kat is megnyerjék: leszünk a hazának s az új fejedelemnek új védoszlopai."

És e lelkesedés nem is maradt egyedül szavakban és papiroson szégyenérzettől ösztönöztetve, hogy a nemzet saját hanyagsága által vesztette csaknem el legdrágább kincsét, a nemzetiséget, nem csak a férfiak általában elővették porfedte magyar öltönyeiket, hanem sok helyt még a nök is elvetették a franczia és német viseletett, elhányták az idegenszerű bóbitát, s honi szabású fejkötöt s ruhát öltöttek fel, s nyilvános helyeken, mulatságokban is illy öltönyökben jelentek meg 1) A folyóiratokban heves kikelėsek valának olvashatók az elkorcsulás, elnemzetietlenedés és azok ellen, kik hazájok nyelvét s öltözetét felváltani szégyenlették. Számos tudós férfiak egyesültek a honi nyelv kimivelésére: Sopronyban, Kassán, Pesten, Komáromban, Györött, Enyeden e czélra társulatok alapíttattak s folyóiratok indíttattak meg, mellyek telvék a nemzetiség ébresztésére irányzott buzditásokkal. A pesti és pozsonyi papnevelő házakban s más intézetekben is a próbatételek némelly tanulmányokból nemzeti nyelven tétettek 2). Dajka Gábor, növendékpap, s utóbb jeles költő, a pesti intézetben a németek és tótok számára a magyar nyelvből tanorákat adott. Magok az idegen ajku tanítók is, látván a nemzetnek felébredt buzgalmát, szorgalmasan kezdték tanulni a honi nyelvet 3), A nemzetiség elöharczosai közöl pedig többen, egyebek közt kivált Révay Miklós, Báróczy Sándor, Bessenyei György, Décsy Sámuel, Gáty István, Vedres István buzgólag munkálkodtak egy magyar tudós társaság alakításán, mellynek eszközlésére Révay, ki már 1784ben is, de süker nélkül

') Mindenes Gyűjtemény 1790. 3, 223. Statistische Aufklae

rungenTM Göttingen 1795. 1, 447.

-2) Mindenes Gyüjt. 3, 102, 285

4, 86.3) Mindenes Gyüjt. 4, 86. —

A≈ aristocratai párt követelései.

219

nyujtott be ez iránt Józsefnek egy tervet, többi társai megbiztából egy újabb tervet 1) dolgozott ki, a helytartó tanácsnak és az ország rendeinek is benyujtandót.

A fölébredt nemzeti érzetnek ezen dicséretes nyilatkozatai mellett azonban szomorú érzelmeket kelt föl bennünk más részről a szabadságnak azon igen ferde fogalma, miszerint azt a nemesség csak ugy vélte fenállhatni, ha egyedül maga élvezi; azon önzés teljes szükkeblűség, miszerint az említett ellenzéki párt, mig egy részről a maga nemesi kiváltságait a kormány ellenébe minden lehető módon biztosítani, hatalmát megerősíteni vágyott, más részről a jobágyi, sőt még a polgári osztályt is megfosztani törekedett, mind azon különben is elég szüken mért jogoktól, mellyekkel azok az elébbi kormányok által felruháztattak. Nem kételkedhetünk ugyan, hogy a nemességnek egy része elég felvilágosodottsággal és emberszeretettel birt már, hogy átlássa, miszerint a jobbágyosztályt azon rabszolgasághoz hasonló állapotában, mellyben századokig sinylett, az emberiségnek sérelme, sőt magának a kiváltságos osztálynak s az egész honnak kára nélkül tovább tengeni már nem engedheti; s csak azért támadta meg a József január 29ki oklevelének ezen osztályt illető pontját, mivel a jobbágyokat illető rendeletek is országgyülésen kivül alkottalván, szintolly törvénytelenek voltak, mint egyéb

') Bessenyei György már 1781ben dolgozott ki egyet, melylyet azonban Révaynak csak 1790ben sikerült e czím alatt kiadnia: Egy magyar tudós társaság iránt való jámbor szándék.“ Révay ezt ugyanazon évben latin nyelven újabban átdolgozta s mint alább említendjük, mind a helyt. tanácsnak, mind az ország rendeinek benyujtotta. A többi emlitett férfiak is külön munkákat tettek közzé a magy. nyelvről. L. Planum erigendae eruditae societatis hung. alterum elaboratius. Viennae 1790. I. 9

eltörlött ujítások; s mig a többivel együtt ezeket is megsemmíttetni akarta, teljes szándéka volt, a jobbágyokról törvény által atyailag intézkedni. De ezen józanul gondolkodók kevesebben voltak, mintsem hogy szavok el nem hangzott volna a sokkal számosabb ellenvéleménynek indulatus zajában, kik csak ferdén értett önhasznukat bálványozván, a jobágyokat illető rendelet ellen nem csak azért keltek ki, mivel az a többiekkel egyenlőkép törvénytelen, hanem mivel általa önhasznukat vélték megrövidíttetni. És a feunen hirdetett szabadságnak ezen elfogult álbarátai heves beszédekben keltek ki a megyei gyüléseken a jobbágyok megjavult állapota ellen a nélkül, hogy az iránt újabb törvénynyel kivánnának rendelkezni; mi több világosan kimondták, hogy nem csak a József rendeleteit, hanem a Mária Thereziától 1767ben megállapított s a szokás által már némileg meg is szentesített urbéri rendszert is egészen el kell törleni, s a régi rabszolgai állapotot visszahelyeztetni.,,Természetes ugyan igy szól feliratában Hont megye) hogy a szabadságot, melly még az állatoknak is kedves, minden néposztály kivánja; de miután a gondviselés, melly az emberi nem felett örködik, ugy akarta, hogy némellyek királyokká, mások nemesekké, mások szolgákká szülessenek, a keresztényi szeretet sérelme nélkül fogunk jogainkkal élni mindaddig, mig ebben az országgyülés változtatást nem teszen“ -,,A földes urak és parasztok viszonyait illetőleg, magában véve mindegy ugyan,- szól egy más megye 2) — valljon a parasztok szabadokká vagy örökösen lekötelezettekké tételnek a törvények által, mellyek idő szerint változnak, de mivel erről egyedül országgyülés rendelkezhetik,. . . . .. különben pedig a törvények e tárgyról már elegendőképen gon

') Collect: Repraes. 1, 135. Hasonlókép nyilatkozott Varasd. U. o. 1, 248. Veszprém. U. o. 2, 13. — 3) U. o. 2,

20.

oskodtak.... a rendek megegyezésöket a parasztok álpotának változtatásához nem adhatják." Még csak egyet ézek ezen emberiséget sértő szózatok közöl, Vas megye éleményét: ),,Mi módon kell, ugymond, a jobbágyokkal ánni; mi viszonyban álljanak azok uraik iránt, mi joggal ralkodjanak rajtok ezek, s engedelmeskedjenek amazok? király és ország kölcsönös megegyeztével alkotott számos jrvények által eléggé meg van határozva. Ezen felül köélességében is áll a megyei tisztviselőnek a parasztokra üyelni s öket védeni. Aztán, az úri jogokat olly igen megzorító urbéri szabályokat különben is annyira tudják a paasztok, hogy őket az urak, ha akarnák sem terhelhetik jabb adókkal. Ellenben a földes uraknak legigazabb okuk van z országgyülésen jogaik megszorítása miatt panaszkodniok".

Minél tulságosabb volt azonban a kiváltságos osztályak e tárgybani követelése, annál nagyobb tüzzel dolgozott llene ama párt, melly a franczia forradalmi eszmék szerint a jog s törvényelőtti egyenlőségben kereste a polgári ársaság üdvét. De miután e párt részint csekély száma, részint joghiány miatt a megyei gyüléseken vagy épen nem, vagy sükerrel nem hathatott, azért tehát a sajtóhoz folyamodott s több röpiratokat hiutett el az országban, mellyekben a népet, parasztokat s városiakat izgatva ösztönzé, kelljen fel az aristocratia ellen, melly szükkeblűsége által a haza boldogságát aláássa, s a papság ellen, mellyet százfejű szörnyetegként festett. E párt műve volt azon népszerű modorban szerkesztett irat is, melly Szabolcs és egyéb tiszai megyékben a nép kezén forgott, s mellyben ez lázadásra hivatik fel a nemesek ellen, kik nem csak Józsefnek a parasztokat illető rendeleteit, hanem még a Mária Therezia által megállapított urbéri szabályokat is eltörleni, s a jobbágyo

') U. o. 2, 271.

kat elébbi földhöz kötött, rabszolgai állapotukba visszavelni szándékoznak. És nem is maradtak ezen iratok némi süker nélkül; a parasztok sok helyt annyira kezdettek nyugtalankodni, hogy a nemesség több megyében kénytelen volt nyilván megigérni a jobbágyoknak, miszerint a következő országgyülésen az ő ügyeik is törvény által fognak szabályoztatni. A parasztság azonban, hallván a megyei gyüléseken az urbéri szabályok ellen tett kikeléseket, ezen igéretekre nem sokat hajtott; s nehezen is sikerült volna azoknak lázadását meggátolni, ha az ettől tartó nemességuek fegyverrekelési készületei által nem tartatik félelemben 1).

Mialatt a pártok ekként forrongtak, az esztergami bibornok - érsek, az országbiró, a tárnokmester, a királyi személynök s a horvát bán az ország állapota felett Bécsben a cancellárral tanácsot tartának s arról a koronaörököst, Leopold föherczeget is tudósították. Leopold még megérkezte előtt ohajtván megnyugtatni a nemzetet, martius első napjaiban tudósította a magy. udv. cancellariát, hogy kormánylatát megkoronáztatásával szándékozik megkezdeni; mi végre parancsolá, hogy az országgyülés kihirdetését tárgyazó oklevél megérkeztéig elkészíttessék; mit mind a cancellaria, mind a helytartótanács a nemzetnek azonnal tudtára is adott 2). A megyék örömmel fogadták ugyan e hirt; felirataikban mindazáltal kijelentették, hogy a koronázás napját csak az országgyülésen a király és nemzet közmegegyeztével kivánják meghatározni, miszerint addig az ország űgyei's a felavatási oklevél iránt a nemzet fejedelmével egészen tisztába jöhessen s a nemzet a koronázás elhamar

') Izdenczy: Gespraech über Josephs und Leopold des IIten Regierung. Statistische Aufklaerungen. 2, 114 kövv. — 1) A helyt. tanács levele 1790ki mart. 5rül.