsége , hidegsége , a rokon- érzet hiánya , részvétlenség . 575 FAHÉJOLAJ - FAHORDÓ FAHÉJOLAJ , ( fa - héj. 573 FAGYLALTOZÁS - FAGYTALAN ...
... fahéj is . nyessége , melynél fogva a hideget igen érzi . Átv . ért . a belső érzékek merevedettsége , hidegsége , a rokon- érzet hiánya , részvétlenség . 575 FAHÉJOLAJ - FAHORDÓ FAHÉJOLAJ , ( fa - héj. 573 FAGYLALTOZÁS - FAGYTALAN ...
575. oldal
... fahéj nevű fűszer szaga vagy illata . FAHÉJSZAGÚ , ( fa - héj - szagú ) ösz . mn . Minek olyan szaga van , mint a fahéj nevű füszernek . Fahéj- szagú rózsa . FAHÉJSZESZ , ( fa - héj - szesz ) ösz . fn . Erős illatú szesz , melyet ...
... fahéj nevű fűszer szaga vagy illata . FAHÉJSZAGÚ , ( fa - héj - szagú ) ösz . mn . Minek olyan szaga van , mint a fahéj nevű füszernek . Fahéj- szagú rózsa . FAHÉJSZESZ , ( fa - héj - szesz ) ösz . fn . Erős illatú szesz , melyet ...
993. oldal
... fahéj stb . Átv . ami a beszédet , társalgást , mu- latságot különösen kedvessé , kellemessé teszi . Az el- més tréfa , zene , gazda szivessége , mindannyi füszerei a lakomának . FŰSZERÁRU , ( fű - szér - áru ) ösz . fn . Szorosb ért ...
... fahéj stb . Átv . ami a beszédet , társalgást , mu- latságot különösen kedvessé , kellemessé teszi . Az el- més tréfa , zene , gazda szivessége , mindannyi füszerei a lakomának . FŰSZERÁRU , ( fű - szér - áru ) ösz . fn . Szorosb ért ...
1139. oldal
... fahéj- , szegfű- , rozmarinolajból stb . GUTAPOR , ( guta - por ) ösz . fn . Gyógyszerpor a gutaütés ellen . GUTAS , falu Nógrád megyében ; helyr . Gu- tas on , ―ra , -ról . Máskép Kutásó . GUTAÜTÉS , ( guta ütés ) ösz . fn . A tagok ...
... fahéj- , szegfű- , rozmarinolajból stb . GUTAPOR , ( guta - por ) ösz . fn . Gyógyszerpor a gutaütés ellen . GUTAS , falu Nógrád megyében ; helyr . Gu- tas on , ―ra , -ról . Máskép Kutásó . GUTAÜTÉS , ( guta ütés ) ösz . fn . A tagok ...
Más kiadások - Összes megtekintése
Gyakori szavak és kifejezések
áll állapot állati álló Általán áth Átv azaz belsz biró bizonyos ből Cselekvés elé eléjön ellen elő előre eltávozik elvesz emlős erő erős értelemben Eszközli étt ezüst fából falu fekély fél FELHANG félre Finnül foly folytonosan föl föld föntebb gyak gyanánt gyök használtatik Határozóilag helyr idő igekötő illető illetőleg inkább jobban képző kinek köz Kriza különböztetésül különféle különösen lamely lamit lásd latin levő magát Máskép megyében melyben melyből melyet melylyel melynek melynél fogva valaki midőn valaki mintegy mondatik mondják neme némely Népd névutó önh ösz öszve péld Pozsony megyében ragu régi régies Rokon vele ról rosz ről Somogy megyében Szala szanszkrit székelyeknél Szélesb ért személy szerént szók szókban tájszó tál tárgyeset Tatrosi tél test testnek tesz Tulajd tulajdonság vala valahová valamely valaminek valamire víz