Miksa megkoronáztatása. Ferdin, halála. 87

Iván-napra hirdette ki Pozsonyba a királyválasztó országgyülest. Miután Nádasdy Tamás, a babérra s borostyánra egyiránt méltó nádor még a mult évben meghalálozott, a rendek többsége emlékezvén, mennyi bajba került multkor is e nyomos főtisztség betöltése, megragadni akarák a jó alkalmat, mellyben az udvart is hajlandóbbnak reménylették kivánságok teljesítésére, és mindenek előtt nádorválasztást sürgettek, állítván, hogy a nádor jelenlétét a királyválasztásnál is megkivánnák a haza törvényei. De Ferdinándnak nem volt ínye szerint a nagy hatalmú nádori méltóság, mellyel aztán a helytartóság is összekötendő volna, mit mégis egy, maga választotta egyed kezében kivánt látni, mi okból Oláh Miklós eszlergami érseket, Nádasdy halála után tùstént ki is nevezte helytartóvá. A nemesség egy ideig szilárdul megmaradt ugyan kivánságánál; az udvartól megnyert urak azonban némi fortélylyal végre öket is reávették, hogy követelésöktől elálljanak. Ezután Miksa ellenszólás nélkül királylyá kiáltatott s őszelô Skán meg is koronáztatott. Ezt végezvén a rendek, több zajos ülések után, mellyek öszutó 13káig tartottak, az idősb királynak két évre kapunként két két, az ifjabbnak egy évre egy ftot, az ország védelmére pedig minden 100 telektől három lovast ajánlottak 1).

Jánossal, az erdélyi fejedelemmel, még az országgyűlés előtt ismét megkezdettek a békealkudozások, mellyek azonban, bár 1564ben is folytak, sükerre azon okból nem vezettek, minthogy János a királyi czímről és a tiszántuli részekről lemondani vonakodott, Ferdinánd pedig leányát nem akarta neki nöül adni 2).

szövegben előadatott. A gyülés után megszakadnak e tárgyról a hívatalos irományok s utóbb még csak néhány levél fordul elé, mellyek ben Ferdinánd az országgyülést sürgeti, mire azonban az urak a miFigy miatti lehetetlenséggel válaszolnak.

1) Suppl. ad Vest. Com. 3, 248.) Epist. Proc. 3, 166. kövv. Forgách: Lib. 13, 334. Bethlen: 2, 33.

Ferdinánd e közben mind inkább közeledni érzette halálát. Betegségét, mellytől 1564 ején meglepelett, öregbíté aggodalma a miatt, hogy Miksa még mind hajlani látszott az uj vallástanhoz, másod fia Ferdinánd pedig a rangján aluli Welser Philippinát (kivel ugyan már 1550ben összekelt, de házasságát sokáig titokban tartotta) vette nöül, mig végre nyavalyája halálossá válván, életét 1564ki nyárhó 25kén bevégezte.

Midőn Szulejmán a Ferdinánd halálának hírét vette, e szavakra fakadt:,,Benne valóban egy igazságos, becsületes fejedelem halt meg". Ferdinánd Spanyolországban, Ximenes bibornok befolyása alatt neveltetvén, az udvari formaiság és fesz, a spanyol türelmetlenség és külfényretartás, különben szelíd, jóakaró kedélyét sokáig elfoglalva tartotta; s valamint ezekből, ugy a ximenesi szigorú, hajthatlan kormánymodor és elvekből is a jobb német és magyar szellem vetkőztette ki őt kormányának folyta alatt; és szigorú keménysége idővel szelíd engedékenységre változott.

vezér, de fáradhatlan kormányzó volt, s e részben hibája csak az, hogy tanácsosaira, kiknek választásában nem a legszerencsésebb volt, igenis sokat hallgatott. Fiatalkori szigorú, föltétlen engedelmességet követelő kedélye a magyarokban ezt nem találván, sőt az urak pártos ingatagsága ál– tal sértetvén, hamar bizodalmatlansággal telt el a magyarok iránt. És e forrásból, mellyet aztán ellenséges indulatu idegen tanácsosok gyakran felzavartak, eredt kormányának legtöbb hiánya és hibája; ebből származott nagy részben hadjáratainak is szerencsétlensége. A magyarokban nem bizván, az országot sokban német tanácsosok sugallata, német modor szerint akarta kormányozni, — mi a jogaira olly féltékeny nemzetben elégületlenséget s kölcsönös bizodalmatlanságot szült. Hadai vezérletét a török harczmondorával ismeretlen, idegen tábornagyokra bízta, mi a harczdicsőségére

-

Ferdinánd s kormányának jelleme.

89

büszke magyart érzékenyül bántotta'; a szerencsétlenség pedig, miszerint a rosz vezérek csatavesztései az idegen várkapitányok árulásai által az ország nagy része török kézre került, fájdalommal töltötte el a törökkeli harczban már annyi koszorúkat aratott nemzetet. Ez s a rosz financzrendszer, minek következtében, bár a nemzet eddig hallatlan adókat ajánlott a veszélyes időben, az áldozat még is nagy részben s legtöbbször sikeretlen maradt 1), szintugy homályositotta királysága fényét, miként az örökös pénzszükségből származott tehetetlenség, a legelhatározóbb pillanatokban, és a vetélytársával folytatott hosszu viszályok a gyöngeség bé̟lyegét nyomták kormányára. A büszke Ferdinánd, ki eleinte az elfoglalt szerb s magyar határszéli várakat is fenhangon követelte Szulejmántól, utóbb, hogy az országnak csak egy részét is békével birhassa, még Ibrahim nagyvezért, a dölyfös szerencsefit is piruló arczczal testvérré fogadni, reá a legönlealacsonyítóbb hizelgéseket pazarlani, végre pedig évenkénti adót fizetni is kényteleníttetett. Tekintélyét ezek mellett a magyar nép előtt még csak igazsága s jellemének elismert becsületessége támogatta némileg. Azonban a magyar még sem fojthatta el fájdalmának időnkénti kitörését honának veszedelme fölött, mellyet leginkább abból származtatott, hogy Ferdinánd többszörös igérete szerint sem az országban lakni s az által a felzajlott belbékének helyreállítását s az oligarchiai féktelenség meggátlását eszközleni, sem a harczvágyó nemességet, melly kiváltságai s régi szokása szerint csak a királyi zászlók alatt táborozott, a megsemmitéssel fenyegető zavarok ellen személyesen vezérleni nem akarta.

1) Meg kell azonban vallani, miről néhány törvény czikk is tanuságot tesz, hogy ennek az urak egy része is oka volt, azok t.i. kik még a szolgaság és nemzeti halál e váltságdíját sem iszonyodtak rablókként elfoglalni, az adót saját zsebeikbe tenni, a közmunkákat magány czélokra fordítani.

Megjegyzendő, hogy Ferdinánd

kevesen követtek — tisztelve a nemzetnek, mellytől királylyá szabadon választatott, jogait s nemzetiségét, a magyar nyelvet is sajátjává tette 1).

HARMADIK CZIKKELY.

MIKSA KIRÁLY KORMÁNYLAT A 1364– 1376.

1. §. A törökkeli béke megujitása. Harezai János fejedelemmel. Szulejmán utólsó hadmenete. Szigetvár megvétele.

Miksa 37 éves korában, a magyarok nagy reményei közt vette át atyja halála után az ország kormányát. Benue nyájas, könnyen megközelíthető, a vallás ügyében türelmes, bátor s elhatározott fejedelmet kezdének a magyarok ismerni még atyja életében, ki őt távolléte alatt több izben a maga képviselőjéül rendelte az ország kormányában. Különösen gyakorlottsága a hadviseletben, mit V. Károly császár táborozásaiban szerzett, azon reménységre gerjesztette a magyarokat, hogy véget szakasztván a terhes, dicstelen békének, a török ellen nagyobb szerencsével védendi az országot. Megerősité a magyarokat e reményökben a királyi körlevél is, mellyben trónra léptekor az ország jogait és szabadságait tiszteletben tartani igérvén, egyszersmind arra is

1) Az egy koru Mameran Miklós állítása szerint:, praeter Latinam lingvam septem insuper alias perfecte (?) et expedite loquitur: Germanicam, Italicam, Hispanicam, Gallicam, Hungaricom, Bohemicam et Slavonicam". Catalogus Familiae totius Aulae Caesareae. Coloniae 1550. 132. lap.

Alkudozások és háboru Szapolyaival.

91

felszólítá az ország lakosait, hogy a honvédelemre minden történhető esetben készen legyenek 1). A török elleni hadmenet valóban nem sokára közhirré lön; s azt a harcz legjelesb fiai is óhajtották s tanácsolták. Részint e hangulat, részint Arszlán budai pasa több rendü levelei, mellyekben határozott választ kivánt, akarná e Miksa a békét továbbra fentartani? annál szükségesbbé tették e kérdés gyors eldöntését, minthogy, ha a már két évig fizetetlen adó megküldése még továbbra halasztatik, a készületlen hazára könynyen veszély áradhatna. E végre tehát Miksa nem sokára trónra lépte után Bécsben nagy tanácsot tartott. A háború mellett egyebek közt a hös Zrínyi Miklós hevesen izgatott; a kérdést mindazáltal békére döntötte el Szulejmánnak épen e tanácskozások alatt érkezett levele, mellyben Ferdinánd halála iránt részvétét nyilvánítván, egyszersmind igérte, hogy a vele kötött békét, ha a feltételek teljesíttetnek, továbbra is fentartandja. A tanács ennek következtében azt határozta, hogy az adó ezentul is fizettessék 2).

Ezenben egy ideig János fejedelemmel is folyt a még Ferdinánd alatt megkezdett békealkudozás, mignem somlyai Báthory István, János vezére, azt Szatmár és Nagybánya elfoglalásával öszelőben félbeszakasztotta. Szapolyai, vezére szerencséjétől felbátorítva, seregét vele egyesité, s Nyírbátort megvévén, Kassa felé indult. A király Schvendi Lázárt és ecsedi Báthory Endrét küldötte a fenyegetett város védelmére. De az erdélyi had záporok s áradásoktól visszavonulni kényszeríttetvén, ütközet nem történt; következő évben pedig, miután Schvendi Tokajt, Szerencset, Szatmárt és Erdődöt megvette (mellyekbe a magyarok boszuságára német kapitányokat rendelt), Miksa attól tartván, hogy e háborúskodások

') Wagner: Diplom. Sáros. 207. Katona: 24, 6.-2) Forgách: Lib. 14, 340. Istvánffy: Lib. 22, 270.