halála után a korona minden melléktartományokkal együtt Ferdinándra szálljon s e föltételt minden uj tisztviselő esküvel biztosítandja. A királyválasztási jog csak az osztrák ház kihalta után száll vissza a nemzetre (melly azonban ez iránt meg sem kérdeztetett). Ha János király még fiat nemzene, ez nöül egy főherczegnőt kapjon, és szepesi herczeg czime alatt atyjának családi javait birja. A békekötés mind addig titokban tartassék, mig nyilvánítása az országra veszélyes lehetne; a kihirdetés idejét Károly császár határozza meg. Ha mindazáltal János országából e béke miatt a töröktől kiüzetnék, Károly és Ferdinánd állapotjához illő eltartásról gondoskodjanak. Mihelyt a kihirdetés megtörténik a két király közösen egy nádort választ 1).

10. §. Ujabb viszályok a békekötés után. Lasz ky követjárása Konstantinápolyba. János király halála.

A béke Ferdinánd és János között, bár annyi baj s idõbe telt is megkötése, tartós még sem lehetett; nem sokára uj viszályok támadtak, mellyek miatt annak kihirdetése s végrehajtása örökre elmaradt. Szulejmán a békekötésről minden titoktartás mellett is tudósíttatott és Jánosnak keserű szemrehányásokat tett hálátlansága miatt. Ez, fenyegetéseitöl megrettenvén, követeket küldött megengesztelésére; de ezek a szultán gyanuját egészen el nem oszlathatták s azon hirrel tértek vissza, hogy Szulejmán roppant sereggel indul az Aldunához. Az ajándékok által megnyert fövezér, Lutfi pasa alaltomban megizente Jánosnak, hogy a hadmenet csak Péter, hűtlen moldvai vajda ellen intéztetik, János mindazáltal harczra készült: Ferdinándot a szerződés szerinti segély megküldésére felszólította; maga pedig 60 ezernyi sc

') Bethlen Volfg. 1, 237.

Újabb viszályok az ellenkirályok közt,

43

reget gyüjtött s a hegyszorosokat levágott fákkal megerősítette. Ferdinánd 13 ezret igért, de csak 3000 spanyol és német gyalogot s 500 magyar lovast küldött segedelmére. A zivatar azonban szerencsésen elvonúlt a remegő János fejéről; Lutfi pasa tanácsára a Szultánhoz ismét követeket küldött, hűségéről őt nagy igéretek által meggyőzni ügyekezett s hadi készületeit avval menté, mi szerint seregét ő is a moldvai vajda betörései ellen gyüjtötte össze; s hogy ezt igazolja, a tartományából megfutott vajdát egy határszéli várában ostrom alá fogta. Szulejmán, ki csak hír után gyanakodott, de bizonyosat még nem tudott a nagyváradi békéről, a moldvai vajdát megbüntetvén, seregét haza vezette 1). -Ezóta János habozva ingadozott az osztrák és török barátság között, s a béke kihirdetését, minek 1538 végén kellett volna megtörténni, bár mennyire sürgette is azt Ferdinánd, mind továbbra halasztotta; Szulejmán gyanuját pedig nagy ajándékokkal ügyekezett eloszlatni; miket hogy győzzön, alattvalóit kellett zsarolnia; ennek pedig az lett következése, hogy a kedélyek töle mind inkább elidegenedtek 2). E kellemetlen helyzetén házassága sem segített, mellyet régi tervei szerint Izabellával, a lengyel király leányával, valahára végrehajtott. A menyekzői s koronázási ünnepélyre Ferdinánd Serédy Gáspárt küldötte képviselőül.

Károly és Ferdinánd 1539ben is hasztalan járatták követeiket Jánoshoz a béke kihirdetése végett, ő ismét Szulejmán kegyelmének biztosításán munkálódott mind a maga, mind a lengyel király követei által 3). Laszky Jeromos, ki 1536 óta Ferdinánd szolgálatában állott, tanácslá ennek, mi

') Epist. Proc. 2, 73. Szermeghy: i. h. 412. Oklev. Katonánál : 20, 1142. Gévay: Urkund. III, 2, 6. Kovachich: Script. min. 2, 57, 2) Vranchich, Katonánál: 20, 1084. 1159 Gévay : id. h. 11. kövv. 15. — 3) Gévay: III, 2, 13. Bethlen: 1, 291.

szerint most, midőn Szulejmánnak boszusága János ellen még meg nem engesztelődött, mi előtt ügyei jobbra fordulnának, ügyekezzék a szultánt ajándékai s igéretei által arra birni, hogy vetélytársától minden segedelmet megvonjon. A követségre ő maga ajánlkozolt, mit sem kételkedvén, hogy, ha valaha, most sikerülend Jánost megbuktatnia. De Ferdinánd az ügyön sokáig gondolkodott s csak őszelő 8kán nevezte ki Laszkyt követének 1). Mire azonban ö Konstantinápolyba érkezett, az ügyek állása már megváltozott: a lengyel követ s János igérete, mi szerint kevés idő alatt 200 ezer forintnyi ajándékot küldend, Szulejmánt megengesztelte; s ez különben sem volt hajlandó lemondani Magyarország föuri jogáról, mellyet János alatt sokkal biztosabban gyakorolhatott. Még csak azt sem akarta hinni Laszkynak Szulejmán, hogy a nagyváradi béke valóban megköttetett; az ország birtoka iránt pedig most is a régi nyilatkozatainál maradt; sőt már azért is adót kivánt, mit eddig Ferdinánd birtokában hagyott. Laszky erre felhatalmazva nem lévén, bővebb utasításért hazajött, addig is, mig visszatérend, hat hónapi fegyverszünetet kötvén 2).

Bár e szerint a portánál jobbra fordult is János ügye; ben azonban országában mind aggasztóbb állapotok fejlének ki. Hogy egy felől Szulejmán s a pasák kegyét megvásárolhassa, más felől az öt Ferdinánd részéről érhető háború készületeit győzhesse, elviselhetlen adókat vetett országára, minek következtében a pénz annyira megkevesbedett, hogy már a kereskedés is árucserévé változott 3). Az elégületlenség, melly e miatt minden rendűeket megszállott, nem sokára titkos összeesküvésre vetemedett. Magok a vajdák,

') Gévay: i. h. 12. 16. 25. — 2) U. o. 15. 20. 23. 43. 47. III, 3,72. köv. Katona: 20, 1342. 1364. —3) Gévay : III, 3, 135.

-

Júnos király halála.

45

Majláth és Balassa, Ferdinánd alattomos hivei, s aligha nem az ő tudtával, álltak a mozgalmak élére s miután az egy ideig ingadozó nemességet is részökre nyerték, a márosvásárhelyi gyülésből, mellyen mind a három nemzetet egye-sítették, kérdőre vonták a királyt: miben állanának a törökkeli ügyek s mire fordíttatnak a már elviselhetlen adók? De János a lázadók terveiről elébb értesült s ekkor már számos haddal utban vala Erdély felé. Kolosvárra érkezvén, a vajdákat maga elé hivatta, s midőn megjelenni vonakodnának Fogaras várában ostromlani kezdette 1).

Ezenben János, a még tavaszon szenvedett szélhüdés következtében mindinkább közeledni érzette életének végét; s azon örvendetes hír is, mi szerint Izabella királyné fiat szült, kit Zsigmond Jánosnak kereszteltek, csak kevés időre eleveníthette föl benne az enyésző életerőt. Nyárhó közepén magát Szászsebesre vitette s oda gyüjtvén főbb tanácsosait is, inté őket, ne vetnék magokat halála után Ferdinánd hatalma alá, hanem fia s özvegye ügyét törekedjenek a szultán segedelme által fentartani. Néhány nap mulva egy ismételt szélhüdés 1540ki nyárhó 22kén életének véget vetett. Végrendeletében fia gyámaiul Utjesenich György nagyváradi püspököt, és Petrovich Pétert nevezte ki olly módon, hogy amaz kormányozza, emez pedig, mint temesi hadnagy, védelmezze fia örökségét 2).

János király jellemrajza nem a legvonszóbb képet tünteti elénkbe. A féktelen, daczos, cselszövényes olygarchából gyönge király lön uralkodói tehetség, ész és erő nélkül.

1) Gévay: i. h. III, 2, 52. Vranchich, Katonánál : 20, 1351. Epist. Proc. 2, 83. 2) Katona: 20, 1371. Bethlen Volfg, : 1, 321.

E kisszerű jellemnek hü lenyomata a 16 évi erőtelen, zavarteljes kormány, mellynek még néhány, jeles tulajdonságokkal felruházott tanácsosa segedelmével sem birt erőt, szilárdságot kölcsönözni, a fő maga ingadozó, változékony lévén. Királylyá választatása s koronáztatásakor az ország nagyobb része pártján állott s egy Mátyás-féle egyediségnek nem volt volna nehéz föladat, mind azt szorosabban magához csatolni, mind az ellenzékpártiak törekvéseit meghiusítani, mire legjobb alkalmat szolgáltatott magának a külbajokba bonyolódott, pénzhiányt szenvedett vetélytársnak lassusága, melly neki majdnem egy egész évig szabad tért engedett, királyi széke hatalmának erős alapokat vetni. De János egyedisége nem birt azon vonszó erővel, hogy a már felé indult pártfeleket szilárdabban magához kösse; nem birt elég erő s elhatározottsággal, hogy némelly messzebb látók tanácsára Ferdinándot a maga országában tüstént megtámadta volna. Azután pedig, midőn az ország üdvét nagyravágyásának feláldozván, a törököt behívta és annak segedelme által magát az ország egy részének birtokába ismét behclyezte, erőteljes fellépés helyett cselszövényes lélekvásárlat s alattomos ármány által törekedett hatalmát fentartani. De lealázó viszonya a törökkel, s a rendszabályok mellyekhez nyult, hogy annak kegyét állandóan megtarthassa, legügyesb embereitől megfosztották. Végre pedig ingadozása által a török kegyelme s Austria barátsága között olly zavarba bonyolódott, hogy az trónját valószinűleg végveszélybe ejti, ha halála véget nem vet kellemetlen, szorongó állapotának.

Belpoliticáját is hasonlókép minden lépten szilárd elhatározottság s erő hiánya bélyegzi. „Most egyiket, majd másikat, a mint gyöngesége hozta magával, kegyelé az urak közöl s ügyekezék nyájasság által magához kapcsolni; de csak azt nyerte vele, hogy mindannyi urat söt királyt teremte ma