Oldalképek
PDF
ePub

23

EGÉSZ-EGÉSZSÉG

EGÉSZSÉGÉS-EGÉSZSÉGTELENÜL

24

ként szolgál. Egész csuda ez a gyerek, oly okosan beszél. ¡ Ellentéte: betegség. egészség, változó egészség. EgészEgész apja. Egész paraszt. Egész ördög. Egész angyal. ségben lenni. Kelletlen ott a kincs, ahol egészség nincs.

Elemezve eg-össz v. egy-össz, vagy meg-össz, azaz (Km). Kinek elesége, szlikön bora , söre, annak van együttlevő össz, meglevő össz. Elemezhető ekként is: egészsége. (Km). Tisztaság félegészség. (Km). Egészséegy-íz, azaz együtt levő iz, együtt levő rész; rokon gére válik, amit eszik. Kedves egészségére vagy egészsévele hangban a hellén: úyins.

gedre váljék, vagy rövidebben : egészségére vagy egészEGÉSZ, (2), (1. föntebb) fn. tt. egész-et. Vala- ségedre. Viselje egészséggel. (Mesteremberek kivánsága mi önálló lény, melynek semmi része nem hiányzik. az új ruhához). V. ö. ÉPSÉG. Különösen a számtanban am. öszveg, több összeadott Ezen elemzés szerént némelyek hibásan irják részből álló mennyiség; továbbá a tört szám ellen- egésség-nek, mert egés törzs nem létezik. téte. V. ö. EGÉSZ, mn.

EGÉSZSÉGĖS, (eg-ész-ség-ės) mn. tt. egészséEGÉSZEDIK, (eg-ész-éd-ik) k. m. egészedtem, ges-t, v. -et, tb. --ek. Kinek egészsége van, aki - tél, -étt. Egészszé lesz; hiányait mintegy maga

nem beteg. V. ö. EGÉSZSÉG. Egészséges gyermek, magától kipótolja. A jövedelmekböl lassanként kiegé- öregember. Három dolog egészséges : eleget nem enni, szednek az évi költségek. Egészedik a , mely teljese- munkától nem futni , és nem bujálkodni. (Km). Egészdéséhez közelít.

séges, mint a hal; mint a pinty; mint a makk. (Km). EGÉSZGÁTNA, (egész-gátna) ösz. fn. A had EGÉSZSÉGÉSEN, (eg-ész-ség-és-en) ih. Ép áltudományban jelenti azon földalatti árkot, melyet lapotban ; nyavalya, betegség nélkül. Egészségesen kivülről kezdve a várakba beásnak.

megtérni a hosszu utazásból. Egészségesen lefekünni, s EGÉSZHÁZHELYES, (egész-ház-helyes) lásd : betegen fölébredni. EGÉSZHELYES.

EGÉSZSÉGÉSĖDIK, (eg-ész-ség-és-ėd-ik) k. EGÉSZHELY, (egész-hely) ösz. fn. A volt ur- mult: egészségesed-tem, - tél, -étt. 1. EGÉSZSÉGEbéri egyes telkek legnagyobbika, s e szerént azon SÜL. MĖGEGÉSZSÉGÉSÉDIK. telkek felosztásának kulcsa, mely a föld minemüsége, EGÉSZSÉGĖSÜL, (eg-ész-ség és-ül) önh. m. a vidéknek helyzete, s némely más különbségek sze- egészségesül-t. Egészséges állapotba megyen által, berént valamivel kisebb, vagy nagyobb szokott lenni. tegségéből kigyógyul, kiépül. Megegészségesül. Máskép : egésztelek. Felosztatik rendszerént félhe EGÉSZSÉGGEL, (eg-ész-ség-vel) ih. Jó kivályekre, és fertályokra. All belső telekből, és külsőből. nást jelentő szó. Éljen egészséggel. Költse el egészségEgészhelyet birni. Egészhelyet örökölni, szerezni. gel. egészséggel!

EGÉSZHELYES, (egész-helyes) ösz. mn. Kinek EGÉSZSÉGI, (eg-ész-ség-i) mn. tt. egészségi-t. egészhelye van. Egészhelyes gazda, egészhelges jobbágy. Egészséget illető, ahhoz tartozó, arra vonatkozó. Máskép : egésztelkes. Tréfás beszédben, kövér, terje- Egészségi jelek. delmes testü ember. V. ö. EGÉSZHELY.

EGÉSZSÉGSZABÁLY, (egészség-szabály) ösz. EGÉSZEN, (eg-ész-en) ih. 1) Minden részeivel fn. Szabály, mely elénkbe adja a módot, mikép kellegyütt. A jószágot egészen általadni örököseinek. 2) jen úgy élnünk, hogy testi lelki állapotunk ép maEpen, minden rongálás, kár nélkül. Az edények egé- radjon, pl. Mindenben mértékletes légy, tisztán tartsd szen maradtak a rosz út daczára. 3) Végképen, min- és meg ne hütsd magadat. denestül. Egészen oda van. Egészen tönkre jutott. Egé EGÉSZSÉGTELEN, (eg-ész-ség-telen) mn. tt. szen elégett.

egészségtelen-t, tb. --ek. 1) Kinek egészsége nincsen ; EGÉSZÍT, EGÉSZIT, (eg-ész-ít) áth. m. egé- beteges, nyavalygó. V. ö. EGÉSZSÉG. Egészségtelen szít-ett, htn. — eni v. —ni. Ami hiányos, csonka, vagy gyermek, öregember. 2) Mi az egészségnek árt, mi betökéletlen volt, azt teljessé, tökéletessé teszi. Kiegé- tegséget okoz. Egészségtelen étel, ital, levegő, lakás, szít. A hiányos munkát, könyvet kiegészíteni.

időszak. 3) Határozóilag am. egészségtelenül, beteEGÉSZITŐ, (eg.ész-it-ő) mn.tt.egészítő-t. Hiányt gesen. pótoló, valamit egészszé tevő, alkotó. Egészitő rész. EGÉSZSÉGTELENĖDIK, (eg-ész-ség-telen-ėdA háznak egészitő részei az alap, a falak, a padolatok ik) k. m. egészségtelened-tem, tél, —ett. L. EGÉSZés a tető.

SÉGTELENÜL. Elegészségtelenedik. EGÉSZKÖRMÜ, (egész-körmü) ösz.

EGÉSZSÉGTELENÍT, (eg-ész-ség-telen-ít) áth. PATÁS.

m. egészségtelenít-ett, htn. -ni v. -eni. EgészségteEGÉSZLEN, (eg-ész-len) 1. EGÉSZEN. lenné tesz. EGÉSZLET, (eg-ész-let) fn. tt. egészlet-et. Egész

EGÉSZSÉGTELENKĖDIK, (eg-ész-ség-telenöszlet vagy öszveség. Egész mivolta valaminek. Újabb kėd-ik) k. m. egészségtelenkedtem, -tél, -étt. Betealkatú.

geskedik, nyavalyában sínylődik. EGÉSZSÉG, (eg-ész-ség) fn. tt. egészség-ét. Ál EGÉSZSÉGTELENSÉG, (eg-ész-ség-telen-ség) lapot, midőn valakinek teste és átvitt értelemben lel- fn. tt. egészségtelenség-et. Egészség nélküli állapot. V. ke is romlatlan természeti állapotban van, s minden ö. EGÉSZSÉG. részei alkalmasak, és képesek illő működéseiket tel EGÉSZSÉGTELENÜL, (eg-ész-ség-telen-ül) jesíteni. Mondatik az állatokról és a növényekről. önh. m. egészségtelenült. Egészségtelen, beteges, nya

[ocr errors]

mn. 1.

EGÉSZSÉGTELENÜL-EGRESLÉ

EGRESPATAK - EGY

26

valyás állapotba esik. Elegészségtelenül. V. ö. EGÉSZ EGRESPATAK, falu Közép-Szolnok megyében, SEG.

s puszta Erdélyben Felső-Fejér megyében; helyr. EgEGÉSZSÉGTELENÜL, (eg.ész-ség-telen-ül) respatak-on, -ra, -ról. ih. Egészség nélkül.

EGRESTÖ, erdélyi falu Küküllő megyében; EGÉSZSÉGÜGY, (egészség-ügy) ösz. fn. Köz helyr. Egrestö-n, -re, -röl. egészséget illető dolog.

EGRI, (1), mn. és fn. tt. egri-t, tb. —ek. Eger EGÉSZTELEK, (egész-telek) ösz. fn. I. EGÉSZ- ból való. V. ö. EGER mváros. HELY.

EGRI, (2), falu Szathmár megyében, puszta EGÉSZTELKES, (egész-telkes) ösz. mn. 1.

Nyitrában ; helyr. Egri-be, - ben, böl. EGÉSZHELYES.

EGRIPONTY, (egri-ponty) ösz. fn. A pontyok EGÉSZTESTVÉR, (egész-testvér) ösz. fn. Egy neméhez tartozó, s patakok és nagyobb folyókban élő atyától és egy anyától származott. Másképen : apul balacska. (Cyprinus phoxinus). anyúl testvér. Ellentéte : féltestvér t. i. apúl (apáról)

EGY, töszám, és mn. tt. egy-et. Fölveszi a töbtestvér, vagy anyúl (anyáról) testvér.

bes számot is : „Hogy legyenek eggyek(ut sint EGÉSZTESTVÉRSÉG, (egész-testvérség) ösz.

unum). Tatrosi codex (János evang. 17. fej. Erdösifn. Egy apától és egy anyától való származás.

nél is : „hogy egygyek legyenek.“ Pestinél : „hogy EGÉSZÜL, (eg-ész-ül) önh. m. egészül-t. L. legyenek egy.“) Mint töszám a többi között első, s EGÉSZEDIK.

rajta kezdjük a számlálást : egy, kettő, három stb. EGÉSZÜLÉS, (eg-ész-ülés) fn. 1. EGÉSZÉ- Egy, érik a meggy. (Km). Egyet ütött az óra. Egyet DÉS.

mondok, kettő lesz belőle. Midőn melléknevűl áll, je. EGÉSZVÉT, (egész-vét) ösz. fn. A kereskedési lent 1) meghatározott valamit, minek mása nincs, miüzletekben oly vásárlás, midőn valamit általában, ből több nem létezik, vagy miből többet nem akaegyes részeit tekintetbe nem véve, vásárlanak vagy runk, nem czélunk említeni. Egy Isten, egy keresztség. vesznek meg , pl. egy határban termett dohányt, ga- Egy dologból kettőt ne tégy. (Km). Egy fa nem erdő. bonát, egy falka göbölyt, egy egész urodalombeli Egy Magyarország van. Egy életem, egy halálom. Az gyapjút stb.

embernek egy nyelve, és két füle van, hogy többet hallEGÉSZVÉTEL, (egész-vétel) 1. EGÉSZVÉT.jon, mint beszéljen. 2) Jelent ugyanazonságot, hasonEGGY, I. EGY.

lóságot. Egy értelemben lenni, egyet érteni valakivel. EGREGY, falvak Baranya megyében (MA- Egy akarattal végezni valamit. Mindig egy bakot nyúzGYAR-NÉMET–); Szala megyében ; továbbá Erni. Egy bordában szőni. Egy csárdában két dudás meg délyben Doboka megyében (MAGYAR- , FEL

nem fér. Egy kaptára ütött. Egy gyékényen árulnak. S0–); helyr. Egregy-en, —re, -röl. Folyó neve is Egy hajóban eveznek. Egy húron pendülnek. Egy borErdélyben Hunyad megyében.

dában szötték. Egy kérget rágnak. Egy követ fújna EGRES, (1), fn. tt. egres-t, tb. – ek. Egresfán | Egy lantot pengetnek. Egy malomban örlenek. Egy termő bogyó, mely éretlen korában igen fanyar, és tát dúdolnak. Egy nyomon járnak. Egy pórázon futkemény, megérve édeses, és puha. Savanyú v. fanyar, nak. Egy són, egy kenyéren vannak. Egy a szoba a kemint az egres. (Km). Mondatik az éretlen savanyú menczével. (Km). Egy nap nem a világ. (Km). Egy szó szőlőről is. Szölöt várt, egrest szedett. Isai. 5. 4. (Ri- mint száz. Egy föcske nem hoz nyarat. Egy hajszálnyi. bes grossularia).

Egy szempillantásnyi. 3) Am. csupa , puszta. Egy A latin agrestis szótól kölcsönzöttnek látszik, Ungre vetközni. Egy ingben gatyában járni. 4) Jelent honnan az olasz agreste , agresto, német Agrest, s a tagadó szócskákkal összeköttetésben csekélységet. szláv nyelvekben aggrest, egrese stb. is eredtek. Nem ér egy pipadohányt, egy hajtófát, egy férges diót.

EGRES, (2), több helység neve Arad, Baranya, Egy körömfeketényit sem. Csak egy hajszálon lóg. Egy Borsod, Fejér, Somogy, Tolna , Torontál és Zemplén falatot sem kapsz. 5) Am. némely, valamely , s haszmegyékben, úgy szinte Erdélyben Belső-Szolnok és náltatik az elbeszélésekben, péld. Egykor egy király Torda megyékben. Helyragozva : Egres-en, --re, nagy lakodalmat tartott. Volt egyszer egy ember. -ről.

Az 1, 2, és 3-dik esetben mint számnév hangEGRESD, falu Trencsén megyében; helyr. Eg sulyozás által emeltetik ki, pl. egy Isten, egy kercsetresd-én, -re, -röl.

ség ; @gy üngben gatyában ; a 4 és 5-ik esetben, mint EGRESĖS, (egres-ės) mn. tt. egresés-t, v. -et, határozatlan névelő-féle , hangsulyt veszít s az utána tb. – ek. Egressel készített (étel). V. ö. EGRES. álló név veszi fel azt : nem ér egy pipa dohányt ; volt EGRESFA, (egres-fa) ösz. fn. A ribiszke nemü

egyszer egy király. cserjék egyik faja, máskép : pöszméte, köszméte.

Néha ,egyik' helyett is használtatik : egynek elEGRESKE, falu Bereg megyében; helyr. Eg- esése , másnak folkelése. (Km). Főnévül áll ebben : Teské-n, -re, -röl.

Elég egynek egyben fényleni. Fáy András. EGRESLÉ, (egres-lé) ösz. fn. Egresfa bogyóiból Az egy névvel sok visszaélés történik, minthogy facsart, sajtólt lé.

azt sokan a franczia, német stb. határozatlan névelő

27

EGY-EGY

EGYÁBKOR-EGYAKARAT

28

[ocr errors]

helyett használják. Nyelvünkben következő esetekben

Rokonok vele a héber mig, chaldeai nyelven van helye: 1) Midőn határozottan csak egyet, s nem szintén 90% (echad) és 70, arab ahad, (nönemen ihda), többet akarunk jelenteni, tehát számnév, pl. Az egész persa ék , jek v. jak , szanszkrit éka-sz, éká , éká-m házban egy embert találtam. Itt az egy szón hangsuly (mind három nemben), továbbá : szuómi yksi ,

ehst fekszik. 2) Midön valamely értelemben valamely uks, üts, lapp akt, szirjan ötik, mordvin väike , csereszemélynek, vagy tárgynak egyedisége iratik körül, mis iktüt, iktä, ik, vogul ükvä, ük, ostják öt, ti, ej, ij, pl. Élt hajdan egy király, kinek három fia volt. A csagataj öng (első, először, Abuska), tübet dsig, mongol hangsuly nem az egy hanem a király szón fekszik, nige , nigen , lengyel, s más szláv jeden , wend edyn, tehát itt határozatlan névmutató gyanánt áll. 3) Hasz-edek, s a magyar ék v. hegy (valaminek csúcscsa , henáltatik az oly, ily, olyan, ilyen névmások előtt is, gye, mely egy ujj mutatásával a kézen is lehet). A midőn azonban ki is maradhat, pl. Mit tarthatunk tatár-török bir , ber, per közelebb az árja családbeli (egy) olyan emberről, ki , stb. Látjuk, hogy itt is fö- prae, pri — (latin), pra (szanszkrit , honnan prathalösleges, tehát jobb elhagyni. 4) Használtatik a főnév, mas = primus), 100 (1200-tos görög), vor (német) és annak jelzője közé téve, mely esetben nyomosító stb. törzsekkel egyezik, melyekkel rokoníthatók e erővel bir, pl. Derék egy ember, szép egy . Itt sincs magyar gyökök is : el (honnan : elő, első, eleve) és er rajta hangsuly. 5) Tulajdon nevek elött magasztaló, honnan : ered, eredeti). vagy lealázó értelemben is vétetik, pl. Egy Hunyady Europäus finn tudós szerént, a finn családbeli 1-től honáruló nem lehetett. Itt sem bir hangsulylyal. 6) 7-ig levő számokban rendesen eléfordulni szokott t másHatározatlan gyüjtő nevek előtt, mint : pár , falka, salhangzót a taksan vagy daksan (= tiz, szerénte a sereg, csapat, bokor, pl. Egy pár csizmát vett. Hang- latin digitus) és a cseremisben még legépebben megsulyos. Minden egyéb esetekben ki lehet s kell ke- levő tät (kettőnél tat , koktat) rövidülete volna. rülni a magyarban idegenszerű ,egy-et 1) Annak

A bővebb fejtegetés ezekben központosúl : A egészen elhagyásával, pl. e helyett : Ezt egy halandó szuómi kahdeksan nyolcz) és yhdeksan (=kiember el nem viselheti, igy : Ezt halandó ember el nem lencz) szók ezen alakok helyett vannak kaht-deksan viselheti. 2) Az ily oly, ilyen olyan mutató névmá-és yht-deksan = kettő tíz- és egy-tíz, t. i. tízből). sokkal, pl. e helyett: Ezeket mondá egy hangon, mely Deksan magában teljesen nem létezik többé, az árja szívrendítő volt, így : Ezeket mondá oly hangon stb. nyelvekben is csak daçan (szanszkrit) és a görögben 3) valamely' határozatlan névmással pl. e helyett : Séxc fordul elé. A mordvin kümen egyezik a suomi Ha egy ember iránt gyanuval viseltetel, igy : Ha va kämmen szóval, mely am. tenyér (Handfläche), a tíz ujj lamely ember iránt gyanuval viseltetel.

képviselője. Ezzel cserélték fel a finnek a hasonértelAz élő beszéd az ,egy' mint önálló szóban levő mű deksan-t, mely feltünőleg egyezik a latiu digitus gy hangot rendszerént megkettözteti, s régebben így és görög d'oxtvhos (magyarul ujj) szókkal. E szerént is irták : egygy v. edgy v. edj ; származékai közől a a cseremisz t-t a tak mint taksan vagy daksan röviszokás némelyeket szintén kettős, gygy-vel, de néme- dített alakja helyett áll, s mind ebből némely számlyeket csak egyszerűen ejt; kettöztetés van ezekben : nevekben csak a ť mássalhangzó maradt fenn ; tehát egygyen-egygyen, egygyes, egygyetlen, egygyez , egygyik a cseremisz ik-tät, ik-, suomi yh-te tulajdonképen am. egygyügyű, egygyül-egygyig, egygyütt, egygyüvé, és ik- (v. yh = első) ujj, kok-tat, kok-ta, kah-te (kettő) ezek további származékaiban; egyszerű gy van ezek am. kok (v. kah második) ujj stb. (Das Zahlwort ben : egyéb, egyed, egyeledik, egyeles, egyelit, egyembe, in der tschudischen Sprachenclasse von Wilhelm egyen, egyén, egyetem , azután ezek további származé- Schott). Ezeket kiváltkép csak azért hozzuk fel, mert kaiban, és azon esetben is, ha az egy szót közvetlenül a nevezett finn tudós a magyar ,egyik' szó ik tagjámássalhangzó követi, pl. egybe, egyded , egymás, egy- ban is tik vagy tak szórészt szemlél. Mire bizvást álség, egyszer stb. A régi halotti beszédben is egyszer líthatjuk, hogy azon ik (= ki) képző, melyet valaegy, másszor két g-vel jön elé : ig és igg. Az újabb mennyi számneveink fölvesznek, úgyhogy maga az irói szokás mindenütt egyszerű gy-vel írja.

,egyik' szó is a többesben valamennyi személyragot föl

veszi Továbbá ezen szóban és származékaiban közö

: egyik-unk , egyik-etek , egyik-ök stb. nem tő, hasebb kiejtéssel inkább élesen mint nyiltan hangzik az

nem sorszám képzője. V. ö. EGYIK és IK számképző.

EGYÁBKOR, (egyéb-kor) az éb rag az utána e (t. i. ë), mely az egyenes, egyenesen stb. szókban i-vel

következő mély ragú kor miatt szintén mély hangúvá fölcserélve is használtatik.

módosúlt. Ormánsági szó. Ennélfogva e szót családostúl inkább a nyílt,

EGYÁGU, (egy-águ) ösz. mn. Aminek csak egy mint a zárt ė-vel kezdődő szók közé soroztuk, azon

ága van. Egyágu rózsatő. V. ö. ÁG. alapnál fogva is, hogy a zárt é tájejtés, sőt terjedel

EGYÁGYU, (egy-ágyu) ösz. mn. Oly növényekmes régi nyelyszokás szerint ö-vel szokott váltakozni.

ről mondatik, melyeknek virágaiban mind a két nemNémely öszvetételekben szótársának némi sulyt beli nemzőrészek megvannak. Egyágyu növények. (Movagy nyomatékot szerez, pl. egyelsőben, egyelöre, egy- noclinia). maga stb. öszvetételek jelentősebbek, mint a magános EGYAKARAT, (egy-akarat) ösz. fn. Jelenti elsőben, előre stb.

többeknek megegyezését, egyező akaratát valamely

EGYAKARATÚ-EGYARÁNYUSÁG

EGYÁRBOCZU-EGYBEKEL

30

dolog végrehajtására nézve. Egyakarattal megvá EGYÁRBOCZU, (egy-árboczu) ösz. mo. Minek lasztani valakit képviselőnek. Egyakarattal elhatá. csak egy árbocza van. Egyárboczu kisebbféle tengeri roztuk.

hajó. EGYAKARATÚ, (egy-akaratú) ösz. mn. Egy EGYÁRNYU, (egy-árnyu) ösz. mn. Ami mindig vekményü, egy szándéku, ugyanazon tárgyba, hatá- egy oldalra veti az árnyát. Különösen, földleirásban rosatba kivétel nélkül beleegyező. Egyakaratú uti- egyárnyuak, (heteroscii) azon földnépek, kik déltájársak.

ban mindig ugyanazon tájra vetik árnyaikat, t. i. vagy EGYALAKÚ, (egy-alakú) ösz. mn. Ugyanazon éjszakra, vagy délre. alakot viselő, egyformáju. Egyalaku ikrek.

EGYAZON, (egy-azon) ösz. mn. L. UGYANAZ, EGYÁLLÓ, (egy-álló) ösz. mn. Használják 1) v. AZONEGY. € kitételben : egyálló esztendeig am. egy egész vagy

EGYAZONKÉPEN, (egy-azonképen) ösz. ih. egy teljes esztendeig; 2) Egyálltó helyett ; l. ezt. Ugyanazon módon.

EGYÁLLTÓ, (am. egy-álltú) ösz. mn. Éléfordul EGYAZONSÁG, (egy-azonság) ösz. fn. L. ezen szókkal : helyemben, helyedben stb. Egy álltom-AZONSÁG. ban, egy álltodban, vagy egy álló helyemben stb. Úgy EGYBE, (egy-be) 1) Igekötő, am. öszve, együamint állok, állsz, azaz helyből meg sem mozdulva, vé. Egybefoglalni. Egybeadni. 2) 1. EGYBEN. igen kis idő alatt. Egy álltó helyében száz mesét el EGYBECSÜ, (egy-becsü) ösz. mn. Ugyanannyit mond.

érő, ugyanazon áru. Az arany nem egybecsü az ezilstEGYÁLTALÁBAN, (egy-általában) ösz. ih. Ki- tel. Egybecsil árukat fölcserélni. vétel nélkül; valamennyit, vagy az egészet véve; mind EGYBEFOGLAL, (egybe-foglal) ösz. áth. Öszközönségesen, épenséggel. Ezen müvek egyáltalában vefoglal, egy testté, tömeggé alakit öszve; együtt roszak. Ezt egyáltalában nem szenvedem.

végez, egyszerre tesz. Egybefoglalni valamely ügyhöz EGYÁLTALÁN, (egy-általán) 1. EGYÁLTA- tartozó irományokat, okleveleket. Egybefoglalni tanítás LÁBAN.

közben a történeteket a földleirással. A géptant egybeEGYARÁNT, (egy-aránt) ih. Egyenlően, hasonló foglalni az alkalmazott számtannal. mértékben, ugyanazon módon. Egyaránt elosztani az

EGYBEFOGLALÁS, (egybe foglalás) ösz. fn. orökösök között az apai vagyont. Egyaránt szeretni Cselekvés, mely által többeket egybefoglalunk. minden gyermeket. Különbözik : egyiránt. EGYARÁNYLAG, (egy-aránylag) ösz. ib. 1. testté, tömeggé forr öszve. Mondják a sebről is , mi

EGYBEFORRAD, (egybe-forrad) ösz. önh. Egy EGYARÁNYOSAN. EGYARÁNYOS, (egy-arányos) ösz. mn. Egy öszveáll, öszvenö.

dön beheged , vagy az eltört csontról, midőn ismét forma nagyságu, mértékü, arányu. Ujjaink sem egy

EGYBEFORRADÁS, (egybe-forradás) ösz. fn. arányosak. Km. Egyarányos osztályrészek.

Két vagy több külön testnek tűz által öszveállása, EGYARÁNYOSAN, (egy-arányosan) ih. Egy

egy testté, tömeggé alakulása. Átv. ért. a sebnek beformán , hasonló mértékben, vagy arányban, ugyan- hegedése, a törött csontnak begyógyulása. Azon módon. Egyarányosan felosztani a viselendő ter

EGYBEFÜZ, (egybe-füz) ösz, áth. Fűzés által hekel. Egyarányosan felosztani a közös nyereményt, tekmányt, jövedelmet.

egy testté, tömeggé tesz. Egybefüzni a leszedett doEGYARÁNYOSSÁG, (egy-arányosság) ösz. fn. hányleveleket. Átv. ért. egy erkölcsi testté alakít.

Szerelem rózsalánczával egybeflizölt jegyesek. Egyformaság, hasonló mértéktartás ; a részeknek szabatos, határozott viszonya egymáshoz.

EGYBEGYÜJT, (egybe-gyüjt) ösz, áth. 1) Egy EGYARÁNYSÓ, (egy-aránysó) ösz. mn. I. EGY. halomba, rakásba, tömegbe öszveszed. Sok pénzt egyARÁNYOS.

begyujteni. 2) Öszvehí. Egybegyüjteni a szavazattal EGYARÁNYTALAN, (egy-aránytalan) ösz. mn. biró tagokat. Egyformátlan, nem hasonló mértékü. Egyaránytalan

EGYBEGYÜL, (egybe-gyűl) ösz. önh. Többed adót retni ugyanazon birtoku lakosokra. L. ARÁNY. magával öszvejön, egy társaság ba gyül. Egybegyültek TALAN.

a sültek. Km. V. ö. GYÜL. EGYARÁNYTALANSÁG, (egy-aránytalanság)

EGYBEHALMOZ, (egybe-halmoz) ösz. áth. ösz. fn. Két, vagy több öszvehasonlított tárgyaknak Több holmit egy halomba gyüjt, rak. viszonya, melynél fogva mértékre, vagy nagyságra EGYBEHÍ, (egybe-hí) ösz. áth. Többeket hi, semmi módon öszve nem ütnek. Máskép csak egysze hogy öszvejöjenek. Különösen mondatik testületről, rien : aránytalanság.

melynek tagjait öszve szokták híni. Egybehini a tanáEGYARÁNYU, (egy-arányu) ösz. mn. Ugyancsot, az országgyülést. Egybehini a törvényszéket. azon arány szerint rendezett, alakult. V. ö. ARÁNY. EGYBEHORD, (egybe-hord) ösz. áth. Öszve

EGYARÁNYCSÁG, (egy-arányuság) ösz. fn. hord, egy rakásra, tömegbe hord. V. ö. HORD. Két vagy több öszvehasonlított tárgynak azon vi EGYBEKEL, (egybe-kel) ösz. önh. Valakivel aranya, melynél fogva azok egyarányban vannak. V. házassági viszonyba lép, öszvekel. Egybekeltek a régi 0. ARANY.

| szeretők.

31

EGYBEKELÉS-EGYBOKOR

EGYCSÉKÜ-EGYEBUGYÁL

32

EGYBEKELÉS, (egybe-kelés) ösz. fn. Házas EGYCSÉKÜ, (egy-csékü) ösz. mn. Oly növéságra lépés. Egybekelésöktől fogva mai napig békében nyekről mondatik, melyeknek virágjában egyetlen élő házastársak.

himszál van. (Monandria). V. ö. CSÉK EGYBEKÖT, (egybe-köt) ösz, áth. Tulajdon ért. EGYDED, (egy-ded) mn. tt. egyded-ét. Egyforkötő által több részeket egy csomóba, tömegbe, kévébe ma, egyalakú, hasonló külsejü. Mütanilag : oly egész, stb. öszvefog, öszveszorít. Egybekötni a learatott bú- melynek minden részei egy végezélra öszvehangzazamarkokat. Egybekötni valamely munkának első és má- nak. Egyded . sodik részét. 2) Képes kifejezéssel : egy erkölcsi testté EGYDEDSÉG, (egy-ded-ség) fn. tt. egydedségalakít, s mintegy öszvefüz. Egybekötni a jegyeseket. et. Egyformaság, minden részeknek oly viszonya egy

EGYBEKÖTÉS, (egybe-kötés) ösz. fn. Tulajdon máshoz, melynél fogva azok egy egészet képeznek. ért. kötőszer által többfélének, több részekből álló va Valamely münek egydedsége. laminek öszvefüzése, egy testbe, tömegbe szorítása.

EGYÉB, (egy-eb) mn. tt. egyeb-et. Ékvesztő. Átv. ért. cselekvés, melynél fogva többeket egy erköl- Épen innen tetszik meg, hogy némelyek hibásan ircsi testté alakítunk. A mátkák egybekötése.

ják két bb-vel, mert nem mondjuk : egyebbet , egyebEGYBEN, (egy-ben) ih. Tüstént , legott, mind-bek. Régente eléfordúl a törzsben is röviden : egyeb. járt, iziben, azonnal, egyszeriben. Egyben ott leszek. A többesben gyakran olvasható a régi bibliafordítáEgyben elvégzem.

sokban egyeb-i; t. i. alatta értendő : azok (egyebei), EGYBEOLVAD, (egybe-olvad) ösz. önh. Ösz- mint Jászay Pál is érinti (Tatrosi codex 284. lapon). veolvad; különféle részekből álló valami egy testté Hasonló szónak látszik a ma is divatos több-i; de ez foly öszve olvadás által. V. ö. OLVAD.

egyes számban is használtatik tehát inkább több-je EGYBEOLVADÁS, (egybe-olvadás) ösz. fn. Kü- helyett van. Ezen vagy azon kivül más, több. Egyéb lönféle részeknek, vagy testeknek tüz által öszvefo- dolga sincs, mint stb. Minden egyéb fáradsága hiába lyása, egy testté, tömeggé olvadása. V. ö. OLVADÁS. esett. Vétetik fönevül is, pl. Lelkén kivül egyebe nincs.

Néha határozó gyanánt áll, s annyit tesz : mint. EGYBEOLVASZT, (egybe-olvaszt) ösz. áth.

Egész nap mit sem tesz, egyéb hogy a házra vigyáz. Külön testeket, vagy részeket tüz, v. meleg által egy

Eredeti jelentése : a maga nemében másik egy, testté, tömeggé olvaszt. V. ö. OLVASZT. Egybeol más valami. Egyeb ki vet és egyeb ki arat. (Tatrosi vasztani az ezüst kanalakat, gombokat, edényeket stb. codex) am. más aki vet és más aki arat (alius est qui Egybeolvasztani a hájat és szalonnát.

seminat et alius qui metit). EGYBEOLVASZTÁS, (egybe-olvasztás) ösz. EGYÉBFÉLE, (egyéb-féle) ösz. mn. Másféle, fn. Cselekvés, mely által külön testeket, vagy része másnemű. Egyébféle dolgai is vannak, nem csak hiket egy testté, tömeggé olvasztunk. V. ö. OLVASZT. Ivatalbeliek. Az ablakokról leszedett ólomdarabok egybeolvasztása. EGYÉBHA, (egyéb-ba) ösz. ih. 1) Kivévén ha; ha

EGYBERAGAD, (egybe-ragad) ösz. önh. 1. csak nem. El nem végezhetem dolgomat, egyébha segíteni ÖSZVERAGAD.

fogtok. Székely szó. 2) Más időben, régente; innen egyébEGYBERAGASZT, (egybe-ragaszt) ösz. áth. 1. hai am. régi. (Eléjön egy régi magyar Verböcziben). ÖSZVERAGASZT.

EGYÉBIRÁNT, (egyéb-iránt) ih. és ksz. 1) KüEGYBEVÉSZ, (egybe-vész) ösz. önh. Összevész, lönben , máskülönben. Egyébiránt én mit sem segítheegymással perbe száll. Ritka használatu.

tek bajodon. 2) Azonban. Egyébiránt majd meglátjuk, EGYBEVET, (egybe-vet) ösz, áth. 1) Számolás mint üt ki a dolog. V. ö. IRÁNT. által különféle tárgyakat öszvehasonlít. Egybevetni a

EGYÉBKÉP, (egyéb-kép) ih. Máskép, más jövedelem mennyiségét a kiadásokkal. Egybevetni az uti módon. költségeket. 2) Hasonlítás végett többféle dolgot fon EGYÉBKÉNT, (egyéb-ként) ih. Különben, más tolóra vesz, öszveállít. Egybevetni a fáradságot, és különben. „Egyébként még messzől valván.... kéri munkát azon sikerrel, mely belőle származott. Egybe azokat, melyek békeségé" (Alioquin, adhuc illo longe vetni a leélt éveket azon müvekkel, melyeket végrehaj- agente .... rogat ea quae pacis sunt). Tatrosi codex tottunk.

(Lukács 14). „Adjad nekünk Dánielt.... egyebként EGYBEVETÉS, fegybe-vetés) ösz. fn. Cselek- megölönk tégedet« Bécsi codex. (Daniel 14). vés, mely által különféle tárgyakat, dolgokat egybe EGYÉBKOR, (egyéb-kor) ih. Máskor, más idővetünk. V. ö. EGYBEVET.

ben. Reggel ugyeimben járok kelek, egyébkor honn vaEGYBEZENDÜL, (egybe-zendül) ösz. önh. 1. gyok. Egyébkor nem szólhatni vele, mint délután. ÖSZVEZÉNDÜL.

EGYEBUGYA. A Tájszótár szerént Balaton EGYBOKOR, (egy-bokor) ösz. mn. 1) Monda-mellékén és Kemenesalján am. összevisszaálló, idom tik leginkább a páros madarakról, midőn kettöről van talan, formátlan, esetlen ; innen Lugossy József az szó. Egybokor gilicze. És hogy áldozatot hoznának ...ágbog, átabota szókkal hozza viszonyba. Kresznericsegybokor gerliczét. Káldi Luk. 2. 24. 2) Egycsapat, nél am. kicsiny, apró, hitvány, nem szemre való. egysereg. Egybokor csavargó lappangott a sürüben. EGYEBUGYÁL, hangmódosúlata agyabugyál V. ö. BOKOR.

szónak; l. ezt.

[ocr errors][ocr errors][ocr errors]
« ElőzőTovább »