Budai országgyülés. Békealku Alamóczon.

lést hirdetett. Ferdinánd itt még egyszer megkisérté a jánospártiak hűségét, a magáéval Károly császárnak egy levelét is elküldvén az összegyűlt rendekhez 1). Czélját azonban nem érte el: válaszukban a rendek rosz néven veszik neki, hogy magát erőszakkal akarja tolni az országra, s elhatározottan értésére adják, hogy sem öt, sem más idegent nem fognak királyokul elismerni; miért intik is őt, ne bitorolja ezután a magyar királyi czímet, s az ország háboritása helyett inkább a török ellen fordítsa fegyverét 2). Egyébiránt a gyülés végzései közt nevezetesbek a következők: Az ország rendei minden ingóságaik tized részét a haza védelmére ajánlják, ugy azonban, hogy e teher alól senki se legyen kivéve, és a király e tizedrész fizetésére az ország rendeit többé soha se kényszeríthesse, mi iránt János királyi biztosító levelét is adja (1-12. t. cz.). Továbbá, hogy azon hűtlenek jószágai, kik Ferdinándot királylyá választották, koboztassanak el (13. t. cz.); az ország törvénykönyvét János vizsgáltassa és javittassa meg (15 ez.); az 1505ki rákosi határzatot, miszerint a királyságból minden idegenek kizáratnak, erősítse meg (35. cz.); kik a mohácsi ütközet elött kihirdetett közönséges fölkelésből magokat igaz ok nélkül kivonták, fejdíjokban marasztassanak el (45. t. cz.) 3).

2. §. Békealku Alamóczon. Ferdinánd megkoronáztatása.

Zsigmond lengyel király, attól tartván, hogy ha az ellenkirályok közt háború támad, a török részéről nem csak

') Kovachich: Suppl. ad Vest. Com. 3, 104. 2) Vestig. Com. 3, 115. - 3) E' gyülésnek eddig ismeretlen határzatait Jászay Pál, tisztelt barátom, közlölte velem nagy becsú oklevéltárából.

Magyarországot, hanem, ez megigáztatván, Lengyelországot is veszély fenyegeti, azon munkálkodott, hogy a trónkövetelési viszály béke utján intéztessék el, mi végre mind a két fél Alamóczba megbizottakat küldene, kik a békéről az ő birósága alatt alkudoznának. Ferdinándnak-miként levelében 1) Mária királynénak megvallotta - semmi reménye sem volt ugyan a béke helyreállitására, az alkudozásban mindazáltal, hogy időt nyerjen, örömest megegyezett. Az alkudozások junius elején valóban megkezdettek; de az országról egyik fél sem akarván lemondani, a hosszu vitatkozás sükerre nem vezetett, se kérdésnek eldöntése: ki légyen a' magyar király? fegyverre s hadi szerencsére bízatott 2). Ferencz franczia király, az osztrák házat e részről is elfoglalandó, még ezen alkudozás alatt olly szövetséget ajánlott Rincon követe által János királynak, mi szerint neki, ha a háborút Ferdinánd ellen egész erejéből megkezdendi, havonként 30 ezer tallért ad segedelmül; melly szerződés, midőn a békéhez semmi remény sem volna, julius 2-kán meg is köttetelt 3).

Ferdinánd az alamóczi alkudozás után az ország rendeit még egyszer pártjára szólítván, Jánosnak háborút izent *), s miután a nemzetet jogai, szabadságai s nyelve fentartása s védelme iránt ismét biztosította, 1527-ki jul. 25-kén hadát Katzianer vezérlete alatt előre küldé, s hat nap múlva maga is bejött az országba. Köpesén mellett a nádor s több egyhází s világi uraktól ünnepélyesen fogadtatván, a nemzet jogai és szabadságai védelmére esküt mondott. Azután pedig, míg Katzianer hadával a felső megyékbe indult, maga utját a Duna jobb partján Buda felé irá

1) Gévay: Urkund. I, 1, 58. 60. — 3) A vitatkozást közli Pray : Annal. 5, 134 köv. 3) Istvánffy: Lib. 9, 85. Szermegby: i. h. 2, 387. Bel: Mouum. Dec 1 165. — ) Epist. Próc. 1, 296.

Szapolyai megveretik. I. Ferdin, megkoronáztatik. 9

nyozta. Györ, Komárom, Tata, Esztergom, Visegrád majdnem ellentállás nélkül hódolának; Buda pedig mellyet János vetélytársának közeledtére védetlenül elhagyott, sz. István király ünnepén tárt kapukkal fogadta be Ferdinándot. A' várnak ő, e hadmenet alatt tett szolgálatai jutalmául Nádasdy Tamást nevezte ki kapitányául. Néhány nap múlva ezután, midőn mind több vármegyék izennék követeik által hódolatukat s Katzianer is ellentállás nélkül haladna előre, sz. Mihálynapra Budára országgyülést hirdetett 1).

János király, ki Budáról Egerbe futott, csak ezután kezdett még a hadszerzésről komolyabban gondolkodni. De most csapás csapás után érte a gyávát vagy könnyelmüt, ki a hatalmának megerősitésére fordítandó legkedvezőbb időt munkátlanul mulni hagyta. Tótország, Frangepán Kristófnak Varasd ostrománál történt eleste után, Ferdinándnak hódolt, magát Jánost pedig Salm Miklós, Ferdinánd vezére megszalasztván, Tokajnál véres ütközetben megverte 2). János a szerencsétlen harcz után Nagyváradra vonúlt s ujdon szedendő hadaival biztatgatta megfélemlett párthiveit3); azonban már maga sem bízott erejében s a lengyel királyhoz folyamodott segedelemért.

De valamint e hiú biztatások pártfelei hűségét nem szilárdították, s közölök többen, egyebek közt Török Bálint és Bakics Pál Ferdinándhoz szegődtek; ugy sikeretlen voll azon nyilt levél is, mellyel a Budára gyült rendeket Ferdinándtól elvonni igyekezett *). Az országgyülés octob. 6kán megnyittatott 3), s miután ott Ferdinánd az ország szabad

') Ursinus Velius: De Bello Pannonico. Lib. 1, 16. Gévay: Itinerar Kaiser Ferdinands I' 1527. — 2) Ursinus : L. 1, 24. 3) Epist. Proc. 1, 315. 320. — ‘) U. o. 309.) Gévay: Urkund. 1, 1, 113.

ságait tiszteletben tartani s azt ugy kormányozni igérte, hogy megválasztását soha senkinek sem leend oka megbánni, a rendek a pozsonyi választást megerősítvén, öt ujra megválasztották; s a koronázás napját 1527ki novemb. 3kára határozván, Perényi Péterhez a koronáért követséget küldöttek. A megbizottaknak nem nagy fáradságokba került az önhaszonleső, változékony embert Sárospatak s a vajdaság megtartásának igéretével elvonni a szerencsétlen, hadavert Szapolyaitól. És ekként a korona megkerülvén, Ferdinánd a kitüzött, neje pedig, Anna királyné, a következő napon az urak és vármegyék nagy számu gyülekezetében Podmaniczky István nyitrai püspök által ünnepélyesen megkoronáztatott 1). A következő napokon még nyolcz törvény czikkely alkottatott, mellyek szerint Szapolyai és Verbőczy föltételetlenül, pártfelei pedig, ha novemb. 25ig Ferdinándnak nem hódolnának, a hon ellenségeinek nyilváníttattak; Szapolyai adományozásai megsemmittettek; s a királynak a háború folytatására minden kaputól két arany szavaztatott. Ferdinánd ezután Szalaházy Tamás főpapot, a Jánoshoz hajlott Brodarich helyébe, cancellárrá, Thurzó Eleket országbiróvá, Báthory Endrét tárnokká, Perényi Pétert erdélyi vajdává, Révay Ferenczet kir. személynökké stb. nevezte ki.

3. §. János király szerződése a törökkel. Ferdinánd elsö követsége Szulejmánhoz.

János király a szerencsétől és számos párthiveitől elhagyatván, külsegedelem után látott. Frangepán Ferenczet, a kalocsai érsekké kinevezett szerzetest és Brodarichot a lengyel királyhoz de mivel ebben nem nagy reménysége lehetett,

1) Ursinus. Lib. 2, 28. Pray: Anual. 5, 115. Ez volt utólso koronázás Székesfehérvárott.

Szapolyai szerződ, a törökkel. Ferd, követségei.

11

Laszky Jeromost, a tudós, hadban és politicában egyiránt ügyes szirádiai vajdát, Szulejmánhoz küldötte segedelemért. Laszky, ámbár mintegy 60 ezer aranyat oszlott ki pénzül s más ajándékokban 1), eleinte hidegen, visszataszitólag fogadtatott. De nem sokára megtalálta az ügyes ember az utat Szulejmán kegyelméhez. Gritti Alajos, a Gritti Endre velenczei dogenak törvénytelen fia, ügyes, de ravasz, fondor, dicsőséget, pénzt és hatalmat egyiránt szomjazó ember, ki, hol önhaszna kivánta, minden alávalóságra kész volt, szinleg mint ékszerárus, valóban mint Velencze titkos ügynöke, több évek óta lakott Konstantinápolyban, s Ibrahimnak, a hitehagyott albánból lett mindenható nagyvezérnek, általa pedig Szulejmánnak kegyét nagy mértékben birta. Ennek pártfogása, mit Laszky egy gazdag magyar püspökség jövedelmének igéretével nyert meg, kevés idő múlva oda vitte az ügyet, hogy Szulejmán nem csak az eleinte követelt évenkénti rendes adótól elállott, hanem még különös pártfogása alá is fogadta János királyt, igérvén, hogy őt minden ellensége ellen egész hatalmával s olly sikeresen védelmezendi, hogy mind a két oldalán nyugodtan alhatik. A szövetség oklevelével Laszky 1528ki febr. végső napjaiban bocsáttatott el Konstantinápolyból 3).

Jánosnak mind e két követsége hamar tudtára esett Ferdinándnak. Ő még az országba jötte előtt ügyekezett Balibeg nándorfehérvári pasa által megnyerni a szultán barátságát *); sőt követet is szándékozott küldeni Konstantina

') Herberstein napl. Kovachichnál: Samml. Ungedr. Stücke: 1,215. Frangepánnak egy igen érdekes levelét Pietrkowból közli Horvát István: Verbőczy emlékezete. 2, 266. 2) Gévay: Urkunden. III, 2, 24. —3) Arcana hist. legationis ad Solimanum. Belnél: Adparat. ad Hist. Dec. 1, 159. — ‘) Gévay: Urkunden. 1, 1, 36. 39.41,