középponti udv. bizottmány alól fölmentvén, a helytartóta- ! nácsra bízta; a szerzetek további eltörlését felfüggesztette, az eltörlöttek helyreállitását azonban az országgyülésre halasztotta; a papság befolyását a polgári ügyekbe helyreállitotta; az iskolákban a német helyett a magyar nyelvet rendelte taníttatni s a gyűlölt tandíjt megszüntette; ama rendeletet, miszerint a papság a felségsértési s honárulási eseteket följelenteni köteleztetett, ugyszinte a házasságot, jegyváltást, vadászatot stb. illető udvari parancsokat is eltörlötte.

E törvény s alkotmányszerűség, melly Leopold kormánylatának kezdetét bélyegzé, a nemzet nagy részére megnyugtatólag hatott ugyan; sőt a lázadási eszmék s a porosz izgatás hatását az ellenzéki pártban is gyöngítette: arra mindazáltal a nemzet nagyobb része el volt határozva, hogy alkotmányának és szabadságainak az országgyülésen minden, jövőben történhető, megtámadások ellen az eddigieknél hathatósabb biztosítékokat szerezzen. Némellyek ezt az által gondolták legkönnyebben s jobban elérhetni, ha a nemesség a közelgő országgyülésre ösi szokás szerint fejenként jelenik meg; mi azonban a megyéknél többségre nem talált. Szabolcs megye minden előfordulható esetre a nemesség közönséges fegyverre kelését javasolta a többi megyékhez küldött körlevelében. Zemplén megye ellenben a hadi rendnek a polgárival szorosabb egyesültében helyezve reményét, minden magyar és határszéli ezredet felszólíta, küldenének ök is követeket az országgyülésre. Közönségesebb volt azon értelem, hogy ama tanácsosok, kiknek javaslatára vagy megegyeztével tette az elhunyt császár alkotmánysértő újításait, s azon vármegyék, mellyek ezeknek kész elfogadása által Józsefet szándékaiban megerősitették, a jövő nemzedék példájára az országgyülésen szigorúan megbüntettessenek. Legközönségesebb volt végre Pestnek példájára azon elhatározás, hogy miután Józsefnek a nemzet és fejedelmi ház közl

Az országgyülés kezdete.

229

fenálló szerződéseket megsemmítő kormánya a pragmatica sanctio által meghatározott trónöröködést megszakasztotta, újabb szerződés köttessék, s az újonnan alkotandó felavatási oklevelében a nemzet alkotmányos jogainak és szabadságainak az eddiginél nagyobb, hathatósabb biztosítékok I szereztessenek 1).

2. §. Az országgyűlés kezdete Budán.

Kihirdettetvén az országgyülés, az élénk követválasztó s utasító megyei közgyülések a nemesség fölébredt erélyének 2 elég táplálékot nyujtottak, s az indulatokat nem kevesbbé #tartották mozgásban, mint a porosz udvarnak folyton tartó titkos izgatásai. Sokan, kiket heves képzeletök s a franczia eszmék és események a szabadságnak mintegy mámorába ringattak, nemcsak heves szónoklatokkal ügyekeztek arra birni a nemességet, hogy követekül magok vagy elvrokonok választassanak meg, az utasitások pedig az ő értel#mök szerint készíttessenek, hanem a korteskedést is széltében üzték az országban. Az e miatt helyrehozhatlanul megkárosított vagy épen elpazarlott örökségökért csakugyan több megyében ki is vívták magoknak ama kárpótlást, hogy a követek elvrokonaikból, vagy épen magok választattak; s utasitásul egyebek közt a trónöröködés megszakadtának kiEjelentése, s a fejedelem és nemzet közt kötendő újabb szerződések sürgetése, hagyatott meg a követeknek.

Megérkezett végre junius 6-dika, az annyi hévvel kivánt, olly sok reményekre ébresztett országgyülés kezdetének napja. A felső táblán gr. Zichy Károly országbiró elnöklete alatt 38 egyházi és 225 világi ur, a rendek tábláján

') Ld. a cancellár levelét az ország nagyaihoz. Acta Comit. 1790. l. 106.

pedig Ürményi József kir. személynök vezérlete alatt a kir. tábla tagjain kivül két horvátországi, 35 káptalani, 102 vármegyei, 79 városi követ és 131 jelen nem lévő főrendűek küldöttei számláltattak. A követeken kivül számos megye nemes ifjakból álló banderiumot küldött fel; néhány megyéből pedig már a korona visszakerülte óta, annak örizete végelt tanyáztak Budán a nemes hadak. Magok a nők is, kiknek egy, az ország rendeihez intézett kérelmök következtében a megjelenés megengedtetett, nagy buzgalommal jártak el a gyülésekre 1).

A rendek tábláján jun. 10kén tartott első ülésben Ürményi személynök köszöntő beszéde után Benyovszky György, Pozsony megye követe emelt szót, s előadván, hogy a József alatt megkisértett veszélyes újítások eszközei leginkább a kir. biztosok voltak, ezen törvénytelen hivatalt pedig mind az országbiró, mind a kir. személynök viselte: kijelenté, hogy utasitása által annál inkább tiltva van azok elnökségét elismerni s vezérletük alatt tanácskozni, minthogy azok országos tisztségeiket is nem koronázott fejedelemtől nyerték. A rendek többsége azonban, noha még más négy megye követei is azonképen nyilatkoztak, mint a pozsonyi, a kerületi ülés végzése nyomán elhatározta, hogy mig az ország e tárgyról bővebben nem rendelkezik, hivatalaikat s elnökségöket mind az országbiró, mind a kir. személynök tartsa meg, de egyedül azon feltétel alatt, hogy a felavatási oklevél elkészülte után teendő vizsgálatkor mind ök, mind egyéb tisztviselők, kik hivatalaikat Józseftöl nyerték, a rendeknek felelni és számotadni tartozzanak.

Több következő gyüléseken heves tárgyalásokat idézett aztán elő az országgyülés naplójának készitése s azon eskü,

') A magyar anyáknak az országgyűlésre egybegyűlt országnagyai s magyar atyák eleibe terjesztett alázatos kérések. 1790.

Vilák a napló, nyelv s a kir. oklevél iránt.

231

mellyel magát az országgyülés minden jelenlévő tagja kötelezze, hogy a rendek tudta s megegyezte nélkül sem ajándékot, sem hivatalt s méltóságot, sem más akármi kitün'etést nem fogad el. Ezen esküt a rendek negyedik ülésökben valamennyien letelték, a förendek azonban azt eleinte mindenki szabad akaratára javaslák hagyni; de miután a rendek véleményöktől elállani nem akartak s kijelentették, hogy azon urakkal, kik az esküt letenni vonakodnak, sem a kerületi sem a választmányi ülésekben együtt ülni nem fognak, a 6dik ülésben azt a förendek közöl is 139en letelték. A napló iránt az volt a rendek kivánata, hogy mind magyarul mind latinul megirassék ugyan; de eredetinek a magyar te#kintessék, melly egy rendi választmány által megvizsgáltatván, a latinnal együtt hasáblag nyomássék ki. A főrendek azonban szinte befolyást igényeltek a napló megvizsgálásába, a kinyomatást pedig sokáig ellenzették; az ügy végre ugy igazodott el, hogy az első ülések naplójának vizsgálatába a förendek is befolyást nyertek, minek következtében aztán a kinyomatásban ök is megegyeztek, a nélkül, hogy a különben is csak rendi tábla naplójának vizsgálatához továbbra is hozzájárulni kivántak volna.

E közben Temes, Torontál és Krassó megyék követeinek azon kérése, miszerint az országgyülésen, mellyre meg sem hívattak, ülést és szót ők is nyerjenek, s az 1741ki 8dik t. cz. értelme szerint (mellynek alkottatásakor e megyék, külön osztrák kormány alatt állván, képviselve nem voltak) azon elv miszerint az adóteher nem fekszik a földbirtokon, reájok is kiterjesztessék, minden ellenzés nélkül teljesíttetett. Továbbá, az országgyülés nyelve iránt az határoztatván, hogy azoknak, kik magyarul nem tudnak, véleményeiket latinul is szabad legyen előadni, egyszersmind az is végeztetett, hogy a nyomosabb ügyekben a felső st alsó tábla közti üzenetek ezután ne élő szóval, hanem irás

ban tétessenek; kisebb fontosságu dolgoknál pedig, midőn az üzenet élő szóval tétetik, szónokul ne csak egyházi, hanem világi rendek is választassanak.

Mig az országos ülésekben e tárgyak felett folyt a vitatkozás, az alatt a kerületi ülésekben, mellyekben akkor még a főispánok is megszoktak volt jelenni, s a négy kerület külön külön teremekben gyült össze, a felavatási oklevél iránt kezdettek meg a tanácskozások. A viták e felett, kivált jun. 18ka után, melly naptól egész jul. 12ig egyedül kerületi ülések tartattak, rendkivül hevesen folytak. Többen azon ábrándozok közöl, kik már a megyei követválasztós utasító gyülések alkalmával is olly nagy zajt ütöttek, követekké lévén elválasztva, heves szónoklataikkal olly hatást gyakoroltak az egész követi táblára, hogy nem sokára annak többsége is elragadtatott a csábitó ábránd-eszméktől. És a Convent National fényes eredményű munkálkodása sokaknak szemeit annyira elkápráztatta, hogy már erősen kezdették hinni, miszerint, valamint a Szajna partjain a democratiának sikerült a hübériség százados bilincseit öszszetörni s a királyi tekintélyt megalázni, ugy sikerülend itt is az aristocratiának olly szoros korlátok közé szorítani a királyi hatalmat s meggyöngíteni a többi néposztályokat, hogy a nemesség valahára ismét visszanyerje azon hatalmát, mellyet hajdan a Rákoson gyakorlott. Miután a dunai kerületek a felavatási oklevelet illy szellemben elkészítették, s munkájokat a tiszaiak is nem sokára bevégzendők valának, az országbiró julius 12kén országos ülést hirdetett s kivánta, hogy a kerületi munkálatok megvizsgálására és szerkesztésére vegyes választmány neveztessék. A rendek ezt nem ellenzették ugyan, kivánták minda záltal, hogy mig a választmány avval foglalkodik, alkotmányos szabadságaiknak még bővebb biztositására a felavatási oklevél pontjaival meg