Rákóczy elfogatása s megszökle.

367

látszik, mintha már ekkor közölte volna Longueval Bécsben a levelet, s az csak azért adatott volna neki vissza az elvitelre, hogy a válasz is tudassék. Igy kétszer járt Longueval Parisba, az izenetek tartalmát mindig tudatva a bécsi udvarral, melly midőn az összeesküvést eléggé megértnek látná arra, hogy kitörjön, ezt megelőzve, Rákóczyt 1701diki majus 29kén Sároson elfogatta s Németujhelyben ugyanazon börtönbe tétette, mellyből nagyatyja a vérpadra vitetett. Ugyanazon időben fogatott még el Szirmay Endre, Vay Ádám, László és Mihály; később pedig törvényes uton ítélet elébe idéztetett Okolicsányi Pál, és Szluha Ferencz; Bercsényi ideje korán Lengyelországba futott. A felföldet ismét remegés szállotta meg; mert senki sem lehetett biztos, hogy valamellyik megsértett német hadi tiszt hamis vádjára el nem fogatik 1).

Rákóczy egyedül németekből alkotott rendkivüli itélőszék eleibe allítatván, mellynél Longueval egymaga volt a vádló és tanu egyszersmind, kijelentette, hogy mint német birodalmi herczeg és magyar fönemes ezen itélőszék törvényszerűségét el nem ismeri ugyan, a király és császár iránti tiszteletből mindazáltal kész felelni annak kérdéseire. Longuevált gonoszságról s hálátlanságról vádolta; az általa elárult levél irását nem tagadta ugyan, de panaszkodott, hogy annak más értelem adatik, mint mellyet szavainak ö maga adott. Bebizonyítá, hogy fogolytársai azon napon, melylyen, Longueval vádja szerint, vele összeesküdtek volna, egymástól távol, az ország külön részeiben léteztek, sőt együtt nála soha nem voltak. A Leopoldhoz irt folyamodásban pe

inkább Bécsbe vitte. Ugyanezt mondja Spangar: Magyar Kronika. 66. és Cserey Katonánál: 36, 164. 173.

') Historie des révolutions. 2, 22 kövv Desericzky: Histor. Eppatus Vaciens. 214.

dig panaszkodott, hogy fogolytársai a biráktól igéretekkel csábíttatnak az ellene teendő vallomásra, s törvényszerű, honi itélőszék eleibe kéri magát állíttatni. Háromszor irt Rákóczy a felséghez; de folyamodásai hozzá nehezen jutottak; valamint ipa s más birodalmi fejedelmek közbejárásának sem volt haszna. Hat hónapig sanyargott már Rákóczy a fogságban, midőn sikerült neki, vagy nejének Lehman századost megvesztegetni és segedelme által a Berzeviczytől készen tartott lovakon Magyarországon keresztül Lengyelországba menekülnie. De mivel fejére 6 ezer forint vérpénz volt hirdetve, s a lengyelek nagyobb része is a császárral jó viszonyban állott, itt is életveszélyben forgott, mignem a franczia követ közbejárására Siniavszky belczi vajdának Breszna várában magát titkon megvonhatta. Lehman tettéért halállal bünhödött: a fogva volt magyarok azonban, Okolicsányit kivéve, szabadon bocsáttattak 1).

A spanyol öröködési háború miatt a kormány Magyarországból annyi zsoldost vitetett ki, hogy a benhagyottak már a várak őrizetére is elégtelenek lévén, több belföldi vár lerontatott. Erdödy Kristóf s más urak javaslák ennél fogva a kormánynak, szállítaná le a súlyos adókat, nehogy a nép e körülmények közt könnyen veszélyessé válható zavargást támasszon 2). De a kormány nem csak hogy e tanácsot nem fogadta, sőt a franczia háború költségeinek fedezésére 1701ben Magyarországban is újabb, rendkivüli adókat parancsolt szedetni 3); a következő évben pedig a már egyszer megkisértett, de rosz hatása miatt eltörlött fogyasztási adót (accisákat) is újra életbe léptette "); mi ísmét panaszokkal, in

') Histoire des révolut. 2, 28. és 5, 14. Wagner: Hist. Leop. 2. 739. Oklev. Katonánál 36, 174. 2) Wagner: Hist. Leop. 2, 740.3) Leopold nyomtatott nyilt levele. — *) Oklev, a Kassa városi levéltárban 11744 szám alatt.

A kuruczok követsége Rákóczyhoz.

369

gerült kifakadásokkal töltötte el az országot. Még hangosabb panaszokra adott okot a protestansoknak az, hogy az 1681ki vállási törvényczikk a visszafoglalt részekre ki nem terjesztetett, sőt azon helyeken is megfosztattak az elébb nyert kedvezésektől, mellyek a visszafoglalások következtében véghelyek lenni megszűntek 1). Mind e vallásügy, mind az adók tárgyában, ugy Magyar- mint Erdélyországból több panaszos feliratok tétettek, több követségek küldettek az udvarhoz 2); ezek azonban szintolly sükeretlenek voltak a terveitől elállani nem akaró ministertanács előtt, mint az eddigi szenvedőleges állásából valahára felébredt herczeg Eszterházy Pál nádornak 1703ban az adók megkisebbítése végett a kormányhoz benyujtott emlékirata 3), mellynek átnyujtásánál az országban mind mélyebb gyökereket verö elégületlenséget s az ebből támadható veszedelmeket élénken előadván, egyebek közt azt mondta volna Leopoldnak: ha a kormányelveket Magyarországra nézve meg nem változtatja, s az adóról újabban kibocsátott rendeleteket vissza nem vonja, meglássa, melly országnak lesz királya, ő maga pedig nádora.

5. §. Rákóczy lázadása.

E körülmények közt 1703 tavaszán az adószedőktől a kétségbeesésig zaklatott nép kebeléből Kis Albert és Esze Tamás, nyugtalan elméü, elhirült rablóktól számosan összegyüjtetvén, sorsuk enyhítéséről tanakodtak, s Pap Mihályt és Bige Györgyöt Lengyelországba Rákóczyhoz és Bercsényihez küldötték, kérvén őket, nyujtanának segédkezet a haza megszabadítására, mi most, midőn a császári had az or

') Katona: 36, 210.) Histor. Diplom. de Statu relig. Evang. 134. Bethlen Miklós, Katonánál: 36, 205. —3) Mása megvan a Kassa városi levéltár 12079 számmal jegyzett okiratában.

III. Kötet.

24

szágból majdnem egészen kivezettetett, könnyen sikerőlend. Rákóczy nem látta ugyan tanácsosnak vakon követni a nép hívását, de megvetni sem akarta őket, kiknek szolgálatát egykor használhatni reménylette. A követeket tehát Bercsényi lovászával küldé vissza, ki az ügyek állapotát bővebben megvizsgáluá s a fölkelt népnek megvinné, hogy ő kész segedelmökre, ha neki hűséget és szigorú engedelmességet igérnek; azután pedig, midőn a visszatért lovásztól, kit a nép mindenütt nagy lelkesedéssel fogadott, megértette volna, hogy a Tisza vidékén az adók miatt valóban nagy ingerültség uralkodik, néhány illy feliratu zászlót:,,az istenért, hazáért és szabadságért", s egy nyilt levelet küldött be, intvén a népet, gyüljön ugyan össze a zászlók alá, de új parancsok vétele előtt semmi további lépést ne tegyen, hanemha a német őrségtől valamelly várat elfoglalhat, kivált pedig a rablástól óvja magát. De a zászlók vétele által feltüzelt nép mind e mellett is rablani kezdett; miért Károlyi Sándor, szatmári főispán, és Csáky István, országbiró, néhány megyék zászlóaljait egyesítvén, a magát kuruczoknak nevező gyülevész népet Dolha mellett megverte. A győztes Károlyi, Rákóczynak néhány elfoglalt zászlójával azonnal Bécsbe ment s kérte a kormányt, gondoskodnék komolyabban a felzajlott nép lecsöndesítéséről, szállíttaná le az adókat, mik még nagy veszélybe dönthetik a hazát. De a veszélyt a ministertanács nem látta olly nagynak, s az üdvös tanács nem nyert elfogadást; söt maga Károlyi is némelly udvaronczoktól csak gúnyt, a ministerektől hideg elbocsátást nyert jutalul 1).

E közben a Rákóczy megítélésére alkotott renkivüli itélőszék ellene april 30kán kimondotta a fej és jószágvesz

') Károlyi, Katonánál: 36, 265. 282. Histoire des révolutions 5, 26. Wagner: Hist. Leop. 2, 741. Kovács János: Pethỏ Krónikájának folytatása. Pozsony 1742. I. 48.

Rákóczy visszatérte a gyors előhaladása.

371

tés büntetését; miről midőn Rákóczy értesült, Bercsényit a francziától igért pénzsegedelem sürgetésére Dantzigba küldölte, maga pedig jószágait lengyel uraknak elzálogositván, egy zsoldjába fogadott haddal az országba jött, s jun. 7kén nyiltlevelet bocsátott ki, mellyben az alkotmány sokféle sérelmeit, a szabadság elnyomását, a nép zsaroltatását, a vallás szabadságának elfojtását és saját személye ellen elkövetett méltatlanságokat adván támadása okául, mindenkit kiben még hazája iránt szeretet lobog, fegyverre szólított 1). Ez időtől fogva, bár gyakorlatlan hadát Montecuccoli lovas ezrede megszalasztotta, mind többen gyültek a nemesek közöl is zászlója alá, kivált miután néhány száz lengyel s oláh zsoldossal s némi franczia pénzzel Bercsényi is megérkezett, s a csak 40 német őrtől védett Kállót megvette s Huszlot Illosvay által feladásra birta. A munkácsi és makoviczai vezérnek igy czimezte magát Rákóczy-ezóta mindenütt kedvezett a szerencse. Egyik vezére, Deák Ferencz, a ráczok hadát megvervén, Szólnokot megszállotta; Ocskay és Borbély néhány ezernyi lovas haddal, melly utjában naponként szaporodott, zászlóit egész a Vágig lobogtatták; Orosz Pál végre Erdélybe törvén, miután a székelyek és számos urak hozzá hajlottak, Kövárt és Gyulafehérvárt megvette. Még nagyobb előmenetelt nyert Rákóczy ügye, miután Nigrelli, kassai főkapitány meghalt, és Károlyi Sándor is pártjához szegődött 2). Ez a Duna s Tisza közti tartományban főtábornagygyá neveztetvén, az eladatásuk miatt boszus jászokat és kiskunokat is felültette; más részről maga Rákóczy a főhaddal a bányavárosokat megvévén, Szatmárt, Löcsét, Késmårkot csaknem egyszerre megszállotta. Schlik és Forgách Simon tábornagyok ezalatt Ocskayt megverték s a bányavá

') Egykoru másolatból. 2) Midőn elébb Károlyi Bécsbői hazatért a városi vámháznál egy aranyat vettek meg rajtá; és ó már akkor megesküdött, hogy eljön azt visszavenni.