Oldalképek
PDF
ePub

A MAGYAR NYELV

SZÓTÁR A.

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADEMIA MEGBIZÁSÁBÓL

KÉSZÍTETTÉK

CZUCZOR GERGELY ÉS FOGARASI JÁNOS,

M. TUDOM. AKAD. RENDES TAGOK.

MÁSODIK KÖTET.

PEST.
EMICII GUSZTÁV MAGYAR AKADEMIAI NYOMDÁSZNÁL.

1864.

[merged small][ocr errors][merged small]

RÖVIDÍTÉSEK.

[ocr errors]

= olvasd : annyi mint am. = annyi mint áth. = átható ige átu. = átvitten átv. ért. = átvitt értelemben belsz. = belszenvedő ige elv. = elvontan, elvont értelemben fér. kn. = férfi keresztnév fn. fönév fn. és mn. =- fő- és melléknév gyak. = gyakorlatos h. = helyett harm. szt. = harmadik személyraggal helyn. helynév helyr. = helyragok v. helyraggal hin. = határtalan mód ih. = igehatárzó igek. = igeképző isz. = indulatszó

középige kics. = kicsinyező km. = közmondat ksz. = kötszó

külsz. = külszenvedő ige
1. = lásd
m. = múlt idő
magash. = magashangon
mélyh. = mélyhangon
mivelt. = miveltető
mn. melléknév
mváros — mezőváros
nérk. = névképző
nöi kn. -- női keresztnév
nm. = névinás
névr. = névrag
önh. = önható ige
Ösz. = öszvetett

például
par. = parancsoló mód
tb.

többes szám t. i. - tudniillik tt. = tárgyeset tulajdon ért. = tulajdon értelemben v. = vagy v. ö. = vesd öszve.

p. pl.

k. =

1

E-E

E--E

2

[ocr errors]

E.

„Az adózástól a nemesek sem ment-ek,(Az É bötiit lásd külön.)

Ti az ugarba kölest vet-tik,

„A kereskedők gyapjut vett-ek,E, kisded alakban e, nyolczadik bötü a ma „Azt fogják rám, hogy álmot fejl-ek," var ábéczében s az önhangzók sorában harmadik. „ Ti meddő tehenet, bakot fej-tek, Jelen elfogadott betürendszerünkben a vastag vagy „A majorosok már meg-fej-t-ek,mely hangu rövid a-nak párhuzamos társa, azonban Hát nektek hol jár a szeme-tek ?" valósággal azon a- (vagyis a-)nak, melyet ezen betü Az utczákat elrutítják a szemet-ek,“ tárgyalásánál, nyiltnak nevezénk (a tompább vagy „Hol van borotválkozó szer-e-ték ?" zárt a ellenében); azon nyilt e, mely ez, emez szók En minden jó embert igen szeret-ek,ban hallatszik, s mely vékonyabb v. magasabb hangon , Ezen faágakból lesznek jó nyel-ek,szól, mint azon zártabb hangu ė, mely az ö-höz kö „Én békesség okáért sokat el-nyel-ek,zeledik és számos szókban tájejtésileg ö-vel is cserél ,Hogy vagytok ? mi bizony szegény-en,tetik fel, pl. per pör, csereg csörög, peng pöng, pe „Segits, ha csak lehet, a szegény-en," czk pöczök. Mindkettő különbözik egy harmadik, úgy „Tedd meg kedvemért, kérlek szép-en, nevezhető éles f-től, mely majd i-vel, majd o-val szo „Nagy öröme van minden jón és szép-en,“ kott váltakozni, mint : egyene 8, igyenes, esmét, ismét, „A halálra itélteket nem törik kerék-én,“ a régies ely, ede, es, a mai ily, ide, is helyett, továbbá „. Állításodat tagadom kerek-en.“ sehol sohol, fazekas fazokas, mely t. i. a vastaghangok Néha ugyanazon szóban, ha tulajdon értelemben hal is megfér egy szóban. Ellenben a föntebbi két használtatik, nyilt e, átvitt értelemben pedig zárt é nyilt és zárt) e az általános nyelvben (minthogy né- hangzik szabatosabban, pl. mely nyelvjárások igen érdekes kivételt tesznek, „A bátyád jó gazda, mert egész-hely-es, miröl alább) vastaghangu ragot vagy képzőt nem Amit most elkövettél, az nem hely-is, tur, s csak öszvetett szókban állhat együtt, pl. „Ezen határ egy része tilalom-jel-es,“ aranyperecz, ekebontó, fejdaganat. Az ikerszókban „A te tanuló fiad első jel-es,“ vagy ismétli magamagát, pl. elegybelegy, csecsebecse, „A bemetszett talpu libák jegy-es-ek,“ cerebere, terefere, vagy vastaglanguakkal (t. i. mint ,,Itt vannak a vőlegények és a jegy-es-ek,“ az a rokona) nem más vékonyhanguakkal párosul,

Árva és Liptó vármegye igen hegy-es,mint : egyebngya , hebehurgya, hetlehotla , cselecsala, „Úgy jó a tű és dárda, ha hegy-és.he jehuja, teretura.

A magyar fülekre a rosz hangzásnak legsértőbb A zárt e-töl nem csupán kiejtésben különbözik, neme volna, s a szók értelmét egészen elhomályoside gyakran a szónak egészen más értelmet is ad, mi- taná, vagy elváltoztatná, ha e két hangzót egymással nélfogva e két hangot öszvezavarni, illetőleg egymás- feleserélve hallaná. -al fölcserélni nem lehet. Így különböznek a gyök A zárt e-n kezdődő szók ezen szótárban egészen szókban :

külön betűsort képeznek, s magáról ezen önhangzó„Aki tüzbe ugrik, bele vesz, “

ról a sorozat elején szintén külön czikk adatik elé. Péter a vásárban lovat vesz,“

Itt pedig tüzetesen csak a nyilt és éles e hangokat , a kenyérből karéjt szeg,

tárgyaljuk. Különösen nyilt e-vel ejtetnek a) azoù „Ruháját kiszakasztotta a szeg,“

gyökök, melyeknek párlejtesen nyilt a (a) felel meg, „Pál az én feles társam,“

csel(e) csal(a), csett(en) csattan) stb. I. A, illetőleg . Erről szólni felés dolog."

nyilt a; b) azon ragok és képzők, melyekben a nyilt De kivált a ragokban tetszik ki a lényeges kü a hangon kivül más hangzó nem fordul elé, milyelönbség, mit több példával akarunk felvilágosítani : nek : nek nak, vel val , be ba , ben ban , et at, re ra, „Ti ininket mi okból ver-ték a

ed ad, eszt aszt, en an (igehatárzó) stb. Lásd szintén „A rablók engemet meg-ver-t-ek,“

a nyilt a alatt, és itt alább a Tatrosi és Bécsi codexek „Ti sok keserű falatot nyel-ték,

irásmódját; c) azon szók, melyek gyöke vagy törzsé„A részegek sok bort nyel-t-ek,“

ben tisztább és legközönségesebb kiejtéssel nyiltabb „Ti velünk mérkőzni sem mer-tek,“

e hallatszik, mint : A gyerekek kukkanni sem mer-t-ek,“

edz, egész, egér, ejt, esik, esd, eke , el, eleve , ele„Hát ti oly merően mit néz-ték,“

mezne , ellik , elme, emle, emel, eme, emse, enged, enyh, , Az emberek mind téged néz-t-ek, “

enyv, enyészik, epe, ered, erő, erszény, esk, ev, evet, ezer; „Lehet, hogy ti mind a harczban vesz-tek,

be, beh, bel, ben, besze, beteg ; , Éhségben, döghalálban sokan el-vesz-t-ek,

csek (csak), csekély, csen , csempész, cserj, csere, „Hát ti a vásárban mit vész-ték,

csereklye, cserep, csesz, csett, cseveg, csevicze (csavicza), „Én ezen vállalatban sokat veszt-ek,

csete ; „Én fegyvertelen senkit meg nem ment-ek,"

de, deget, denevér, dereglye, derellye, dermed ; „Ti oly korán reggel hová m'n-tek,

fedd, fegy, fegyver, fe, fej (fn.), fej (ige), fehér, „Hát a fiúk ugyan hová men-t-ek ?"

fekszik , fen, fene, fenyeget, feslik, feszít, felel, feled ;

1 AKAD. NAGY SZÓTÁR. II. KÖT.

[ocr errors]
« ElőzőTovább »