II. Fridrik újabb támadása. A m. nemesség fölkclése. 447

drága nemzet iránt,.... és nincs semmi, mit én az ország javára hálás szivvel tenni kész nem volnék."

Mig azonban Károly hg s Nádasdy Elszászt elfoglalták s Lotharingia felé előnyomúltak, a porosz király, kiröl Bécsben azt mondták, hogy barátsága veszélyesebb, mint nyilt ellenségeskedése, a francziáktól felbujtatván, váratlanul ismét fegyvert ragadt, s azon nyilatkozattal, hogy nem önérdeke, hanem a német császár védelme s Europa békéjének helyreállitása végett támad fel, 100 ezernyi hadát nagy gyorsasággal Csehországba vezette s Prágát 1744ki sept. 17kén, s evvel az egész tartományt elfoglalta. Az ellenség e gyors előhaladása magát Bécset is remegésbe ejté. Károly hg tehát s Nádasdy a franczia földről, Batthyányi Károly pedig Bajorországból rögtön visszahívatott; s M. Therezia Magyarországot is mindjárt a porosz király feltámadásakor újabb áldozatra szólította. ,,Apám, Pálffy, igy irt az ügyes tapintatú királyné saját kezével a nádornak, e lovat küldöm önnek, mellyet hü alattvalóim leghivebbike méltó csak megülni. Vegye ön egyszersmind e kardot is, mellyel engem ellenségeim ellen védjen; s fogadja e gyürüt jó indulatom zálogául. Therezia." E néhány sor, a női kormányügyesség e remeke, mellyet Pálffy, a nemzetnek maga is kedvencze, nem mulasztott el nyilvánossá tenni, a magyarokat újabb lelkesedésre gyúlasztá királynéjok iránt. Az egyházi s világi urak s a közellévő vármegyék aug. 10kén Pozsonyban a királynéhoz rögtön összegyülvén, ismét személyes fölkelést hirdettek a nemességnek; s kevés idő alatt 40 ezer magyar állott Morva szélén, kik aztán a Rajnától visszatért Károly hg vezérlete alatt a porosz királyt Csehországból még 1744 vége előtt visszanyomták. Fridrik e közben a bajor, franczia és svéd udvarokkal új szövetségbe lépett; mellynek aztán M. Therezia az angol, lengyel és hollandi hatalmakkal Varsóban 1745 elején kötött szövetséget vetelte ellenébe.

Azonban Károly császárnak, ki, miután Batthyányi seregével a múlt évben Csehországba ment volt, Münchent ismét visszavette, a varsói szövetség után pár hétre történt halála az ügyeken nagy fordulatot tett; mert fia, Miksa herczeg, miután a tartományába harmadszor is betört Batthyányi Károlytól megveretett, a porosz királytól elhajólván, M. Thereziával békét kötött, minél fogva azon feltétel alatt, hogy a pragmatica sanctiót elfogadja s a császár-választásnál szavazatát M. Therezia férjére adja, tartományát visszanyerte.

De Fridrik mind a mellett is, hogy e szövetségese a háború szinpadáról lelépett, nagy szerencsével folytatta 1745ben a háborút, s az osztrák hadakon három ütközetben gyözedelmeskedett, mi annál sajnosabban esett, minthogy más részről a spanyolok is elfoglalták Lombardiát; a franczia DeSaxe tábornagy pedig a fontenoyi győzelme után Németalföldön mind több foglalásokat tett. E veszteségekért némi kárpotlást szerzett ugyan M. Thereziának az, hogy férje, Ferencz nagyhg, sept. 13kán római császárrá választatott: minthogy azonban seregeit a szerencsétlen harczok igen meggyöngítették, az angolok közbejárását még is elfogadta Fridrikkel Drezdában 1745 végén békét kötött. Slezia ennek ismét áldozatául esett ugyan; de Fridrik is elismerte Ferencz császári méltóságát.

Még csak két ellensége maradt a hatból M. Therezianak, a spanyol Olaszországban, s a franczia Németalföldön. A magyar hadak 1746ban Nádasdy és Forgách alatt jó sze rencsével harczoltak Olaszországban, s a győzedelmek, melylyeket Lichtenstein Venczel fővezér a spanyol hadakon nyert, s mellyek következtében az osztrák had Genuát is megvette s egészen Provencebe nyomúlt, nagy részben a magyar ezredek vitézségének gyümölcsei voltak. Roszabbul áltak az ügyek Németalföldön, mellyet De-Saxe tábornagy a Lotba

Az aacheni békekötés. Belintézkedések,

449

ringi Károly herczegen vett győzedelme után egészen elfoglalt. E hös franczia tábornagy 1747ben is új babért aratott, a Cumberlandi hget egy elhatározó ütközetben megvervén s Mastrichtet elfoglalván. A királyné szövetségesei ezenben Francziaországgal alkudozni kezdtek a közönséges béke iránt, melly aztán az 1748ki májusban, noha M. Therezia kedve ellen, Aachenben meg is köttetett. E béke szerint Németalföld Austriának visszaadatott, Slezia egy részét a porosz Fridrik megtartotta, Parma, Piacenza, és Gvastalla, elébb az osztrák ház birtokában lévő herczegségek, a spanyo Don Fülöpnek jutottak; Lombardia egy részecskéjét pedig Sardinia nyerte el. Az osztrák monarchia eloszthatlanságát és a pragmatica sanctiót ellenben minden europai hatalom elismerte 1).

3. §. Belintézkedések. Az 1751ki országgyűlés

És illy csekély áldozattal sikerült M. Thereziának biztosítani örökségét, mellyet nyolcz év előtt hat fejedelem megtámadott s elnyeléssel fenyegetett. Hogy ellenségei czélJokat nem érték s a monarchia még szilárdabb alapot nyert, ezt Mária a hű magyar nemzet lelkesedésének s vitézségének köszönhette; az öröködési háborúban egy nagyobb esemény sem történt, egy fényesebb győzedelem sem nyeretett, mellyben a magyaroknak dicső részök nem volt volna. És a nemzet e hű ragaszkodásának hatása M. Therezia kedélyére dús következményű volt az ország belső állapota s a nemzet és fejedelem közti viszonyok tekintetében: a kölcsönös bizodalom fejedelem s nemzet között, mellyet a mult

3) Gesch. und Thaten M. Theresias. Frankfurt. 1744. Richter Leben und Thaten der K. Maria Theresia. Coniazzo: Geständnisse eines österreich. Veterans II. Band. II. Fridrich: Histoire de mon tems. Zschokke: Bayersche Gesch. 4tes Baud.

III. Kötet.

29

század szomorú eseményei egészen megsemmitettek, visszaállott; a sokáig gyanúsított s félreismert nemzetet a maga igazi szinében kezdé látni fejedelme, s a nemzet jogositva érzé magát igényelhetni fejedelmének hálás elismerését, szeretet s bizodalomteljes gondoskodását; de meg is nyerte azt a nagylelkű királynétől, kinek utóbbi kormánytörténete egy hosszu sorát állítja elébünk leggyöngédebb országanyai gondoskodásának. A nemzetnek még gyönge oldalait, hiuságát, büszkeségét is ügyes tapintattal tudta használni az éles eszi királyi nő a végre, hogy iránta szíves háláját tanúsítsa, annak szeretetét s bizodalmát, mellyel öt, a veszélyektől környezettet, a lelkesedés órájában felkarolta, ne csak megőrizze, hanem öregbitse is. Tudta Mária egyebek közt, hogy miként ő maga a kegyeletnek szent érzetével ragaszkodott atyáinak örökségéhez, hogy azt osztatlanul megtartsa, uzy a magyar nemzet is aggodalmas féltékenységgel gondoskodik arról, hogy egykor az országhoz tartozott, de ahhoz a töröktől lett visszafoglaltatásuk után vissza nem kapcsolt, nem alkotmányosan kormányzott részek ismét hozzá csatoltassanak. Ezt az ország rendei már az 1741ki gyülésen is sürgették. A nemzet e kivánatának kielégitéséül tehát 1745ben a jász és kun kerületeknek megengedte, hogy magokat a pesti katonai kórház urasága alól, mellynek a német readtől átadattak, a beiratos fél millio forint lefizetése után kiválthassák, mi megtörténvén, öket régi ispánjok, a nádor hatósága alá visszatette s mind máig fenálló szerkezetökkel látta el 1). Emlékezett M. Therezia, milly örömet s lelkesedést gerjesztett a magyarokban 1741ben azon bizodalmas nyilatkozata, hogy időnként a nemzet kebelében szándékozik lakni, hogy tehát ezen igéretét beváltsa, s a nemzel

') A szabályozásuk iránt kelt kir. oklevelet Id. Katouánál: 39, 310.

Az 1751diki országgyülés..

451

forró kivánságát teljesítse, 1749ben Budán, a Mátyás hajdan fényes palotája romjainak helyén, egy új királyi lakot kezdett építtetni. A bizodalom ezen újabb nyilatkozata olly örömre gyulasztolla a nemzetet, hogy Pálffy nádor felszólítására az épitési költségek nagyobb része kevés idő alatt összegyűlt az önkénytes adományokból. A veszély napjaiban, kivált az ország nagyai voltak, kik lelkesedésökben mind magok a legnagyobb áldozatokkal állottak ki a királyné védelmére, mind a nemzetet hasonlóra tüzelték fel példájokkal. És Mária nem mulasztotta el háláját a nagyok · iránt minden alkalommal bebizonyítani. A legfőbb, legjövedelmesb országos tisztségeket a védelmében legbuzgóbb nemzetségek tagjaira ruházta; az udvarnál a magyar urak a leghizelgőbb kitüntetéseket nyerték a megmentett fejedelemnétől. Egyebek közt Batthyányi Károly a József föhg s koronaörökös nevelőjévé s főudvarmesterévé, Bajtay Antal pedig ügyes, tudós magyar piarista, tanítójává neveztetett; kikben magát az egész nemzet megtisztelve érezte. Ez által azonban nem csak hálás elismerését akarta tanúsítani Mária ebben azon élesen kigondolt, idővel nagy mértékben sikerült terv is rejlett, hogy a hazáját és hazait lelkesedéssel ölelő, az idegent pedig megvető, nemesen büszke nagyokkal Bécset, s ott az udvari fényt, a főváros élveit, a német míveltséget és szokásokat megkedveltetvén, egy részröl azoknak az uralkodó ház iránti ragaszkodásokat a fejedelmi kegy s kitüntetésért való vágy által szilárdítsa, más részről a kormánya alatt álló magyar és német népiségnek egymáshoz való közlekedését előmozdítsa. Tapasztalta a királyné azt is, hogy catholicus és protestans egyenlő buzgalommal ügyekezett gyámolítani fenyegetett trónját; s mihelyt a béke helyreállott, a vallások külviszonyainak újabb szabályozása, a protestansok egynémelly panaszainak megszüntetése, némelly türelmetlenek tulbuzgalmának korlátozása stb. által a belbékét, egyetértést s elöhaladást az országban