A tiszamelléki 8 határőrvidéki zavarok. 457 4. S. A határőrök lázadása. Diplomatical szerződések. A hét éves háború. A királyné azon kedélyingerültségének, mellyet az országgyülés eloszlatásakor mondott trónbeszédében is élesen kifejezett, az a következése lett, hogy M. Therezia egész 13 évig nem tartott országgyülést, mit még is a közigazgatás majdnem minden ágainak százados rendezetlensége szükségessé tett volna. Bár azonban ő, ki ellenzést tűrni nem szeretett, ellenkezésök következését érzette is ekként az ország rendeivel, tartósabb keserűséget mindazáltal ezen esemény nem hagyott kedélyében, s országanyai gondoskodását, mellynek ezután is számos bizonyítványait adta, nem vonta meg az országtól. Mig azonban egy részről a kir. helytartó tanács által közzé tett számos üdvös rendeleteivel az ország jólétét gyarapította, más részről az ország nagyait, kikben általán véve készebb engedelmességet talált, még inkább ügyekezett udvarához kötni; minek következtében ezen, látszólag eseménytelen években is igen nevezetes, következéseiben messze kiható esemény volt azon erkölcsi átalakulás, mellyet a csekély okokkal is nagy okozatokat előteremteni tudó, ügyes tapintatú királyné jól kiszámított kedvezései s kitüntetései a mind számosabban Bécsben lakni kezdett fönemeseinkben előhoztak. A közügyek e csendes menetét 1754ben Túron, Vásárhelyen s némelly más tiszamelléki helyeken a vallási sérelmeiket erőszakkal megtorlani akaró protestansok lázongó mozgalmai zavarták meg; mi azonban az elfogott föbb bü leni, hogy elébbl kegyelmünk reátok ismét visszaszáljon." A gróf Erdődy Kajetán somlóvári könyvtárában lévő irott országgyülési naplóból. nösök kivégeztetése által könnyen elfojtatott. Veszélyesebb volt ennél azon lázadás, mellyet 1755ben Tótországban a örvidéki katonaság, pandúri ruhájoknak a rendes ezredekéhez hasonló egyenruhává lett átváltoztatása miatt, Horvátországban pedig a Körös kerületi határszéli örök némi reájok vetett adók s tiszteik kegyetlensége miatt támasztottak, s melly, miután az uraik által zsarlott jobbágyok is több helyen a lázadókhoz csatlakoztak, az egész tartományt felzaklatta. Az őrvitézek számos tiszteket felkonczoltak s Bécsben követeik által olly értelmű folyamodást nyujtottak be, hogy vagy régi szabadságaik szerint adómentesen katonáskodhassanak, vagy a fegy vert letéve művelhessék földjeiket. A föllázadt jobbágyok pedig uraikat ölték s azok jószágait dúlták, mig végre a fölkelt tartományi nemesség s a rögtön beküldött rendes katonaság a zavargókat rendre igazította 1). A jobbágyok e láta zadása alkalmat adott a kormánynak arra, hogy a horvát vármegyéket, mellyek igazgatásába számos hiányok s viszszaélések fészkelték be magokat, 1756ban egészen a magyar vármegyék szerint szabályozza 2). A belügyekről M. Therezia figyelmét még 1756ban némelly nagy fontosságú események a külföldre függesztettek. Mária s ministere Kaunitz nem sokára az aacheni békekötés után általlátták, hogy a béke Franczia- s Angolország között sokáig nem fog tartani, s a kitörendő háborúban Austria is kénytelen lesz valamelyik részre hajólnia; arról pedig nem kételkedett Mária, hogy Fridrik, a ravasz politicáu po rosz király, az ellenkező félhez álland; de Mária, ki Slezia elvesztét el nem feledhette s valahányszor egy sleziait lá tott, mindannyiszor köny fakadt szemében, maga sem szár 1) Katonánál : 39, 325, 331.- 2) Kerchelich: Not. Praelim, 442. A hét éves háború. 459 dékozott vele sokáig békében lenni. A józan politica tehát azt javaslá a bécsi udvarnak, hogy az angol és franczia hatalom közöl ahhoz hajóljon, mellyel való szövetsége legtöbb erőt engedend forditnia a porosz ellen. A viszonyok illy szövedékében nem lehetett nem látnia Máriának, hogy, ha régi szövetségét az angollal megújítja, a franczia udvar Németalföldet, a parisival rokon spanyol és olasz hatalmak pedig Lombardiát támadják meg, s igy ő, erejét megosztani kényteleníttetvén, a porosz ellen elég erőt nem fordíthat. Ellenben, ha a franczia hatalomhoz szövetkezik, tartományai minden részről háborítatlanul maradván, összes erejével a porosz ellen munkálkodhatik. Ez volt oka, hogy Mária a franczia udvar barátságát mindjárt az aacheni békekötés után kezdette keresni; az 1756diki májusban pedig vele, melly a háborút Angolországgal már megkezdte volt, azon nevezetes szövetséget kötö!te meg, mellynek aztán jövőben az europai eseményekre elhatározó volt befolyása. Fridrik viszont Angolországgal már az 1756ki januárban megkötötte a szövetséget; augusztusban pedig a háborút is megkezdette, a szász fejedelmet, Austria szövetségesét, megtámadván, azután pedig hadait Csehországba vezetvén. E háború mindazáltal, melly aztán hét évig tartott, csak annyira érdeklette Magyarországot, mennyire abban a magyarok is harczoltak s rendkivüli segedelmeket is nyujtottak a királynénak; s azért e háború történetéből is csak azt említjük itt, mi a magyarokat közelebbről illeti. Segedelemre a királyné már az 1756ki octoberben felszólította az országot; mire a vármegyék minden kaputól egy vitézt ajánlottak az ezredek kiegészitésére; a Pálffy, Eszterházy, Batthyányi s más gazdagabb családok pedig azon felül saját költségeiken lovas csapatokat állitottak, vagy pénzt és gabonát adtak; Ferencz császár s kormánytárs magyar jószágaiból, Batthyányi Lajos nádor, a jászok és kunokból egy egy huszárezredet állitottak. A magyar tábornagyok közöl leginkább Nádasdy Ferencz, a lovasság fövezére, ki már az öröködési háború alatt is több babért aratott, tüntette ki magát. 1757ben Collinnál Nádasdy vitézsége határozta el a diadalt Austria részére; melly dicső győzedelem indító okul szolgált arra, hogy a királyné 1758ban a róla nevezett Therezia diszrendet alkossa. Nem sokára a collini ütközet után még ugyanazon (1757) évben diadalt nyert Nádasdy Holtzbergnél Winterfeld tábornagyon, ki e harczban életét is elvesztette; pár hónapra ezután megvette Schweidniczet, melly tettének s a magyar hadak ott kitűntetett vitézségének emlékéül Therezia az elfoglalt 8 zászlót az ország főbb székes egyházaiban függesztette fel. 1758ban a királyné újabban segedelemre szólította az országot, s mind vármegyék, mind egyesek vetélkedve tették ismét áldozataikat a trón zsámolyához. De Nádasdy, ki a Leuthennél 1757 végén Lotharingi Károly fövezérlete alatt vívott s elvesztett csatában, mivel véleményét jobb belátása szerint hevesen vítatván, a herczeggel meghasonlott, a seregtől visszahívatott s horvátor szági bánná neveztetett; mi Fridrikre nézve még hasznosabb volt, mint maga a Leuthennél nyert győzedelem. A hét éves háború ezután változó, de még is inkább Fridriknek kedvező szerencsével még egész 1762 végéig folyt, mikor aztán a békealkudozások komolyabban megkezdettek s a béke az 1763ki februárban meg is köttetett. 5. §. Belviszonyok. Az 1764ki országyyűlés. A harczok e zajában sem feledkezett meg M. Therezia Magyarországról, mellyről újonnan tapasztalta, hogy, bár országgyülésein jogait féltékenyen örizvén, nem teljesíti is vak engedelmességgel a kormány kivánságát, a szükség idején még is híven s kitelhetőleg gyámolítja fejedelmét. A het éves háború alatt egyéb segedelmeken kivül 52 ezernél több Belintézkedések. Az 1764ki országgyülés. 461 újonczot adott az ország a királynénak. Ha azon neheztelésnek, mellyet az 1751ki országgyülés vég eseményei keltettek fel Mária kedélyében, volt volna is még némi maradványa, azt a ragaszkodás ezen újabb bizonyítványai egészen eloszlathatták. Ő mind szóval, mind tettel az ország javát és díszét előmozdítani ügyekező, elébbi kegyelmes királyné lett. A királyság díszének s tekintélyének emelésére, 1758ban a pápa jóváhagyásával az „,apostoli király" czímét megújította. Két évvel később 120 magyar nemes ifjuból magyar királyi testőrséget alkotott, mi, mig egy részről az udvar fényét emelte, más részről a nemzet büszkeségének is hizelkedett; kár azonban, hogy ezen intézetnek a jó akaró királyné komolyabb czélt is nem tűzött ki; eleinte ugyan néhány évig, hogy a fiatal fogékony kedélyekkel a külföldet megismertesse, futárokul is küldözgette őket nyomos bizományokkal a küludvarokhoz, mi által ök, több oldalúlag miveltetvén, az országnak is hasznára lönek; a hét éves háború után azonban erre sem alkalmazta öket többé királyné. Szinte ez évben (1760) alapította Therezia a selmeczi bányász akademiát is; a temesi bánságban pedig, hol a kormányzó, Mercy tábornagy, a Böge folyamot 18 mértföldnyi hosszu csatornává alakította, a bányászatot több helyen megkezdette. Három évvel később Tallóson 100 árva számára nevelő intézetet alapított. A testőrség felállitásánál még inkább hizelkedett a nemzet hiúságának a sz. István magyar király díszrendje, mellyet Therezia 1764ben polgá ri érdemek jutalmául 20 nagy, 30 közép, s 50 kis keresztre alapított, nagymesteréül magát a magyar királyt, cancellárjául pedig a magyar kir. udv. cancellárt tüzvén ki. Ezen évben emelte Maria Therezia Erdélyt is nagyfejedelemséggé. A hét éves háború ismét tetemesen, mintegy 200 millióra, szaporította a statusadósságot; a helyreállott béke pedig nem nyujtott több módot annak lerovására: a külviszo |