római pápának mondani szoktak volt, új esküformát szabott, melly szerint az új püspök ezután ne a pápa, hanem a ki-k rály iránt kötné le magát hűségre s engedelmességre; u elébbi esküformát pedig csak annyiban hagyta meg, mennyi E ben a pápa iránt egyedül az egyházi törvényszabla (canonica) engedelmesség igéretét foglalja magában.

József azt hitte, hogy a püspökök ezen rendeleteket, mellyek hatalomkörüket annyira megtágitották, kedvesen veendik nem minden ingerültség nélkül olvasta ennél fogva azon roppant terjedelmű feliratot '), mellyben az egyházi fönökök valamelyike a királyi rendeletet gáncsolta, s azon folyamodást 2), mellyet Batthyányi József bibornok s esztergomi érsek püspöktársai nevében küldött hozzá a sajtó és egyházi ügyek iránt kibocsátott rendeletek ellen, kijelentvén egyebek közt, hogy azokat eddig, bizva a felség kegyelmé ben, ki nem hirdették, s meggyőződésök, lelkiösmeretök sérelme nélkül ki sem hirdethefik. József azonban kérlelhetlen maradt, s olly értelemben válaszolt az egyház fejeinek a említett érsekhez irt levelében 3), miszerint rendeleteit komoly megfontolás és több jámbor s bölcs egyházi férfiak javallása után bocsátotta közre. Távul van töle, hogy alattvaJói lelkiösmeretét kényszerítse, s azért, mint már egyébkőr, ugy most is kijelenti, hogy annak, ki lelkiösmeretét a kibocsátott parancsok iránt megnyugtatni, azoknak csöndes lelekkel engedelmeskedui nem képes, szabadságot ad hivalaláról lemondani s tartományaiból kiköltözni. Egyébiránt újonnan kijelenti akaratát, hogy azon rendeleteket megyékben egész készséggel hirdessék ki, mert el van határozva, hogy azoktól egy lépésnyit sem fog eltávozni." Újonnan megkül

') Katona: 40, 55 kövv. 2) Collect. Resol. Eccl. 1,6.3) U. o. 115.

dötte aztán nekik a helytartó tanács által a kérdésben forgó kormányparancsokat, egyszersmind némelly újakat is kapcsolván hozzájok a szerzetesek kormányzása, fegyelmök s gyülekezeteik iránt.

A püspökök azonban annál kevesbbé voltak hajlandók azokat végrehajtani, vagy csak ki is hirdetni, mivel időközben egy, véleményök szerint a kath. egyházat amazoknál még sokkal inkább sujtó újabb rendelete is érkezett a császárnak. A protestansok felbátorítva Józsefnek az egyházi ügyekben tett intézkedései által, folyamodást nyujtottak be hozzá, könyörögvén, vetne valahára véget az ő százados sérelmeiknek is, és helyezné öket vissza hajdani törvényes jogaik élvezetébe. József e folyamodásra, válaszul, 1781ki octob. 25kén ama hires türelmi rendeletet tette közzé, mellyben, előrebocsátván, hogy a lelkiösmereteket kényszeríteni legártalmasb dolog, a keresztényi szeretet szülte türelemből ellenben mind a vallásra, mind az egyházra legnagyobb hasznok áradnak, kijelenti, hogy e türelmet birodalmában megállapítani elhatározott akarata. Föbb pontjai e rendeletnek következők: 1. A két evang. és görög n. e. vallásuaknak ezentul ott is, hol az eddigi törvények s kir. rendeletek által nyilvános isteni tiszteletet tartani tiltatott, azt ezután tartaniok legyen szabad; se végre mindenütt, hol közölök 100 család él, építhetnek imádság-házakat, (de torony és harangok nélkül), lelkészlakot és tanodát. 2. Az evang. vallásuak ezután mindenütt lakhatnak s szerezhetnek házat s telket, nyerhetnek polgárjogot és tisztségeket; vallásukkal ellenkező esküformára pedig sehol sem kényszeríttetnek. 3. A hitkötelezvények (reversales) a vegyes házasságoknál megszűnjenek, s ha az apa katholikus, minden gyermeke az ő vallását kövesse, ha pedig az anya katholika, csak a nőnemű gyermekek neveltessenek a kath. vallásban. 4. Az evang. lelkészek a kath. egy

ház fejeitől ezután semmi függésben sem lesznek. 5. Vallása miatt senki semmiféleképen ne háborgattassék. stb 1).

E türelmi rendelet igen felizgatta a kath. egyház fejeit; felhivatva érezték magokat lelkiösmeretük által, nem csak újabb feliratokat intézni az ellen, hanem, midőn ezek sikeretlenek maradtak, annak életbe léptetését is tehetségek szerint meggátolni vagy legalább nehezíteni. A püspökök s káptalanok közt sürü levelezés támadt; a szerzetesek a világiakat is ügyekeztek ellene ingerelni; minek következtében nem sokára ezektől is annál hangosabb szózatok emeltettek a türelmi s egyéb, vallást illető rendeletek ellen, minthogy a hivatalokra, mellyek elöbb egyedül kath. vallásuak birtoká ban voltak, a türelmi rendelet által protestansoknak is ut nyittatott; több vármegyék, kivált mellyekben püspökök viselték a főispáni méltóságot, panaszos feliratokban jelentették aggodalmaikat, mellyeket bennök az uralkodó kath. egyháznak nem különben, mint az ország törvényeinek e re delet által lett megsértése támasztott.

De nem csak kathotikusoknál talált ellenszenvre a tirelmi rendelet: a protestansok sem voltak azzal mindnyájan s egészen megelégedve. Már maga a rendelet czimén előfor duló türelem szó is aggodalmat keltett föl sokakban, kik nem örömest hallották, hogy vallásuk, melly országos törvények által bevettnek neveztetik, a rendeletben csak türtnek czimeztetett; nevelte aggodalmokat az, hogy a nyert szabadságokat jövőre nem látták eléggé biztosítva, minthogy József, elődeinek ellenkező rendeleteit nem törülte el, se kedvezéseket csak kivételek gyanánt, s nem is törvény ereje által, hanem egyedül királyi kegyelemből adta. Elégületle

') Collect. Resol. Eccles. 2, 347.

Ingerültség e reformok miatt.

21

nekké tette őket végre az is, hogy némelly, szemet szúró terheiket (minő volt például: a stoladíj, mit a protestansok a kath. lelkészeknek fizettek) az új rendelet nem törülte el, s a kedvezések mellett ollyanokat is parancsolt, miket az evangelikusok még a nyert szabadságok árán sem voltak hajlandók megváltani. Szabadságot nyertek, például, tanodákat állítani, de olly feltétel alatt, hogy azokat a kath. tanodák alakjára rendezzék; hol pedig tanodáik nem volnának, gyermekeiket a kath. tanodákba küldjék.

Maga a helytartótanács is késedelmeskedett kihirdetni a türelmi rendeletet, s hogy azt végre megtegye, ismételt parancsokat kelle küldeni az udvartól. Végrehajtása azonban egyháziak s világiáktól egyaránt sokféleképen megnehezíttetett, nem ritkán meg is gátoltatott. Szepes, Hont, Nyitra, Trencsény és Pozsony megyék nyiltan kijelentették, hogy azt végrehajtani nem engedik, s mind itt, mind másutt nem egyszer történt, hogy midőn protest. közönségek, a királyi rendelet engedménye szerint imádságházakat s tanodákat építeni szándékozván, a helytartó tanácshoz eleve engedelemért folyamodtak, a kormányszék pedig a folyamodó közönség számáról s tehetségeiről az illető megyei hatóságtól tudósitást kért: ez csak felényire vagy átalában olly csekélyre tette a közönség számát, hogy a kormányszék a folyamodók kérelmét a királyi rendelet értelme szerint visszautasítani kényteleníttetett. Hasonlókép Horvát- s Dalmátország s több kir. városok is ellenzették, hogy kebelökben protestansok telepedjenek le, házat s telket szerezzenek.

Miután József egy részről birodalma egyházainak viszonyát a római sz. székkel, más részről tartományaiban a külön vallásoknak egymás iránti állását az említett módon szabályozta volna, figyelmét a kath. egyház némi szertartásaira is kiterjesztette. E részben a vallási fogalmak tisz

titása lévén czélja, egyebek közt még 1781 ben rendelte, hogy az egyházi meneteknél szokásban lévő, de a vallás szentsé gével meg nem egyező tulságos pompa s kivált a mesteremberektől illy alkalomkor viselt, inkább szinházi játékhoz, mint isteni tisztelethez illő szeszélyes ruházat, és zászlóik körül csinált zene jövőre megszűnjenek 1). Egy más, 1781 végén kibocsátott rendelete által pedig parancsolta, hogy a püspökök az egyházi bucsúk (indulgentiae) tárgyában kivált a szer zetesektől elkövetett visszaéléseket tüstént megszüntessék, a népet e bucsuk iránt felvilágosítsák s az egyház valódi értelme szerint oktassák. Hasonlókép az ugynevezett tertiariusok, a Jézus szivéről czimzett s más illynemű társulatokban divatozó visszaéléseket belátásuk szerint, ha szükség volna, még karhatalommal is szüntessék meg 2).

Józsefnek ezen egyházi ügyekben kibocsátott rendeleteit sokan a vallás és egyházra nézve ugyan nem kevesbbé lálták hasznosaknak, mint szükségeseknek a polgári álladalom tekintetében; de a modor, mellyel ezen újításokat tette, valamint egy részről nem volt alkalmas arra, hogy újításai iránt rokonérzetet keltsen föl s azoknak végrehajtását könnyitse, ugy más részről számosakban, kivált az egyház fejeiben, nagy aggodalmat gerjesztett. Ha József, terveit a püspökökkel elöleg s egész terjedelmében közli, s ezeket akaratának teljesitésére szelídebb módok által, mikre neki elég eszközei voltak volna, megnyerni ügyekszik, akkor annyi ellenzésre, a végrehajtásnál annyi akadályra bizonyosan nem találand De igy, mint tön, ámbár rendeleteit okokkal támogatta, a önkény gyanúját és vádját el nem kerülheté. S e tekintetben mig József tiszta szándékának, népeit felvilágosítani, boldogítani vágyó szivének igazságot szolgáltatunk, más részről

1, 392.

') Collect. Resol. Eccl. 1, 391.

2) Collect. Resol. Eccl.