A magyar nyelv Szótára, 2. kötetEmich Gusztav, 1864 |
Részletek a könyvből
1 - 5 találat összesen 100 találatból.
5. oldal
... föl , melyet az illető név többesszáma , pl . ház , ( többese : ház - ak ) , ház - anként , ház - as , ház - al , ház - acska ; bot ( tb . bot - ok ) , bot - os , bot- ol , bot - oz , bot - or , bot - ocs - ka ; szem ( tb . szem - ek ) ...
... föl , melyet az illető név többesszáma , pl . ház , ( többese : ház - ak ) , ház - anként , ház - as , ház - al , ház - acska ; bot ( tb . bot - ok ) , bot - os , bot- ol , bot - oz , bot - or , bot - ocs - ka ; szem ( tb . szem - ek ) ...
99. oldal
... föl - é , köz - é , bel - é , mög - é , fel - é , s régi nyelvemlékeinkben Pest - é ( = Pestre ) Győr - é ( = Győrbe ) . | ELÉ , ( 2 ) , ( 1. fönebb ) helyhatározó . El ide vagy oda . Ellene tétetik a félre , ( hátra ) határozóknak ...
... föl - é , köz - é , bel - é , mög - é , fel - é , s régi nyelvemlékeinkben Pest - é ( = Pestre ) Győr - é ( = Győrbe ) . | ELÉ , ( 2 ) , ( 1. fönebb ) helyhatározó . El ide vagy oda . Ellene tétetik a félre , ( hátra ) határozóknak ...
115. oldal
... föl ; érczczé változik el . ELÉRCZÜLÉS , ( el - érczülés ) ösz . fn . Elváltozás , midőn valamely ásvány idegen részekkel , pl . mireny- nyel vegyülve érczalakot ölt . ELERED , ( el - ered ) ösz . önh . 1 ) El kezd folyni . Eleredt az ...
... föl ; érczczé változik el . ELÉRCZÜLÉS , ( el - érczülés ) ösz . fn . Elváltozás , midőn valamely ásvány idegen részekkel , pl . mireny- nyel vegyülve érczalakot ölt . ELERED , ( el - ered ) ösz . önh . 1 ) El kezd folyni . Eleredt az ...
119. oldal
... föl- élesztő . 2 ) Vidító , élénkké tevő . Elevenítő mulatságok , szerek . ELEVENKE , ( el - ev - en - ke ) mn . tt . elevenkét . ELEVEDÉS , ( el - evedés ) ösz . fn . A sebnek , ki- fakadásnak azon foka , midőn evbe megyen által . V. ö ...
... föl- élesztő . 2 ) Vidító , élénkké tevő . Elevenítő mulatságok , szerek . ELEVENKE , ( el - ev - en - ke ) mn . tt . elevenkét . ELEVEDÉS , ( el - evedés ) ösz . fn . A sebnek , ki- fakadásnak azon foka , midőn evbe megyen által . V. ö ...
131. oldal
... föl . 5 ) Átv . ért . Elmagyaráz , más értelemre húz , másfelé irányozza a szót , beszédet , roszul , fonákul fog ... FÖL , 1. EL - FEL . ELFÖL , ( el - fől ) 1. ELFŐ . ELFÖLÉS , ( el - fölés ) ösz . fn . Némely vidékeken használják ...
... föl . 5 ) Átv . ért . Elmagyaráz , más értelemre húz , másfelé irányozza a szót , beszédet , roszul , fonákul fog ... FÖL , 1. EL - FEL . ELFÖL , ( el - fől ) 1. ELFŐ . ELFÖLÉS , ( el - fölés ) ösz . fn . Némely vidékeken használják ...
Más kiadások - Összes megtekintése
Gyakori szavak és kifejezések
áll állapot állati álló Általán áth Átv azaz belsz biró bizonyos ből Cselekvés elé eléjön ellen elő előre eltávozik elvesz emlős erő erős értelemben Eszközli étt ezüst fából falu fekély fél FELHANG félre Finnül foly folytonosan föl föld föntebb gyak gyanánt gyök használtatik Határozóilag helyr idő igekötő illető illetőleg inkább jobban képző kinek köz Kriza különböztetésül különféle különösen lamely lamit lásd latin levő magát Máskép megyében melyben melyből melyet melylyel melynek melynél fogva valaki midőn valaki mintegy mondatik mondják neme némely Népd névutó önh ösz öszve péld Pozsony megyében ragu régi régies Rokon vele ról rosz ről Somogy megyében Szala szanszkrit székelyeknél Szélesb ért személy szerént szók szókban tájszó tál tárgyeset Tatrosi tél test testnek tesz Tulajd tulajdonság vala valahová valamely valaminek valamire víz