Leopold szándékai a polgari rend iránt

283

játságos érdekeinek megfelelő újításokat egyedül általa végre lehetne hajtani. Meggyözödött az iránt is, hogy okvetlen szükséges a kormányt erősíteni, a törvényalkotásnak az eddiginél jobb irányt adni, a féltékenyen örzött s a tulzásig hevesen védett kiváltságok érdekében folytatott meddő harcznak valahára véget vetvén, az elméket közérdekű tanácskozásokra vezérleni, és a nagy részben szükkeblű s az egész ország fölvirágzását minden lépten gátoló neme. si szabaditékok helyett a közjót, az ország szellemi s anyagi érdekeit tűzni ki az országgyűlési vitatkozások tárgyául. Látta pedig, hogy e czélokat, csak a polgári elem erősödése s mind a közhivatalokban, mind a törvényalkotásban nagyobb részvéte, szóval egy erőteljes harmadik rendnek alkotása által lehet elérnie. Épen tervébe vágva, alkalmas időben emelkedtek tehát a panaszok a polgári rend részéről s érkeztek hozzá a városiak s egyéb nem nemesek folyamodásai, védelemért könyörgök a nemesi rend zsarnoki hatalma ellen. Leopold annál nagyobb készséggel ragadta meg az alkalmat, minthogy ez hozzájárulta nélkül, magától jövén, a kitüzött czél felé teendő első lépteiben egy messzeható terv előkészületei gyaníthatók sem voltak, hanem csak a felingerült nem nemes néposztály lecsöndesítésére szükséges rendszabályok jellemét látszának viselni. E körülményt a fejedelem eszélyesen zsákmányolta ki. A kir. előadásokban, mellyek e terv szerint irvák, s csak e szempontból nyernek kellő világot s jelentékenységet, nehogy a könnyen bizalmatlanságra hajló nemességnél czélját veszélyeztesse, csak homályosan fejezi ki szándékait, s hogy a sükert annál inkább biztosítsa; csak mintegy bevezető lépést kivánt tenni. Indítványozza mindenek előtt rendezését az országgyülésnek, mellyben a városok követeik által képviselve voltak ugyan, befolyásuktól mindazáltal majdnem egészen megfosztattak. A törvényjavaslatokat akkor rendesen vegyes bizottmányok dolgozták ki; de ezen, förendüek s

megyei követekből alakult számos tagu bizottmányokban a városi néhány követ szava elenyészett; aztán, már e bizottmányok is a kerületek előleges tanácskozásaiban kitűzött elveket tették legtöbbször munkálataik alapjává s irányadójává; a kerületi tanácskozásokban pedig nem minden tárgy vitatásánál, -s miután rendesen felkiáltással, nem pedig szavazással döntettek el a kérdések, nem is kellő befolyással vehettek részt a városi követek. Mindeuek előtt tehát országyülési befolyásukat kelle visszaadni a városi követeknek; s épen ez volt czélja Leopoldnak, midőn a megye s országgyülések rendezését tűzte ki előadásai ötödik pontjában.,,Miután, ugymond, a megye s országgyülések körül a legnagyobb visszaélések fejlettek ki,... kivánja ő felsége, hogy az ország rendei erről tanácskozzanak, s a rendezés kidolgozandó tervében ő felségének mennél elébb eleibe terjesszék: miként lehetséges azon visszaéléseket valahára eltörleni, a fölösleg költségeket megkevesbiteni, a külön országrendek közti egyensulyt helyreállítani, s a tárgyalásban és szavazásban a felkiáltás mellőztével, a közügyek méltósága és nyomossága szerint bizonyos rendet megalapítani, az adózókat pedig az ezen czím alatt szedett adózások s napdíjaktól megszabadítani?" E volt czélja továbbá, midőn az előadások 11dik pontjában ekként nyilatkozott:,,Miután az állodalomnak érdekében fekszik, hogy ́a közhivatalok, mellyeknek rendes kezelésétől függ a köztársaság bátorsága s a polgárok boldogsága, a legalkalmasb férfiakra ruháztassanak; más részről pedig a közjó előmozdításának kötelességéből azon jog is árad minden polgárra, miszerint magának érdemeket szerezhet, s hivatalokra vágyódhatik: kivánja ő felsége, hogy a polgárok megvigasztalása, a szorgalom és nemesebb vetélkedés fölébresztése végett azon örvények, mellyek a mult századokban a nem nemes vagy kevesbbé birtokos polgároknak a közhivatalokból kizáratását illetőleg, azon idők körülményei szerint alkottat

Az ország megyegyülése rendezési terve. 285

tak, a karok és rendek köz megegyeztével eltörültetvén, a *: a birtoktalan és egytelkes nemesek minden közhivatalokra, a nem nemesek pedig az udvari és tartományi kormányszékeknél a titoknoki hivatalig, valamint a különben is királyi kinevezés alá tartozó só-, harminczad-, s más kamrai tiszt#ségekre különbség nélkül képesek legyenek." - E volt czélja végre a bölcs fejedelemnek, midőn noha az igazi indító okot elhallgatván, egyedül a közlekedés élénkítését s általában az anyagi érdekek előmozditását adja inditványa okául az iránt is kijelenti akaratát, hogy mind a már szabad királyiakká emelt városok, mind azok, mellyeknek ō felsége ezután szándékozik adni hasonló kiváltságot, a többi városok sorába fölvétetvén s beczikkelyeztetvén, a törvényalkotásnál is helyet és szavazatot nyerjenek.

A kir. előadásokra küldendő válaszfelirat vegyes vålasztmány kidolgozására bizatván, csak ennek véleménye került országos tanácskozás alá. A választmány munkálata az ötödik pontot illetőleg ekként hangzik: „Az országgyülésnek szintugy mint a megyei gyülések tartásának módjáról már elég hazai törvény rendelkezik; a mennyiben mindazáltal azokba visszaélések csúsztak volna, nem ellenzik, hogy orvosoltassanak; s e végre az országgyülés jogainak, s a megyék ősi hatóságának és szokásainak, nem különben az ország rendei kiváltságainak épségben tartása mellett, az alkotmánynyal megegyező rendezési terv készíttessék, annak kidolgozása egy országos választmányra bizatván, melly aztán munkálatát a jövő országgyülésnek elejébe terjessze." Lehetetlen volt az ország rendeinek nem látniok azon rendetlenségeket s hátramaradásokat, mellyek az ország s megyegyülések rendezetlenségéből származtak; örömmel is segítettek volna tüstént a bajon, ha segíteni a nélkül lehetett volna, hogy a kiváltságos rend mindenhatósága csorbát szenvedjen, s az ország egyéb polgárai több jogot, na

gyobb befolyást nyerjenek; de módot a kérdés megoldására a magok értelme szerint nem találván, nem találhatván, a halasztásban kerestek üdvöt, azon reménynyel, hogy mi magoknak most nem sükerült, az országos választmánynak majd talán sikerülend, olly középútat leluie, melly szerint mind a nemesi rend tulnyomó hatalma épségben maradjon, mind a hiányok s rendetlenségek orvosoltassanak. A többség ezen határozatával azonban Bihar, Gömör, Zemplén és Szathmár megyék követei épen nem voltak megelégedve, s kijelentették, hogy a tisztújitó székek s a megyei tisztviselők fizetésének rendezését küldőik sem ellenzik ugyan, ha mindazáltal a vármegyék rendezését a gyülésekre is szándék volna kiterjeszteni, utasitások szerint abban nemcsak meg nem egyeznek, hanem, ha az ország e tárgy vitatásától elállani nem akarna, még a gyülést is elhagyják. A többség azonban e követelő hangot, s e megyéknek a törvényalkotásba illy parancsolólag befolyni akarását, miszerint némelly tárgyaknak még tanácskozás alá vételét s ekként a gyülés felyamát is meggátolhatni, magoknak jogot tulajdonítottak, mégis csak igen túlzottnak,,,s a törvényszerző hatalom méltóságával meg nem férhetőnek" itélte; s azon oknál fogva, miszerint a rendezésnek most sem módja sem véghezvitele nem forog szóban, akkor pedig, midőn ez tanácskozás alá kerülend, mindenkinek szabadságában fog állani ellenkező okait az ország eleibe terjeszteni, a választmány véleménye meghagyatott). Ez alkalommal tehát csak azon haszna volt az ügy megpenditésének, hogy az ország rendei mindinkább átlátták képtelenségét amaz elöitéletteljes elvnek, miszerint némelly tárgyak még tanácskozás alá sem vehetők, s magában è kényes tárgyban is megismerték az átalakitás lehetőségét. Továbbá, hogy gróf Pálffy János inditványára, s az újabb kir. leirat sürgetésére a főrendek elhatározták, mi

') Országgy, napló, 449. 460.

A nem nemesek hivatalképessége.

287

szerint azon urak, kik az országgyülésen személyesen jelen vannak, költségeik fejében jobbágyaiktól semmi adót se szedjenek.

Méltányosabb volt a rendek viselete a hivatalképesség tárgyában. A nem nemeseknek azon tisztségekbeni hivatalkodásából, mellyeket a király előadásaiban kitüzött, nem láttak veszélyt háramlani a nemesi előjogokra, vagy a felett való örömökben, hogy a birtoktalan nemesek is kivétel nélkül minden, még legfelsőbb hivatalokra is alkalmaztathathatván, a nemesség új erőt, új előnyöket nyer a főrendűek ellenében, elfeledték mélyebben megfontolni az engedély eredményeit, s örömüket fejezték ki feliratukban a felett, hogy ő felsége a hivatalok osztásában az erényt és érdemet kivánja jutalmazni. „Ez szelleme, ugymondának, a mi törvé nyeinknek is, ez értelme, óhajtása s kivánsága mindnyájunknak." Kijelenték aztán, hogy a törvények a birtoktalan nemeseket és nem nemeseket eddig sem zárták ki egészen a nyilvános hivatalokból, s hogy nem ellenzik, miszerint ez most új törvény által meghatároztassék; mivel azonban ez ügy körül mégis különféle, bővebben meghányandó tekintetek fordulnak elő, a törvényjavaslat kidolgozása országos választmányra bizassék 1).

A királyi városok és szavazataiknak, ha a megyeiekkel egyaránt számláltatnak, ezekre nézve veszélyessé vál→ ható sokasága ellen már a Maria Therezia alatt tartott két utólsó országgyülésen is hangosan panaszkodott a nemesség. Az 1751ki gyülésen a királyné s a kormányférfiak minden erőfeszítésének is alig sikerülhetett kivívnia, hogy néhány új királyi városnak az országgyülésen hely és szavazat adassék; az 1764ki gyülésen pedig azon alkalommal, midőn á

) Acta Comit. 412. Országgy. napló 467.