módot a gondos királyné, Pozsonyban, Györött, Kassán, Nagyváradon és Zágrábban bölcsészeti s törvénytudományi kart (academiát) álapítván; ezeken kivül pedig számos kisebb s nagyobb gymnasiumokat állittatott. Nevezetes esemény volt az iskolák ügyére s általában a tudományos nevelésre nézve az is, hogy Mária a jezsuita rendet 1773ban eltörülte, s az ezen szerzettől birt mintegy három millio forintra menő alapítványokat ezután is a nevelésre áldozván, tanulmányi pénzalappá rendelte. 1777ben végre avval fejezte be az iskolák s nevelés kürüli intézkedéseit, hogy Ürményi és Tersztyánszky által az egész ország számára új nevelési s tanulmányi rendszert dolgoztatott ki; az országot nyolcz iskolai kerületre osztotta, s mind a főbb mind az elemi iskolák felügyelésére kerületi igazgatókat rendelt; az egyelemet végre Nagyszombatból az ország közepére, Budára tétette át s az új királyi lakba telepíttette le. Az egyetemnél és academiáknál a tanszékek a jezsuiták eltörlése óta a legjobb módon, csőd által töltettek be; a gymnasiumokat pedig leginkább a sz. benedeki és kegyes szerzet papjai foglalták el.

7. S. Lengyelország felosztása. A 16 szepesi város és Fiume visszakapesoltatása az országhoz. A bajor öröködési háború. M. Therezia halála s jelleme.

Mig M. Therezia a közjólétet országanyai gondjaival ekként ápolá, nevezetes, országunkat is közelebbről illető politicai események fordultak meg Európa piaczán. A porosz király kis országát az európai föhatalmak sorába emelni törekedvén, földét és népét szaporítani, Oroszország pedig del felé ügyekezett kiterjeszkedni. E hatalmak czéljaikat csak Lengyelország rovására érhették el, melly különben is politicailag egyeduraság és köztársaság közt ingadozott, vallásilag pártokra szakadt, erkölcsileg egy ritka nemzeti büsz

A 16 szepesi város és Fiume visszakapcsoltatása.

473

keséget lángoló szabadságszeretettel párosított, s mint illyen egy erőteljes választott király alatt a szomszédokat veszélylyel látszott fenyegetni. A porosz és muszka ez okokból Lengyelország felosztását már III. Auguszt halála után elhatározták; de a kényes ügyben nagy ovatosság lévén szüksé– ges, a ravasz politicáu porosz egy ideig még titkon munkálkodott. Megkönnyíté a terv kivitelét az, hogy III. Auguszt halála után II. Kata orosz czárné befolyása által az erélytelen Poniatovszky Szaniszló lett királylyá; ki aztán annál nagyobb ragaszkodással szított pártfogónéjához, minthogy M. Therezia egy szász herczeget akart fölemelni a lengyel trónra. Therezia terveiben Francziaország osztozott; Katalin politicáját a porosz Fridrik gyámolította. Az érdekek összeütközése már már közönséges háborúval látszott fenyegetni, midőn Fridrik magát békebiróul közbeveté, s régi tervét, Lengyelország felosztását, hozta szőnyegre olly szándékkal, hogy a felosztásban maga is részesüljön, a tény gyalázatát pedig a szomszédokra hárítsa. De M. Therezia sokáig késedezett megegyezni a tervben, melly ellen föllázadt lelkiösmerete; megegyezni azonban végtére is kénytelen lön, hacsak ismét háborúba nem akarja magát bonyolítani. A felosztási szerződést tehát Ausztria, Orosz és Poroszország Péterváron az 1772ki aug. 5kén aláírták, s osztályrészeik elfoglalására azonnal hadakat küldöttek. Máriának a régi magyar jogú Gácsországon s Lodomerián kivül a negyedfél századig lengyel zálogban volt 16 szepesi város jutott osztályrészül. E városokat Mária tüstént visszakapcsolta az anyaországhoz; Gácsországba pedig Hadikot küldötte kormányzóul. Ezen új szerzemény 1774ben még Bukovinával szaporodott, mellyet az orosz utólsó háborújában a töröktől foglalt el, S hálául is a közbejárásért, mi által Mária az orosz és török közt 1768 óta tartott háborúnak 1774ben véget vetett, neki átengedte; a török azonban csak 1777 elején mondott le a tartományról, melly Gácsország birtokára nézve, hogy a ka

tandozó török s tatár csapatoktól megszabadúljon, igen fontos szerzemény volt.

E közben József császár, Magyarországban tett több rendű utazásain fájdalommal tapasztalta, milly szegény, a kiállitó erőben milly szűkölködő ezen, a természet adományaival különben olly dúsan megáldott ország; s agyában azon üdvös gondolat villant meg, hogy a bő magyar termékeknek az Adria vizein kivitelt s ezzel a magyar ipar emelésére hatályos rugonyt kell szerezni. Mária Therezia fiának tanácsát követve, Fiumét, mellyet az osztrák herczegek már rég idő óta mint különvált, semmi más tartománynyal kapcsolatban nem álló uradalmat birtak, Magyarországnak adományozás 1776ban Majláth József udvari kincstári tanácsost első kormányzójául rendelte. Ugyanekkor alkotta Mária az egykori vinodoli kerületből Szörény vármegyét is, s annak szinte Majláthot nevezte ki főispánjává; két évvel késöbb pedig Buccarit s Portoret is több más helyekkel együtt a fiumei kormányzó hatósága alá vetette. Azon körülmények s ellenkezés végre, melly Fiume körül és Szörény vármegye alapítása miatt Horvátország rendeinél kifejlett, 1779ben arra birták Thereziát, hogy Fiumét s kerületét, melly az elébbi intézkedés szerint némileg Horvátországhoz kapcsoltatott, újabb ünnepélyes okirattal közvetlen Magyarországhoz csatolja 1). Egy évvel elébb végre a temesi bánságot is, melly mind eddig a bécsi kamra hatósága alatt állott, visszakapcsolta Magyarországhoz s három vármegyére osztotta fel Mária Therezia.

Miksa, bajor fejedelem, 1777 utólsó napján magtalanul meghalálozván, unokaöcse, Károly herczeg, foglalta el ö

1) Botka Tivador:,,Századunk" folyóirat 1844diki 56dik sz. Katona 89, 879.

A bajor öröködési háború. Mária halála 475

rökségét; de annak némi részére József császár is jogot tartván, azt Károly hg megegyeztével birtokába vette, s a fejedelemmel az iránt is alkuba bocsátkozott, hogy neki a távolsága miatt bajos kormányú Németalföldért a bajor tartományokat engedje át. Közbelépett azonban a szomszéd hatalmának e csere következtében való gyarapodását féltékeny szemmel néző porosz Fridrik, ki a császár terveit megakadályozandó, azon ürügy alatt, miszerint a választó fejedelemség feloszlását meggátolnia kötelessége, a császárnak háborút izent. De a hátralévő napjait már nyugalomban tölteni ohajtó királyné minden módon ügyekezett megakadályozni az ellenségeskedést; midőn pedig az nem sikerült, s Fridrik Csehországot már megtámadta volna, a magyarokat segede1 lemre szólította. És a Bécsbe tanácskozásra hítt urak s a körlevelek által felszólított megyék vetélkedve áldozának ismét a szeretett királynénak s a maga iránt nagy reményeket = ébresztett utódának, kik szeretettel teljes ápolások által az ország jobb létét olly sokfélekép előmozdították; s ámbár a háború Magyarországot távulról sem érdeklette, pénz s gabnán kivül mintegy 20 ezer vitézt ajánlottak segedelmül 1). A háború azonban nevezetesb események nélkül végződött. M. Therezia nem akarta ezen, mindenkép nem is igazolható háború által terhelni lelkiösmeretét, felzavarni végső életéveinek nyugodalmát, s régi rettenthetlen ellenfelével, a császár akaralja ellenére alattomban egyezkedni kezdett; minek következtében a béke Franczia és Oroszország közbejárására az 1779ki máj. 13kán meg is köttetett. Mária a maga s utódai nevében örökre lemondott igényeiről Bajorországra; ennek fejedelme ellenben a Duna, Saltza és Inn közt fekvő tartományt örökösen átengedte Ausztriának 2).

') Katona 39, 883.) U. o. 887. Zschokke Bayersch. Gesch. 4, 258.

Helyreállván a béke, M. Therezia áldásos hatását az ország jólétének emelésére ismét háborítatlanul folytathalla, s folytatta is egész, fájdalom, nem sokára bekövetkezett haláláig. Utolsó életévét egyebek közt Szabadka és Pécs sz. királyi városokká emelése, az eszéki nagyszerű vizgát épitése, s a Veszprém és Fehér megyék ártalmas párolgásu mocsárainak a Sárviz szabályozása által nagy részben bevegzett kiszárítása teszik emlékezetessé. 1780ban, novemb. 22kén ragadta ki a végzés, életének 64dik évében, a feledhetlen, nagy királynét népei közöl, mellyek benne halhatatlan jótevőjöket vesztették el. Hála és szeretet kisérték őt az örök nyughelyre, mellyet magának a nemzetségi sírboltban férjeé mellett még életében készíttetett; hála és szeretet va kapcsolva emlékéhez a magyar népben, mellyet ő, az uralkodó házzal nem csak kibékítvén, hanem a szeretet és bizodalom lánczaival is összekötvén, százados zajlongásai után a jólét és miveltség pályáján hatalmasan előrevitt. 40 éves áldásteli kormányának története leghangosabb magasztaló beszéd a nagylelkű királyné nyilvános életére; de magány életében is igen érdekes, szeretetre méltó jellem volt ö. A léleknagyságot alázattal, a csöndes erényt fényes méltósággal a trẻnon kivül is ritka szerencsével tudta ő párosítani. Fiatal kerában s mig arczát a himlő 1767ben bájaitól meg nem fosztá, egyike a legszebb nőknek, élénk, vidor kedélyü, mellynek számára családjában is számos rózsa nyilt, kedvelője minden illendő éldeletnek; a női tetszenivágytól sem volt ugyan egészen ment, s a fényes, igéző öltözetben s lovaglásban példánya s előképe volt udvari hölgyeinek; de e mellet nem szenvedett lelkiösmeretének gyöngédsége. Szeretett férjének halála azonban 1765től fogva egészen megváltoztatla kedélyét s viseletét, s ezontul mind benső mind külsőleg keresztényileg gyászoló özvegy vala; legalább is minden hónap 18kán, férje halála napján, meglátogatta annak sírját, melly mellé magának is nyughelyet készíttetet, s ott elzárkozol