Tartalom. ELSŐ FEJFZET. József korszaka: a nemzet erőszakos megrázatása alkotmány s nemzetiség elleni újítások által. 1780-1790. ELSŐ CZIKKELY. II. József átalakítási tervei, rendeletei, munkálatai a tőrök háborúig. Lap. 1. §. Az ország állapota 11. József trónra léptekor; József tervei s azok sükere általában 1 2. §. Az országba küldött biztosító levele. Rendeletei a financz és sajtó ügyben 10 3. §. Rendeletek a vallás külviszonyai s a nevelési ügy körül 16 4. §. Politicais beligazgatási reformok. A fő kormány s itélő székek rendezése 5. §. A korona s német nyelv iránti rendelet 38 56 69 7. §. Az erdélyi oláhok lázadása 85 8. §. A jobbágyok fölszabadítása 9. §. Összeirás. A megyei törvényhatóságok eltörlése, s a belkormány szabályozása a felállított 10 kerületben 10. §. A phisiocratiai adórendszer; földfelmérés; deperditák... 140 98 103 MÁSODIK CZIKKELY. II. József kormánytörténete a háboru kezdetétől haláláig, 1. §. Török háború 2. §. József utólsó reform rendeletei. Belzavargások 3. §. A január 28kai visszavonó oklevél. József halála 137 182 192 MÁSODIK FEJEZET. A nemzeti visszahatás és kibékülés korszaka 1790-1795. ELSŐ CZIKKELY. II. Leopold kormánylata 1790—1792. 1. §. II. József halála s az országgyülés megnyitása közben történt események 211 2. §. Az országgyülés kezdete Bu................. 229 3. §. Az országgyűlés folytatása Pozsonyban. Koronázás. Tōrvény czikkelyek. A gyűlés vége 257 4. §. Békekötés a porosz és török udvarral. Erdély országgyülése. Leopold halála 301 NEGYEDIK SZAKASZ. A MAGYAROK TÖRTÉNETE A LOTHRINGEN-HABSBURGI HÁZBÓL SZÁRMAZOTT KIRÁLYOK ALATT. ELSŐ FEJEZET. József korszaka: a nemzet erőszakos megrázatása alkotmány s nemzetiség elleni újitások által 1780-1790. ELSŐ CZIKKELY. II. JÓZSEF ÁTALAKITÁSI TERVEI, RENDELETEI, MUNKÁLATAI A TÖRÖK HÁBORÚIG. 1. §. Az ország állapota II. József trónra léptekor; József tervei s azoknak sükere általában. A külfénynek, melly Mária Therezia kormányát körülsugározta, nem felelt meg mindenben a belső tartalom. Az erőt, épséget hirdető külszín sokban rothadásnak induló állapotot takart. A hon virányain elterjedt béke s nyugalom mély álomba ringatta a nemzetet; a királynénak általában véve alkotmányszerű kormánya gondatlanságot szült az ország lakosaiban honuk állapota, belviszonyai iránt, és a nemzet, feledve a kiállott viharteljes időket, elmulasztotta jöven IV. Kötet. 1 dőjét az elavult, szükségeinek s a kor kivánatainak már meg nem felelő intézmények okszerű újitása, a szellemi st anyagi érdekek fejlesztése, ápolása, érlelése által biztositani s előkészíteni. Mária Therezia, a magyar nemzet hűsége s vitézsége által mentetvén meg a veszélytől, melly öseinek reászállott örökségét fenyegette, országanyai indulattal viseltetett ugyan a nemzet iránt, s hálájának mind egyesekre, mind az egész országra nézve számtalan bizonyítványait adta: de részben maga e kegyes indulat is ártalmas volt következéseiben az országnak. Ö, hogy a nemzetet fejedelmi házával, az országot birodalma egyéb részeivel szorosabban összekösse, a nemzet előkelőbb tagjainak, az ország főbb oszlopainak nemzetiségét, az ország népiségét, talán nem akarva, legalább mást czélozva is gyöngítette azon magokban véve ártatlanoknak látszó, sőt kegyes, de annál biztosabban ható eszközök által, mellyek mint szeretett királynénak, eszes, tapintatdús hölgynek hatalmában voltak. És az elébb nemzeti nyelvében, szokásaiban, népiségében olly büszke, azokat olly féltékenyen örzött magyar aristocratia, sajátságos jelleméből mindinkább kivetkezni, elnémetesedni kezdett, nemzetiségével erkölcsi erejét is elvesztegetvén. Az alkotmány, kivéve némi közigazgatási intézményeket, mellyek III. Károly alatt szereztettek, nem csak lényegében, hanem részleteiben, alaki viszonyaiban is még mindig ugyanaz volt, melly századok előtt: nagy részben az oligarchia zavarteljes korszakában szerzett szabadalmai, kiváltságai egyes néposztálynak a többiek kárára, a szükség pillanatában összeférczelt, rendszertelen, egyoldalu szabályok, a társas élet erődús kifejlését gátoló intézmények, mellyek mig a nemzet csekély részét, a nemességet kizáró személy és birtokjogokkal boldogították, a nép összes töme |