megye, a négy szomszéd megyék közt felosztatván, a helyhatóságok sorából kitörültessék, minek jeléül annak pecséte széttöretett, zászlója pedig a Rakovszkynak még mindig a sátor mellett heverő tetemei fölött szétszaggattatott.

E véritélet után felolvastatott a franczia király követének a Rozsnyón tartott országtanácsban előadott inditványa, miszerint a szövetséges rendek felhivatnak, mondjanak ellent formaszerint az osztrák ház uralkodásának; mi is e sajátságos felkiáltás közben: ,,eb ura fakó" közakarattal s leginkább azon okból fogadtatott el, mivel addig, mig Józsefet királynak elismerik, külfejedelmektől segedelmet nem várhatnak, holott ha király nélkül lesznek, remélhetik, hogy azok nekik is szintugy pártjokat fogják, mint a lengyeleknek. Kikiáltatván az időközi kormány, kormányzónak vezéri czímmel Rákóczy, helyettesének Bercsényi választatott; mind azok, kik két hónap alatt a császártól elhajlani s a szövetséghez állani vonakodnak, hazaárulóknak itéltettek, s jószág és hivatalvesztésre kárhoztattak. Az igazságszolgáltatásra 24 tagból álló főtörvényszék alkottatott; s a háború költségeire József császár ellen négy millió forintnyi rovat ajánl– tatott. Ekközben az erdélyiek követei is megérkezvén, a két ország rendei egymás közti szövetségöket megújították 1). Legfontosabb végzése a rendeknek befejezésül az volt, hogy a franczia király segedelme által Miksa bajor fejedelmet emeljék a kir. székbe, mi czélból Rákóczy kökényesdi báró Vitéz Lászlót mindjárt a gyülés után Francziaországba küldölte. De az Olaszországban József fegyverei által nyomott franczia király, noha nagy részben az ő bujtogatásának eredményei voltak az ónodi gyülésen alkotott eszélytelen,

') Rákóczy: Hist. des révol. 5, 357. Kolinovics, Katonánál: 37, 344. 357. 371.

Rákóczy viszonyai 1. Péter czárral.

393

vakmerő végzések, most még is csak azt a választ adta, hogy jóváhagyja ugyan a magyarok e lépését; de a nagy távolság miatt tetleges segedelmökre nem lehet, rajta lesz azonban, hogy a kötendő egyetemi békébe ők is befoglaltassanak 1).

A fejedelem, miután ügyei e részről nem sikerültek, más részről pedig Rabutin aug. hóban (1707) Erdélybe hatván, azt Józsefnek nagy részben ismét meghódoltatta, a háború folytatására szükséges költséget beszerzendő, novemberben Kassán ismét gyülést tartott, s ott az országra ismét 8 ezer rovatnyi adót vetett 2). Fontosabbak voltak ennél a titkos tanácskozások az ország jövendő állapotáról, mellyeknek aztán az lett eredménye, hogy a szövetséges rendek ügyének pártolására I. Péter muszka czár kéressék meg. A czár Rákóczył, számos főrendü lengyel ur megegyeztével, a 12dik Károly svéd királytól pártolt Lescsinszky Szaniszló ellen a lengyel királyságra szándékozott fölemelni, s ez iránt neki már elébb is tett ajánlatot. De a fejedelem, részint nehogy a szövetséges rendek ügyét, mellyhez eskü kötötte, elhagynia kelljen, részint mivel a hatalmas 12dik Károlyt sem akarta megsérteni, a koronát, bár annak elfogadását a magyar tanácsosok is javaslották, magától nagylelkűleg elutasította; s a czárnak ebbeli jóakaratát megköszönvén, következő tervet adatott elébe: kössön a czár szövetséget a franczia királylyal, béküljön meg a svéd Károlylyal, s lépjen fel közbejáróként a bécsi udvarnál a közönséges europai béke helyreállitása iránt, mellybe aztán a magyarokat is bele foglaltassa, s ezeknek ügyét, a francziával kezet fogva, pártfogása alá vegye. Mind ez pedig megtörténvén, seregével, mellyhez a magyar és lengyel hadi erő is hozzá csatlakozzék, támadja

1) Revelatio arcanorum Rákóczyi per Alexand. Károlyi Epist. Proc. 3, 581.) Vest. Comit. 810.

meg a roskodozó török birodalmat s a pogányt üzze ki Earopából. E tervet Rákóczy a még mind Parisban lévő Vitéz által a franczia királynak is bemutatta, kinek az meg is nyerte helybehagyását. A czár azonban igen rosz néven vette a fejedelemnek, hogy ellensége, a svéd király iránti tekintelből ajánlatát el nem fogadta; s midőn egyszersmind fegyverei is szerencsések volnának 12dik Károly ellen, kijelentette Rákóczynak, hogy ha követeket más utasitással tüstént nem küld hozzá, ő a császárhoz csatlakozik és azonnal 12 ezer kozákot küld be az országba. Rákóczy ennél fogva Bercsényit, Klobusiczkyt, Rádayt és Berthótyt küldötte a czárhoz, kiknek aztán sikerült is nem csak haragját lelohasztani, hanem öt arra is reábirni, hogy Rákóczynak lengyel királylyá választatásától elálljon s a Magyarország békéjének helyreállitására a franczia királylyal szövetséget kössön 1).

Ezenben az adóknak mind nagyobbodó súlya, a hazának e, semmi jó sikerrel nem biztató, hosszu háborúban meggyűlt bajai, s annak meggondolása, hogy az ónodi gyülés elhamarkodott végzései azt újabb bajokba bonyolították, számos hazafit békésebb gondolatokra vezérlett; a királynak és a nádornak nyilt levelei pedig, mellyeket az ónodi gyülés határzatai ellen kibocsátottak, sokaknak egészen megváltoztatták értelmét. József tehát, eddigi kormánya történetéből eléggé meggyőződvén, hogy puszta igéretekkel a kedélyeket lecsilapitani lehetetlen, s csak egy, a nemzet sérelmeit orvoslé, kivánatait, mennyire lehet, teljesítő országgyülés fogja a kormány ellen támadt bizalmatlanságot megszüntethetni, az év végén, 170Ski febr. 29kére Pozsonyba országgyülést hirdetett 2).

') Revel, arcan. Rákóczy, Epist. Proc. 3, 583. Dobossy utasitása a porosz királyhoz. U. o. 577. Histoire des révol. 5, 367. -2) Vest. Com. 810.

t

T

Rákóczy levele a nádorhoz.

395

Eszterházy nádor az országgyülésre meghívó kir. levelet Rákóczynak jan. 26kán több példányban megküldötte, kérvén őt, venné szivére a haza romlását, s a béke érdekében küldené meg azon leveleket a pártján lévő vármegyéknek s maga is szólítaná fel azokat a megjelenésre 1). De a kir. meghivó levélnek néhány példánya már elébb kezébe jutott a fejedelemnek, minek következtében maga is levelet bocsátott a megyékhez, mellyben a királynak e gyülés tartásában való szándékát gyanusítván, többek közt igy nyilatkozik:,,gyülést hirdet, ugymond, a hol a kevés számu követekkel maga birodalmában lévő városban, armadiája között kedve szerint alkudozhasson, sőt azok absentiájában a tüle nevezett országgal mind azokat ujonnan is confirmáltassa, a mellyek elviselhetlensége miatt kényteleníttetünk emelni fegyverünket“. Kijelenti tovább, miszerint nem kételkedik, hogy a szövetséges rendek, látván az udvar e csalárdságát, a szövetségbeli hitöknél fogva sem lesznek hajlandók a gyülésre megjelenni; ha mindazáltal valaki a gyülést még is meglátogatni szándékoznék, késznek nyilatkozik, azt sértetlenségről biztosítani 2). Tiz nappal ezután olly választ adott a nádor levélre, hogy a nagyszombati békealkudozáskor volt volna ideje az országgyülés tartására; kéri a nádort, kevesed magával, kik abban, hogy magokat a császár alattvalóinak nevezik, nagyobb dicsőséget látnak, mint hazájok szabadságában, ne bitorolja, ne gyalázza meg a külföld előtt az országot avval, hogy a császárnak olly kevés számu hívei magokból erővel Magyarországot akarnak csinálni; ne emlegesse közbejáró hivatalát, ki az ország szabadságának veszedelmét nyugodtan nézte, sőt azt elnyomni maga is segitette; kövesse inkább az elfeledhetlen

') Bel Not. Hung. Nov. 1, 389.) Datum in Castro Nagy Károly 18-a Mens. tebr. 1708. Különben a levél magyar. az 1708ki országgyülés irományai között.

Perényi nádor példáját. Végre, jelenti, hogy a hozzá ki.ldött kir. leveleket, mellyeknek tartalma a vármegyéknél különben is tudatik,,,s expeditiójok is a császártól lévén, kit uroknak senki közölök nem agnoscal, neki in originali, intacte visszaküldi“ 1).

3. §. Az 1708ki pozsonyi országgyűlés.

A királyhoz hiven maradt urak 2) és vármegyék 3) Pozsonyban a kitüzött napra Rákóczynak ezen ellenséges indulata daczára is megjelentek, s mart. elején Csáky Imre váradi püspököt, Nádasdy Tamás grófot, Fiáth János itélőmestert és Rezler András Pozsony városi követet azon kérelemmel küldötték a felséghez, halasztaná el megjelenését hü jobbágyai közt mind addig, mig az országos tárgyalások némi sükerig meg nem érnek; s engedné meg, hogy az öszszegyűlt rendek kebelökből az elégedetlenekhez követeket küldhessenek, kik azokat ő felsége jó szándékairól meggyözzék s arra birják, hogy a jelen gyülésre is küldjenek magok közől néhány megbizottat, kijelentvén egyszersmind, hogy a rendek Keresztély Auguszt szász herczeget s esztergami érseket kivánnák küldeni a szövetségesekhez *). A rendek e folyamodására József biztosokul Lichtenstein herczeget s Traun

') Datum in Tokaj die 28-a febr. 1708. Ugyanott.) Jelen volt az egyházi rendből 9 megyés, 10 czimzetes püspök; a világiból 57 ur, gróf és báró. —3) Jelen voltak a rendek tábláján: 7 káptalan követei; továbbá, Pozsony, Nyitra, Soprony, Vas, Szala, Fehér, Somogy, Trencsény, Bars, Mosony, Győr, Pest, Esztergam, Komárom, Baranya (egyik követe pap volt) Tolna megyék követei, 25 meg nem jelent ur küldöttei és 18 város követei. A megyék követei közt összesen csak két helv. vallásu volt, Györből és Komáromból; a városokéi közt hét ágost. vallástételű. — *) A fennevezettek tudósítása az érsekhez s a nádorhoz. Datum Viennae 7-a mens. martii 1708. Az országgyülés irományai közt.