használatát tetszése szerint eladni, elajándékozni, elcserélni, elzálogosítani, gyermekeinek, rokonainak vagy akárki másnak örökségben hagyni, fenmaradván ezek iránt a földes urak törvényes örökjoga, azt jegyezvén meg mindazáltal, hogy e földeken fekvő minden terhek, mennyiben a földes uraságtól el nem törültetnek, az utódra is átszállanak. 5. A jobbágyok vagyonának biztositására rendeljük, hogy elegendő törvényes ok s az illető megyei hatóság vizsgálata nélkül sem ök, sem akárminemü utódaik ki nem üzethetnek telkeikből, sem egyik vármegyében fekvő úri jószágból a másik megyében létezőre akaratuk ellen át nem tétethetnek. 6. Egyebekre nézve a jobbágyok magokat a már létező rendeletekhez tartsák; és ha netalán zaklattatnának, a megyei ügyvédtől kérjenek segedelmet, ki őket védeni és sérelmeik orvoslatát törvényesen kieszközleni kötelességének tartandja.“

Ezen emberbaráti rendelet által tehát véget ért valahára a paraszt osztály szolgasága, melly azt 1514 óta sanyargalla, s a földmivelési szorgalmat, mezei gazdászatot kifejlésében s gyarapodásában még a török igánál is inkább megakadályozta. Jól tudta ugyan József, hogy a parasztok személyes szabadságának s telkeik haszonvételének biztositása által még nem tett meg mindent, mi e tárgyban a földmivelési ipar emelésére szükséges, de többet ez időben nem engedtek tenni a körülmények. Bár mennyire óhajtotta is, hogy a robot és tized, az iparnak e súlyos bilincsei is széttöressenek; de ezeken még most nem segíthetett, a parasztok sanyarú állapota a megváltást lehetetlenné tévén. Ezt tehát akkorra halasztá, midőn egy részről az ipar és kereskedelem a tett és még teendö javitások által kissé felidülvén, arra a parasztok is képesebbekké lesznek; más részről pedig magok az urak is átlátván a megváltásból nem csak jobbágyaikra, hanem önmagokra is háramlandó hasznokat, ellenzeni azt többé nem fogják. Addig is azonban

A czigányok iránti rendelet.

101

példa által akarván az ügyet elősegíteni, a kamrai s alapitványi jószágokban a megváltást minden lehető módon elősegítelle.

Az uri osztály, mint előre látható vala, nagy kedvetlenséggel fogadta az emberszerető királynak e rendeletét, melly által magát birtokjogaiban vélte megsértetni. És többen annyi nehézségeket s akadályokat gördítének a királyi rendelet végrehajtásának elébe, hogy a jobbágyok 1786ban több helyt nyiltan feltámadtak, s a megzavart közbékét csak katonai erő állíthatta helyre. Ez történt például Liptó megye négy helységében, ez Tótország több helységeiben, mellyekből aztán julius hóban 60 paraszt ment föl Bécsbe, panaszaikat földes uraik ellen a fejedelemnek személyesen előadniok 1). Voltak azonban számos helyek, hol viszont a kir. rendeletet roszul értett s felbujtott parasztok magok kezdték a zavargást, némelly uradalmakból, mielőtt kötelezettségöknek eleget tettek volna, csoportosan kiköltözvén, vagy, mint gróf Bethlen jószágain történt, urbéri tartozásaikat is megtagadván 2). E körülmények újabb rendeleteket tőnek szükségesekké, mellyek által aztán a kiköltözés módja s körülményei, s általában az urak s jobbágyaik közti viszony határozottabban kifejtetett és szabályoztatoll 3).

Volt az országban egy, a parasztoknál még sokkal inkább elnyomott, mind szellemi s erkölcsi, mind anyagi tekintetben sokkal mélyebben sülyedt néposztály, melly a páriák hazájából vévén eredetét, azoknak sorsában némileg itt is

') Ezek kegyesen fogadtattak ugyan, s ügyök rendes tárgyalásra utaltatván, magok katonai födözés alatt haza küldettek; de vezérök a biró, mivelhogy ennyi családapát olly hosszu időre elbocsátott gazdaságaiktól, vasra veretve vitetett hazájába, Geissler: 11, 109. - 2) Magyar Hírmondó 1786ki folyam. 117. 144. 3) Keresz túry: 1, 1, 320. Katona: 40, 511.

osztozott. Értem a czigányokat, kik megvettetve, minden emberi jogoktól megfosztva, vándor életmódjokban csak a fogyasztók számát nevelték a nélkül, hogy legkisebb hasznára váltak volna az állodalomnak. Ezek iránt már Mária Therezia is több rendbeli parancsot bocsátott ki, mellyeknek Magyarországban volt is némi sükere; de Erdélyben a vad nép konokul ragaszkodott ösi szokásaihoz. Az emberszerető József, rendelkezvén a jobbágyokról, ezeket is mėltatta figyelmére. Az állandó lakhely lévén a polgárisodás első feltétele, mindenekelőtt a vándorlás és sátrak alatti lakástól akarta őket elszoktatni; se végre parancsolta, hogy a megszelíditésökre mindeddig alkalmatlan eszköznek mutatkozó mesterségeket elhagyván, ezután földmíveléssel foglalkodjanak, mire nekik többféle alkalmat s kedvezéseket is adott; osztálynevöket új parasztokká változtatta, a magyarokkal összeházasodásokat megengedte; gyermekeiket a megyék ál tal közköltségen neveltette s a magyarok közt szétosztatta, hol aztán iskolázáson kivül földmivelésre is szoríttatnának. És voltak példák, mellyek e rendeletek jó sükerét tanusiták: Magyarországban egy helyt, távol szüléiktől 13 czigány gyermek neveltetett; Erdélyben pedig egy hittudományt is tanult; s összesen már mintegy 14 ezer család hagyta el a vándor életet, s áHandólag letelepedvén földmiveléshez s más iparághoz szokott. De egy rész folyton ellenszegült a rendeleteknek; sok czigány fiút kötve kelle vinni a tanodába; s Erdélyben még egyedül a kamrai jószágokon 1200 család élt sátor alatt üstfoltozás, szitakötés, kovácsolás és lókereskedés színe alatt orzásból, kik közöl igen keveset sikerült letelepíteni állandó lakokba 1).

') Geissler: 4, 112. 205. 5, 53. 54. 205. 6, 43.

Az összeirás befejezése,

103

9. §. Összeírás. A megyei törvényhatóságok eltörlése, s a belkormány szabályozása a felállított 10 kerületben.

Az összeirás, a királyi rendeletek szerint a katonaság hozzájárultával, 1784ki novemberben a fönebb idézett feliratok, ellenszegülések és zavargások daczára is az egész országban megkezdetett. 1785ben ez csöndesebb folyamatot nyert, mint a szenvedélyek első fellobbanása után várható vala; s nem is támadt aztán e miatt egyébütt zavargás, mint a turopolyai kerületben, mi azonban a katonaság gyors közbelépte által szinte hamar elfojtatott. A nagy munka 1785 nyarán már vége felé járt, s ősszel befejeztetvén, átvizsgálására, s a netalán történt hibák kijavitására még az év folytán hadi tisztek küldettek ki 1). Nem lesz érdektelen Magyarország azonkori statisticai állapotának bővebb ismerete végett az összeirás eredményét főbb pontjaiban ide igtatni 2). Volt a

') U. a. 7, 19. 8, 96.) Ezen tábla, mellyet Jancsó Imre

Az ellenszegülés, mellyet az eddigi újítások előidéztek, s a vonakodás és hanyagság, mellyel azok végrehajtattak, meggyőzték Józsefet, hogy átalakítását az eddigi megyei rendszer mellett sükeresen nem folytathatja. Az eddigi ijitások leginkább csak elveket illettek, s a nemesség anyagi érdeke, az egy jobbágyok szabályozását kivéve, azok által illetve még nem volt. És ha már ezek is olly ingerültségre, annyi ellenszegülésre gyujtották a vármegyéket, hogy több rendeleteinek csak katonai erőhatalom által eszközölhetett végrehajtást: mit kellett tehát várnia a megyéktől, ha majd a, már nagy szorgalommal folytatott munka alatt lévő új adórendszert hirdeti ki, melly a fizetéshez, adózáshoz nem szokott nemesség erszényét, mint hozzávetőleg kiszámitani lehetett, évenként nyolcz millio forinttal 1) terhelendi? Részint tehát ezen okból, részint a cancellaria s egyéb kormány és törvényszékeknél már gyakorlatba tett központositási elveiből indulván ki, mindjárt az erdélyi lázadás elnyomása után, a megyei hatóságok szabályozását, vagy inkább átalakítását fogta munka alá, s azt az 1785ki mart. 18kán kelt s a kormányszékek s főispánokhoz küldött leirataiban közzé is tette. Ezek szerint

Az eddigi főispánokat megyéik tetleges kormányától fölmentette, meghagyván mindazáltal czímeiket s méltóságaikat, valamint azon jogaikat is, mellyek szerint eddig hivataluk után az országgyülésen üléssel és szavazattal birtak. Megszűnvén pedig tiszti éljárásuk, a megyei házi pénztár

udv. tit. úr gyüjteményében lévő egykorú kéziratból közlök, tulajdonképen nem 1785, hanem 1787ki összeírás eredményét mutalja; s mivel amahhoz nem juthattam, itt ezt, mire visszatérni többé nem akarok, csak tárgyösszefüggés végett közlöm.

') Geissler: 9, 193.