8. §. Ferdinánd ujabb követségei Szulejmánhoz. Gritti tervei, hatalmaskodásai; megöletése.

A tanácsban, mellyet Ferdinánd a békekövetek visszatértekor Bécsben tartott, az határoztatott, hogy Konstantinápolyba tüstént uj követség küldessék, annak sürgetésére hogy ha már az ország felosztását megakadályozni nem lehetne, legalább Gritti utasíttassék oda, mi szerint Ferdinándnak s híveinek mind azt visszaadassa, mi a békealkudozás alatt foglaltatott el a jánospártiak által; magát Jánost pedig arra birja, hogy az egész ország átengedése iránt uj alkura lépjen, mellyet, ha megköttetnék, Szulejmán is megerősítene. Ha azonban erre a fényes porta rábirható nem volna, legalább azt eszközlenék ki, hogy János halála után az egész ország Ferdinándra szálljon, s általán véve mind az, mit Gritti végzend, a szultán által is helybenhagyassék. Mind ezen kedvezésekért Koron visszaadatását igérte Ferdinánd kieszközleni Károly császártól 1). Gritti, ki János iránt is csak annak szemében színlett hűséget, Ferdinánd igéreteitől ösztönöztetve, iránta Záray előtt őszinteséget, ragaszkodást mutatott, mit aztán Ferdinánd könnyen hivőleg színaranynak tartott. De nem sokáig maradhatott e hitében. Gritti levelei által nyilván híresztelé az országban, hogy Szulejmán Ferdinándnak egy talpalatnyi földet sem fog átengedni 2). Ferdinánd ennél fogva, miután a küldeni szándéklott követséget némi okok miatt elhalasztani kényteleníttetett, addig is, mig ez utnak indulhat, 1533ki öszhóban Záray Vespasiant, Jeromos fiát, küldé érdekei gyámolítására Konstantinápolyba 3).

vay:

') Gévay: Urkund. II, 2, 69. — 2) Epist. Proc. 2, 39. — 3) Géu. o. 24. 79.

Gritti tervei s megölelése.

33

Az álnok Gritti valóban azon munkálkodott, hogy Ferdinándot az ország birtokából egészen kizárja, mert csak igy látta kivihetőnek tervét, melly szerint az országot önmagának szándékozott megkeríteni. E nagy terv végrehajtására még tágasabb tér nyilt neki, midőn Ibrahim a persa háborúba költözvén, egy maga maradt a szultánnál mindenható, kinek kegyében annyira bizakodott is, hogy Záray Vespasiannak mindjárt első találkozásakor dicsekedett légyen, miképen,,az egész török kormányt markában tartja s azt kénye kedve szerint igazgatja" 1). Ő vette át Ferdinándnak a szultánhoz és Ibrahimhoz irt leveleit is, s emezt tüstént fel is nyitotta. Olvasás közben azon pontra jövén, melly az országnak egészen Ferdinánd birtokába engedéséről, vagy legalább annak kedvező felosztásáról szóllott, megállapodék s nyiltan tagadta, hogy ezt Szulejmán valaha megengedte volna. Szinte ez volt nyilatkozata a másod vezérnek, Ájász pasának is, kit a fondor olasz könnyen reábirt a maga értelmére 2).

Ferdinánd ennél fogva Schepper Cornelt a mult évi bécsi tanácskozás értelmében 1534ki tavaszon Konstantinápolyba küldé. De Gritti már egészen a maga értelmére vezette Szulejmánt, és Schepper olly válaszszal bocsáttatott haza, mi szerint,,Magyarország a fegyverjognál fogva Szulejmáné, s ő azt rabszolgájának, János királynak ajándékozta, föuri jogáról mindazáltal nem mondott le; miért óvakodjék Ferdinánd az ellen valamit kezdeni; egyébiránt Bégoglit igy nevezték Stambulban Grittit - nem sokára az országba küldi, hogy a viszályokat közte és János között kiegyenlitse" 3).

-

A fondor olasz Ferdinándot e válaszszal háborúra akarta ingerelni, mert tervének kivitelére a háború legjobb al

') Gévay: i. h. 108.

III. Kötet.

2) U. o. 111. 127. —3) U. o. 31. 57. 3

kalmat igért. E volt oka annak is, hogy a Schepperrel váltott beszédeiben, a keresztényekhez szítást, a' török ellen gyűlölséget színlelvén, minden módon meggyőzni ügyekezett Ferdinándot, hogy most, midőn Szulejmán a perzsával hihetőleg sokáig fog háborúskodni, volna a legkedvezőbb idő ezt megtámadni s az egész országot hatalmába keríteni 1).

Grittinek e terve nem volt titok Magyarországban; már az 1531ki visegrádi békealkudozásban is szóban forgott az a biztosok között 2). Épen e terv meghiusítása végett ügyekezett Nádasdy Tamás s vele több lelkesek is a kenessei gyülésen egy fej alatt egyesíteni az országot 3). Senki sem kételkedett, hogy Gritti, mihelyt Szulejmán megbiztából az országba jő, megkisértendi terve valósitását. Abból ő maga sem csinált nagy titkot: Scheppernek Konstantinápolyban tartózkodás nélkül kijelenté, hogy olly szándékkal fog az országba jöni, mi szerint,,a magyarok kevély fejeit megtörje"). Jöttének híre ennél fogva nagy mozgást okozott az országban; Nádasdy, ki az olasz tervei meghiusításán legbuzgóbban dolgozván, leginkább félhetett boszujától, több másokkal Ferdinándhoz szegődött 5). Az erdélyi urak ellentállásról gondolkodának, eltökélve, fegyverrel fogadni a kevély zsarnokot 6). Bécsben pedig olly feszült várakozással néztek a történendőknek s különösen a Grittivel tartandó tanácskozásnak elébe, hogy Ferdinánd nem kételkedett akként nyilatkozni, mi szerint azt kormányának minden eddigi eseményei közt legnyomosabbnak tartja s a trienti püspökcardinált olly kifejezésekkel sürgette a tanácskozásbani megjelenésre, mintha végső szükségben várna töle segedelmet 7).

Grilli tervei s megöletése.

35

E várakozás közben végre Griti török, moldvai s havaseli hadakkal Erdélybe érkezett s a határszéleken Batthyányi Orbán, Dóczy János, Perusich Gáspár és Laszkytól fogadtatván, Brassó mellett tábort ütött. Erdélyt ez időben Czibak Imre, vajda-helyettes és a nagyváradi püspökség kormányzója, szilárd jellemű, hádi tettei által hirre kapott, közönségesen becsült és szeretett férfiu, az álnok olasznak eleitől fogva ellensége, igazgatta. Gritti öt is táborába idézte; de Czibak, tartván a ravasz embertől, saját táborában, Brassótól mintegy hat mérföldre, szándékozott őt bevárni. Az olasz ezen annyira felindult, hogy haragjában törökös nyuszt fövegét fejéről lekapván, kezeivel kifeszítené és szemeivel méregetve mondaná: „két fejre ez nem illik, egyre kell tehát azt szorítani." Dóczy, kit Czibak egykor felhevültében arczcsapással illetett, elég alacsony lelkü volt, boszueszközül ajánlkozni. És a derék Czibak pár nap mulva Dóczy orgyilkos keze miatt megszünt élni 1).

A tisztelt kormányzó megöletésének híre senkit sem hagyott többé kételkedni, hogy a gyűlölt zsarnok valóban megtenni szándékozik a rég tervezett csapást; és nagy mozgás lön a tartományban. Néhány nap múlva Majláth, Balassa s más urak vezérlete alatt 40 ezer magyar, székely, szász és moldva indult meg a vérengző zsarnokon boszut állani. Ez a veszélyről értesülvén, mivel hada csak 7000re ment, tüstént követeket küldött segedelemért János királyhoz s a nándorfehérvári és szendrői szandzsákokhoz; addig is Batthyányival és Dóczyval az öt befogadni sokáig vonakodott Medgyesbe menekült. János király, Czibak megöletésének hirét vévén, s hallván azt is, hogy a magyarok közönségesen öt okolják, ki az idegen embert annyira pártolta, félelmé

') Istvánffy: Lib. 12, 126. Szermeghi: i. h. 403. Jovius: Lib. 32, 521.

ben, nehogy hívei elpártoljanak, majdnem kétségbeeselt, és Laszkyt, kit Czibak halálában részesnek vélt, tüstént elfogatta s becsukatta 1); Szulejmánhoz pedig futár által levelet küldött, kérvén őt, hívná vissza Grittit, mert az egész országot megrontja s nyilvánosan királyi hatalomra törekszik 2). Majláth ez alatt Medgyest megszállotta s midőn első rohanásai Grittitől visszaveretnének, éhséggel akarta feladásra kényszeriteni. A polgárok néhány nap mulva ki is nyitották a kapukat; de Gritti hadával a megerősített s mintegy fellegvárat képező templomba vonult, később pedig, midőn mindinkább szorongattatnék, bár a munka s kétségbeesés következtében heves láztól gyötretve, kitörés által akart magának utat nyilni a szabadulásra; de szöktében elfogatván, Majláth parancsára fiával és Dóczyval, a Czibak gyilkosával együtt lenyakaztatott 3).

9. §. Az ellenkirályok közti ujabb békealkudozások. Ferdinánd követségei Szulejmánhoz. Háború. A nagyváradi békekötés.

Gritti halála lelohasztotta az indulatok viharát, de nem a boszuságot is János ellen. Pártfeleit közönségesen nagy elégületlenség szállotta meg, s többen Ferdinándhoz készültek szegődni *). E zavarában János a békealkudozást ismét megkezdetle 5).

Szulejmánnál azonban kölcsönösen vádolgatták egymást az ellenkirályok Gritti halála miatt. Ferdinánd ezt egyenesen Jánosra rótta bünül s Majláthot csak eszköznek mondá, ki állal parancsát végrehajtatta, s ajánlkozék Szulejmánnak bizná o reá a hüllen János megbüntetését. Emez viszont min

4) Gévay II, 2, 153. köv. 2) Gévay: II, 3. 70. — 3) Gévay 11, 2, 63. ) Gévay 11, 2, 154.5) U. o. II, 3, 3. : : II,