ban a boldogságos szüz is megneveztetik, eskünni nem akartak. Az indulatok e miatt annyira felviharzottak, hogy Erdődy Gábor, győri püspök, és Eszterházy József indítványára Zsembery és Katona még a gyülésből is kivezettettek s pörbe fogattak. Az ingerült vitákat a király végre avval szüntette meg, hogy a nemeseket azon esküforma alól mellyben a boldogságos szüzre is történik hivatkozás, fölmentette 1). A vallás ügye azonban még az országgyülés után is nagy ingerültség tárgya volt az illető felekezetek közt, s a viták téréül kivált a megyei gyülések szolgáltak 2). Az alkotott törvények leginkább az igazságszolgáltatást szabályozzák. Adóul az ország rendei a következő gyülésig 2 millio 500 ezer forintot ajánlottak.

Mig ezután a következő években Károly a pragmatica sanctio elfogadtatásáért a külföldön mind tolal mind karddal harczolt, s koronái örökösének, Mária Thereziának, Lotharingi Ferenczet, a hős Lotharingi Károly, Buda megszabadítója s Eleonora III. Ferdinánd leánya unokáját eljegyezte, szág mindinkább gyarapodott a béke nyugalmában. Buzgón ügyekezett ezt előmozdítani Lotharingi Ferencz hg, a király kitüzött veje is, kit Károly, hogy az országban iránta nagyobb ragaszkodást keltsen, Pálffy Miklós nádor halála után, ideig

az or

1) Az országgyűlés irományai. Kovács János: Magyar Kronika. Pozsony 1742. l. 130. Memoria Jos. Com. Eszterházy. 71. kövv. Ribinyi: Memorab. Aug. Conf. 2. 205.—2) 1731ben Károly új kir. levélben szabályozta a cath. és protest. vallások közti viszonyokat. Althán váczi püspök s bibornok ez ellen Pest vármegye előtt óvást tett le, mellyben a pápára hivatkozván, a kir. rendeletet érvénytelennek nyilatkoztatta. A kormány őt e miatt Bécsbe idézte, 8 mivel megjelenni nem akart, a püspökség javaitól megfosztotta, mellyeket aztán csak egy év mulva a pápa közbejárására nyert vissza. Desericzky: Hist. Eppatus Vaciens.241. Ribinyi: Mem. Aug. Conf. 2, 266. Katona: 38, 696.

Eugen hg. halála. Török háború.

433

len királyi helytartóvá nevezett. A béke nyugalmát 1735ben egy időre megzavarta ugyan a vallási szabadságaikban megsértett szerbek lázadása, kik Szegedinecz Péter, különben Peró, Sebestény János, Pásztor Endre és Szilassy István által felbujtva, Békés, Csanád és Zaránd megyékben mintegy hét ezeren fegyvert fogtak. A lázadásnak azonban semmi veszélyesb következése nem volt a békére, mert korán fölfedeztetvén, a vármegyék erőteljes rendszabályai által elnyomatott, s a főczinkosok halállal bünhesztettek 1).

4. §. Török háború. Károly halála.

Bevégezvén Károly a franczia háborút, s a pragmatica sanctio elfogadtatását ezen hatalomnál is kieszközölvén, M. Therezia házasságát Lotharingi Ferencz hggel az 1736ki febr. 12kén végrehajtatta. Alig végződtek ezen ünnepélyek, midőn Eugen hgnek, a nagy hős és kormányférfinak, ki magát Magyarországnak s a fejedelmi háznak örökké hálás emlékezetére érdemesítette, april 27kén történt halála az udvart és Magyarországot mély gyászba borította. A harczok e nagy mesterének, ki a török hatalmát megtörte s kezeiből az ország s melléktartományai nagy részét megszabadította, nem csak azt köszönheti hazánk, hogy a rosz szomszéd háborgatásainak gátot vetett, hanem, mi neki honunkra nézve, borostyánaihoz legalább is hasonló érdemet, s ezért hálás tisztele– tet biztosít, nagy részben ő eszközlötte, ö tette állandóvá az ország belbékéjét, ő lévén az, ki mind a szatmári békekötés megerősítését s megtartását leginkább sürgette, mind azon méltányosb elveket, mellyek szerint az ország Károly alatt kormányoztatott, a ministertanácsban, némellyek minden ellenkezése daczára megállapította.

') Kovács : Magyar kronika. 133. Desericzky: Hist. Epp. Vaciens. 244.

III. Kötet.

28

E nagy férfiúnak halála mindjárt a következő évben igen érezhetővé lett. A török és orosz közt kitört háború Károlyt is, mint az orosz szövetségesét, háborúba bonyolította a törökkel; mert miután Károly az ellenséges hatalmakat meg nem egyeztethette, 1737ben a töröknek maga is háborút izent. Eugen fövezéri pálczáját jeles tanitványa, Pálffy János, legméltóbb, legképesebb lett volna általvenni, de ő mellőztetvén, a király veje, Ferencz hg, s mellé gróf Seckendorf neveztetett fövezérré. A háború azonban mindjárt elején olly szerencsétlenül folyt, hogy Károly méltán kiálthatott fel ekként:,,minden szerencse eltünt e hát sasaimtól Eugennel? Egy hadvezérem sincs e tehát többé ?!" Az osztrák had több izben megveretett s az aldunai tartományok nagy része elveszett. Rákóczy József, a két év előtt Rodosztóban meghalt Ferencz második fia, által is kezdett a török munkálkodni: a szultán őt mindjárt a háború elején táborába küldé s erdélyi fejedelemmé nevezte. Rákóczy ennek következtében 1738 elején bujtogató leveleket bocsátott Magyar- s Erdélyországba; de azoknak semmi hatásuk sem volt a királyához, mióta alkotmányszerűleg kormányoztattak, őszintén hű magyarokban; s Rákóczy is még ugyanazon évben meghalt Czernavodán.

A császári had vezérlete ez évben gróf Königseck tábornagyra bízatott; de ez sem tudta visszavarázsolni az osztrák sasnak Eugen herczeggel együtt letünt szerencséjét. A török már a Dunán is átkelt, Mehádiát és Orsovát elfoglalta; s mi ennél az ország lakosaiban még nagyobb kárt okozott, a mirigyhalált is áthozta magával. Az év végén Königseck is visszahívatott s a sereg vezérévé 1739ben gróf Wallis Oliver neveztetett, ki azonban elődeinél még szerenes llenebb lévén, jul. végén Kroczkánál, nem messze Nándorfehérvártól, egy elhatározó ütközelben megveretett; minek következtében a gyáva Suckow a legjobb védelemállapotban

A belgrádi békekötés. Károly halála.

435

lévő, 15 ezer vitéztöl őrzött Nándorfehérvárt is megtarthatlannak állítván, Wallist arra birta, hogy a nagy vezirrel békealkut kezdjen, s annak megkötéséért neki Belgrádot ajánlja. Az udvar ezután Suckowot elmozdította ugyan a kapitányságtól, s helyébe Schmettau tábornokot, a béke megkötésé– re pedig Neiperg grófot küldötte a táborba. De a Wallis és Neiperg közt támadt viszálkodás az ügyet méginkább megrontotta; s a béke - ismét a magyarok befolyása nélkül sietve s azon gyalázó feltétel alatt köttetett meg, hogy Nándorfehérvár a töröknek Szerb- s Bosnyaországgal és havasalfölddel együtt visszaadassék. Az udvar kénytelen volt a békeföltételeket elfogadni, mert Neiperg Nándorfehérvárat mindjárt az alku befejezése után általadta. Wallis és Neiperg ezért ugyan börtönnel lakoltak; de a hibát evvel már nem lehetett helyrehozní 1).

Károly az órát, mellyben a gyalázatos belgrádi békét aláirta, méltén állítá kormánya legszerencsétlenebbikének. A szomorúság, melly e miatt kedélyére nehezedett, mindinkább rongálta különben is már gyönge egészségét; egy hideg ital pedig, mellyel az 1740ki octob. 11kén magát vadászat alkalmával vigyázatlanul meghűtötte, nyolcz nap múlva véget vetett életének s benne a Habsburg fejedelmi ház férfiágának. Halála napján Pálffy János tábornagyot ágyához hivatván, bizodalmas beszélgetés közt ajánlá neki, vezetné lanácsával, támogatná az országban tekintélyével, koronái örökösét, Mária Thereziát, tanusítván e tettével, milly bizodalommal viseltetett a magyarok iránt, s milly igazán tudta méltányolni a nagylelkű nemzet királya iránti ragaszkodását. Magyarország neki, mind a még törökbirta bánság vissza

') Desericzky: Hist. Eppatus Vaciens. 245. kövv. Mikes levelei. 385. kövv. Katona: 38, 751. kövv. Hammer: 4, 326. kovv.

foglalásaért, mind azon méltányosabb elvekért, mellyeket József testvérének nyomán Magyarország kormányára nézve megállapított, hálás emlékezettel tartozik.

MÁSODIK CZIKKELY.

II. MÁRIA THEREZIA KORMÁNYLATA.

1740-1780.

1. §. M. Therezia trónra lépte. Az 1741ki országgyülés.

A hös savoyeni Eugen, ki a politicában szintolly mẻlyen s tisztán látott, mint a harczok vezérletében, azt mondá nem sokkal halála előtt Károlynak, ki a pragmatica sanctio elfogadtatása végett a kül udvarokkal végtelen diplomatical alkudozásokba bonyolodott, hogy teli pénztár s 200 ezer szurony legjobb biztositéka lesz leánya öröködésének. De Károly mind a kettőt elmulasztotta; pénztárát a szerencsétlenül folyt franczia és török háború, s az udvartartásnak eddig példátlan fénye egészen kimerítette; e miatt pedig a belgrádi békekötés után a hadsereget is nagy részben elbocsátotta. A birodalomnak e nyilvános gyöngesége volt aztán oka, hogy, ámbár a pragmatica sanctiót Europa minden fejedelmei oklevelileg elismerték, Károly halála még is egész Europát fellármázta, s utóda, az ifju, még tapasztalatlan M. Therezia ellen számos ellenség támadt fel; és a sors zordonsága s az európai fejedelmek szószegése a gyöngéd nőnek azon nagy munkt tette feladatául, hogy örökségét fegyverrel védje meg a felosztástól.

Alig adta hírül M. Therezia körleveleiben az országnak atyja halálát, s biztosította a nemzetet jogai és szabad