A karloviczi békekötés. 357 Musztafa szultán, bár a török hatalom Bécs ostroma óta kilencz elhatározó ütközetben megtöretett, a francziától felbujtatván, békét kérni még sem akart. Közbevetették azonban magokat Anglia és Holland, mellyek, nehogy az osztrák ház spanyol ágának magvaszakadta esetében Spanyolország franczia kézre jusson, Leopoldnak a török részéről békét szerezni ügyekeztek. A közbejárást Musztafa elfogadta, s a békealkura az angol királyt meg is hatalmazta, előleges feltételül azt kivánván, hogy Leopold seregeit Erdélyből kivezesse, Péterváradot lerontassa, Illokot, Pozsegát s az Unnán túl fekvő várakat visszaadja. 1698diki aprilben érkezett Bécsbe az angol követség titoknoka a békeajánlattal. A békét Leopold ohajtotta ugyan, de alapjául határozottan a meglévő birtokállapotot kivánta tétetni, s a békének ezen alapon megkötésére a portánál lévő angol és hollandi követeket meg is hatalmazta. A békealku helyéül Karlovicz tétetett, hova Leopold részéről gróf Öttingen hadi tanácselőd, Schlik tábornok, a velenczei, lengyel, orosz s török meghatalmazottak s a közbejáró hatalmak követei octob. vége felé megérkeztek. Az alkudozás három hónapig tartott s 1699ki január 26kán főbb pontjaikban következő tartalmú békeoklevelek cseréltettek ki: Erdély a császáré, a temesi bánság a szultáné marad; Karansebes, Lugos, Lippa, Csanád, Becse és Becskerek lerontatnak s a töröknek adatnak, ellenben Titel és Bácska Leopold birtokában marad; a hajózás a Tiszán és Maroson mind a két félnek nyitva áll. A határokat a Titeltől a Boszut folyam torkolatáig huzatandó vonal, a Száva és Unna képzendik; Dubicza és Bród a töröké, Kosztainicza és Novi a császáré leszen. A török, birtokában szabad gyakorlatot enged a keresztény vallásnak. Tökölyi és más kivándorlottak a határoktól messze lakjanak. (Tökölyi nejével együtt Bythiniaba költözött). A béke 25 évig tartson stb. 1). 1) Hammer: 3, 909. Wagner: Hist. Leop. 2, 448. Igy végződött a 16 éves török háború, melly Magyarországot az ozmán zsarnokság alól örökre megszabadította. 3. §. Belső viszonyok; a bekövetkezett A bécsi ministertanácsnak a török iga alól megszabadult Magyarország kormányára nézve fölvett elveit eléggé kinyilatkoztatta már az 1687ki országgyülésen felolvasott kir. előadások azon állitása, miszerint a király az országnak, mint fegyver által meghódítottnak, önkénye szerint is szabhatna törvényeket. Leopold igazságszeretete ezt akkor nem engedte létesíttetni; utóbb azonban, midőn öt a spanyol öröködés miatt a francziával, más részről a törökkel viselt, noha győzedelmes, háborúk gondjai mind súlyosabban nyomták, még sem mulasztották el a ministerek, sokban - mint később maga is megvallá, a király tudta nélkül is megkisérteni ama felállított elvnek alkalmazását, azt hivén, hogy a hosszas háborúkban elfáradt magyarok, a hazájok megszabadításából származott örömökben, szinte olly könynyen engedik összeszoríttatni alkotmányos szabadságaikat, mint elfogadták a királyi öröködést s az ellentállási jog eltörlését. Elöharczosul a ministertanács Kollonics győri püspököt, 1686 óta bíbornokot, választotta, kit is, hogy befolyása még hatályosabb legyen, 1695ben a Széchényi György halála által megürült esztergami érsekségre segített. Eszterházy nádor akarva sem állhatott volna ellent a hatalmas ministertanács akaratának. Első lépés az említett elv alkalmazásában az volt, hogy országgyülés 1687 óta nem tartatott, s a török háború költségeire 1693ban az országra két millio Itnyi adó vettetett 1). A vármegyék ezen, legkényesb részö ') Az oklevél Szabolcs vmegye levéltárában. Fasc. 105. Nro. A ministerek tervei. A béesi gyülés. 359 ket sértő rendeletre feljajdulván, az ország nevében óvást tőnek s feliratokban panaszkodtak a törvénytelen adó s az akkor ugy neveztetni kezdett,,portiók" vagy is az egyesekre esett adórész elviselhetlen terhe ellen 1). De a kérelmek a királyhoz nem jutottak, a kivetett adómennyiség pedig karhatalommal beszedetett 2). Kollonics püspök egy nagy munkát 3) nyujtott be a ministertanácsnak, mellyben kimeritőleg érkezett az osztrák-német tartományok kormányrendszerének Magyarországra alkalmazása módjáról s egyebek közt arról is, miként lehetne a kincstár kimerült állapotában Magyarországot financz tekintetben hasznosabbá tenni? És a ministertanács 1696ban ismét két millio ft adót vetett az országra, a nádorral pedig, hogy a vármegyéket e fizetésre rábirja s az adót felossza, Pozsonyban nádori gyülést tartatott *). Azonban, mint előré látható volt, a nemesség hajthatatlan maradt, s az 1693ki óvását megújította. A háború még mind a törökkel, mind a francziával folyván, annál kevesebbé látta az udvar tanácsosnak egész a lázadásig ingerleni a kedélyeket, minthogy a tiszai vidéken Tökölyinek még mindig volt pártja s az elébb zászlói alatt állott hajdúk még számosan barangoltak. De mivel a kiürült kincstáron segíteni még is kellett, a főrendek még 1696ban Bécsbe tanácskozásra hivattak 5). Kollonics terve s dolgozata szerint három pontban egyesítette előadását a ministertanács: 1ször hogy azon megyék nemesei, mellyek eddig a 3. 64. 65 és Protoc. Nro 15. 1. 7. Megvan Ung vmegyében is a 10dik számú jegyzőkönyv 124dik lapján. 1) Sáros megyei 22dik számu jegyzőkönyv 820dik 1. Ld. még Szirmay: Not. Hist. Cottus Zempl. 279. 2) Wagner: Hist. Leop. 2, 441.—3) Egy példánya meg van Jancsó Imre udv. titoknok ur nagybecsű könyv- és kézirat-gyűjteményében. - 1) Okl. a Zemplén me gyei levéltárból. L. 100 Nro 419. 5) Károlyi Sándor önéletirásában Katonánál: 35, 912. töröknek adóztak, ezen adótól lett megszabadításukért a királyi kincstárba évenként bizonyos adót fizessenek; 2szo: azon megyék, mellyek egészen a török hatalma alatt voltak, mint fegyvererő által szerzettek, mind addig katonai kormány alatt maradjanak, mig a kincstártól magokat ki nem váltják; 3szor azon egyes urak és nemesek, kiknek ösi jószágaik a töröktől visszafoglalt részeken vannak, egy Bécsben felállitandó újszerzeményi bizottmány. (commissio neoacquistica) elött mutassák meg jogaikat, mik ha valóknak találtatnak, jószágaikat visszanyerik, de a kincstárna azok visszafoglalásáért tett költségei fejében váltságdíjul külön meghatározandó öszveget fizessenek. Néma csend váltá fel az előadást: a bátraknak a meglepetés, a gyáváknak a félelem lánczolta le nyelvöket; mig végre Széchenyi Pál kalocsai érsek, hazafiúi érzettől ösztönzötte a halálcsöndet megszakasztván, szót emel, s magának és honfitársainak időt kér a nagy fontosságu dolog átgondolására. Ez megadatott; de semmit sem használt. A következő gyülésekben heves viták támadtak a főrendek és ministerek között. Amazok méltányosnak találták ugyan, hogy az ország megszabadítására fordított tetemes költség fedezéséhez az ország is járuljon; de alkotmányos módokat javaslottak. A ministerek ellenvetették, hogy a kapuadó bizonytalan s változó; mire válaszul adatott: határoztassék meg tehát a kapuk száma állandólag, például nyolcz ezerre. Öt gond- és aggodalomteljes hét folyt le már a vitatkozásban, s midőn a ministertanács tervétől elállani még sem akarną, Széchenyi Pál érsek, a királytól titkos meghallgatást nyervén, tiszteletteljesen előadá neki, milly veszélyes az ország nyugalmára azon terv, mellyet a ministertanács létesíteni szándékozik; miképen, ha a jelenlévő urak elfogadnák is azt, mit egyébiránt a hon elleni bűn nélkül nem tehetnek, sikere még sem volna az országban, hanemha erő Az ujhelyi zavargás. Tokai lázadása. 361 hatalommal léptetnék életbe, mi kétségkivül felháborítaná az ország békéjét; mert előre nem láthatók ugyan, de bizonyosan igen veszélyesek a következései olly kisérleteknek, melylyek által az ország alaptörvényei s a szabadságért halni is kész népnek alkotmányos jogai felforgattatnak. Átlátják a fizetés méltányosságát; s csak azt kivánják, történjék az törvényes uton, miként a tanácskozásban előadatott, a kapuszámnak állandó meghatározása által.“ Az igazságszerető, méltányos király, ki súlyos gond; jai közt nem ismerte, nem ismerhette minden (részleteiben népeinek állapotát, azt válaszolta a szabadelmű, buzgó hazafinak,,,hogy már ő maga is tette ezen ellenvetést kormánytanácsosainak; de ezek állitották legyen, hogy az esztergami érsek, a nádor s több legelőkelőbb magyar urak magok ohajtanák ezen újitásokat; ezen hitben engedte ő meg most, hogy tanácsosai azokat a magyar uraknak előadják; a nemzet szabad akaratát azonban ezen újítások elfogadásában vagy félrevetésében nem akarja megszorítaní 1).“ A fergeteg ekként most szerencsésen elvonult az ország egéről; a ministertanács a nyolczezer kapuszámos adórendszert elfogadta 2). De nem sokáig örvendhettek a szétoszlott urak a kivivolt belbékének. 1697ben Ujhelyen egy hadi tiszt néhány közlegényével a vásárra menőktől eddig szokatlan vámot zsarolt, s az e miatt támadt zavarban megöletett. A zavargás hamar elterjedt az egész szomszédságban; s minthogy a zsoldosok e sarczolása nem első volt a vidéken, kevés idő mulva ezrek álltak fegyverben a népet büntetlenül fosztogató, 1) Histoire des révolutions de Hongrie. 1, 39. 432. Katona : Hist. Eccl. Colocens. 2, 122. Palma: Notit. Rer. Hung. -1) Károlyi Sandor Katonánál. 35, 912. |