Károly hg és Szobieszky diadala Bécsnél. 327 10. §. A 16 éves diadalteljes török háború kezdete. A török megveretése Bécsnél, Párkánynál, Esztergamnál. Érsekujvár megvétele. Midőn Mohammed szultán az 1683ki tavasz elején a Drinápolynál összegyüjtött roppant hadában szemlét tartott, olly zivatar támadt, hogy a szél turbánját is lefúlta fejéről. Ez közönségesen szerencsétlenség előjelének tartatott; és az előjelből merített jóslat most valóban a sors intése vala. De a szultán ezt nem értette meg, amannak hinni nem akart; és ugyanazon napon, mellyen Leopold szövetségét a lengyel királylyal megkötötte, mártius 31kén, táborával ulnak indult. Maga azonban csak Nándorfehérvárig haladt, és olt Kara Musztafa nagyvezirt nevezte ki szeraskerré, azaz: teljes hatalmú hadvezérré, átadván neki a próféta szent zászlóját. Tökölyi követei ezután tervet adának be a nagyvezírnek Bécs ostromára, mellyet ez el is fogadván, hadát Eszékre vezelle, s ott néhány napi pihenésre táborba szállott. Megjelent itt számos nemes kiséretében nem kisebb keleti fény s pompával, mint minövel fogadtatott, a kuruczkirály, Tökölyi Imre is, ki most Kara Musztafának épen ugy szolgált vezetőül Bécs alá, mint egykor Szapolyai Szulejmánnak. Utközben Sz. Márton, Tata, Pápa, Óvár részint kevés ellentállás után, részint a nélkül megadták magokat; Györt azonban mellőzvén, egyenesen Bécsnek tartott gyözedelem-mámorában a kevély nagyvezir, kit a tatár khán puszlitva s égetve előzött meg. Ezenben Lotharingi Károly Köpcsény táján gyüjtötte össze táborát, hol azonban még mintegy 9 ezer magyarnál s 28 ezer németnél több nem lévén, zászlói alatt a török elöhaladását meg nem akadályozhatta s közel Bécshez megerősített táborba szállott. Az udvar jul. Skán hagyta el a székvárost, midőn a tatár annak már kö zelében száguldozott 1). Hat nap múlva pedig azt az egész roppant török sereg megszállotta. A városban gróf Stahremberg mintegy 10 ezernyi rendes haddal örködött, de, mint egykor a hös Salm, elszántan azt halálig védelmezni. A fōvezér, Lotharingi Károly, még mind kevés hada lévén, a török megérkeztekor a Dunán átkelt s elhatározá, hogy ülközetbe mind addig nem bocsátkozik, mig a már utban lévő lengyel királylyal nem egyesülhet. Midön azonban értesült, hogy Tökölyi egy török hadosztálylyal erősödvén, Pozsonyt megszállotta, Károly tüstént ellene indult s öt egész a Vág folyamig visszaüzte. Bécs e közben hevesen ostromoltatott az ellenségtől, de mind sikeretlenül. A vitéz őrség a hős Stahremberg vezérlete alatt már tizennyolczszor verte vissza a falakra rohanó ostromlókat s 24szer ütött ki reájok, midőn Szobieszky, a hös lengyel király, hadával az ostrom 60dik napján végre megérkezett, és Lotharingi Károly a Kahlembergről tüzröppentyűk által hirdette a szorongatott városnak a szabadúlás napját. September 12ke, egy derült nap reggele volt, midon seregeiket a hadvezérek a szabadító harczra felállíták. A jobb szárnyat Szobieszky, a balt Károly herczeg, kinek oldalán számos főrendű férfiak, köztök a harczok leendő mestere, a 19 éves Sayoyeni Eugen, a középpontot a bajor és szász választó fejedelmek foglalták el. Makacs, véres harcz után, délutáni négy órakor a törökök a külvárosokban lévő táborukig visszanyomattak. Itt a kétségbeesés hatalmával még pár óráig védte magát a nagyvezir; de Szobieszky előrenyo 1) Leopold kiséretében volt az ifju, athletai alkatų, lelkére mint testére ép Zrinyi Boldizsár, Péter fia, nemének utólsó sarjadéka s utközben puszta gyanuból elfogatván, Tyrolban vitetett, hol Rattenburg egy sötét börtönében 20 évi szenvedés után vetett a halál véget szánandó életének. Cserey: Katonánál: 35, 68. A párkányi diadal. Esztergam megvétele, 329 mulása ellentállhatatlan vala; mig végre az egész török had rendetlen futásnak eredt, és esti hét órakor Bécs meg volt szabadúlva. A martalék roppant volt: 300 ágyu, 15 ezer 3 sátor a nagyvezírével s annak minden kincseivel együtt, 600 pénzzel teli erszény stb. esett a gyözök kezeibe. Pálffy, Batthyány és Koháry huszárainak dicső részök volt a diadalban. Az ostrom alatt s az ütközetben elesett mintegy 60 ezer török halála boszuáldozat lön a tatárok által rabbilincsekben elhajtott mintegy 90 ezer keresztény férfi, nö és gyermekért. A nagyvezir a szent zászlóval csak Győr táján állott meg, s a szultánhoz irt tudósításában a csala elvesztének okát Ibrahim budai vezirre s Tökölyire háritván, amazt tüstént megölette !). A lengyel király és Károly herczeg néhány napra e dicső ütközet után a Duna mentében vezették le seregöket, hogy a megfélemlett töröktől még néhány várat elfoglaljanak. Esztergammal szemközt, Párkánynál mintegy 20 ezer törököt hagyott a nagyvezir a határszélek védelmére. Utközben a lengyelek törbe kerülvén, maga Szobieszky is veszélyben forgott; de két nap múlva (oct. 9kén) a töröknek ezen hada is megveretett, minek következtében néhány napra Esz=tergam is megadta magát. A nagyvezir ki e közben Nándorfehérvárra ment, megértvén Esztergam elestét, a pasákat, kikre annak védelmét bizta volt, a budai pasa által lefejeztette. De mind ezen kivégezések, mellyek által a veszteség bünsúlyát másra akarta vetni, sem mentették meg Kara Muszlafál: a szultán Drinápolyből küldé elébe a halálos itéletet, melly rajta decemb. 25kén végre is hajtatott 2). ') Hammer: 3, 730. kövv. Ungarisch-Türkische Chronik 512. kövv. Han: Alt und neu Pannonia 537. körv. A bécsi cs. fegyvertárban hibásan mutogatnak egy, ezen ütközetben elfoglalt zászló! a próféta sz. zászlójaként. — 2) Hammer: 3, 751. Szobieszky lev. Katonánál: 35, 78. Wagner: Hist. Leop. 1, 620. kövv. Tökölyi a szövetséges török megverettetése után Károly herczeghez békéért, a lengyel királyhoz közbejárásért folyamodott, békeföltételekül a következőket kérvén általa előadatni a császárnak: helyeztessék az ország mindenben vissza 1670 előtti állapotába; adassék a fölkelteknek tökéletes bünbocsánat; engedtessék át neki a felvidéki 13 vármegye fejedelmi czímmel. A derék Szobicszky nem kevesbbé ohajíván a magyarokat királyukkal megbékéltetni, mint a töröktől megszabadítani, a közbejárást elfogadta s tanácslá Lepoldnak, hirdetne mennél előbb mind Tökölyi, mind partfelei számára bünbocsánatot s orvosolná a magyarok legérzékenyebb sérelmeit. De Leopold evvel késett, Tökölyi feltételeit pedig elfogadhatlanoknak találván, azt kivánta, hogy magát kegyelemre adja meg. Tökölyi ennek következtében még inkább a török karjaiba vetette magát. Kassa s egyébb felső városok is olly megátalkodottak lönek a bünbocsánat megnyerésének bizonytalanságában, hogy ámbár Tökölyinek a lengyel királylyal elébb lett egyezése szerint a 13 vármegyét a béke megkötéséig lengyel haddal kellett volna megrakni, a városok Szobieszkynek nem csak kapuikat fel nem nyitották, hanem még a vidéket is magok pusztították el, éhséggel kényszerítendők őt vidékökről haza menni 1). Tökölyi a béke reményét vesztvén, újabb hadakat szedett s a még meg nem gyengült török segedelmének biztatásával ügyekezett pártfeleit zászlója alatt megtartani, tűzzel vassal fenyegetvén egyszersmind azokat, kik tőle elpártolnak 2). De mind ez sükeretlen volt már megfélemlett pártJa egy részénél. Leopold végre 1684ki jan. 12kén kelt levelében 3) teljes bünfeledést, minden jav aik visszaadását és ') Szobieszky levelei Katonánál: 35, 91. 96. Javaslatai a Tōkölyi megbékéltetésére Zaluszkynál Epist. Hist. Familiar. Tom. 1. Pars 2, 827. Han: Pannonia. 606, kövv.) U. o. 608. köv. – 3) U. o. 615. Visegrád s Érsekujvár megvétele. 331 sérelmeik megszüntetését igérte mindazoknak, kik a Beszterczére küldendő kir. biztosok előtt február végéig hűséget esküsznek. Jelenté tovább, hogy, mivel a koronázási oklevele olly különfélekép értelmeztetik, miszerint az elégületlenek leginkább abban keresik fölkelésük támaszát, meghagyta légyen a biztosoknak, értelmezzék azt néhány békeszerető, hű magyarnak tanácsa szerint, s készítsenek javaslatot a rend és béke helyreállitása iránt. A szelid hangu kir. levél, nem kevesbbé, mint a biztosoknak, Károly herczegnek és Abele bárónak mérsékeltsége s méltányossága számos urat és várost elfordított Tökölyitöl. Ez eleinte szigorúság s az elfogolt hütlenek kivégezése által ügyekezett pártját összetartani; de midőn töle mind e mellett is sokan elhajlanának, elébb a szász fejedelmet, utóbb magát a pápát is felszólította, lenne közbejáró a béke helyreállitására 1). Mind ez sükeretlen maradván, Apaffyt vette reá, küldene a császárhoz közbejáró követeket; s maga is újabb békeajánlatot terjesztett annak elébe. De mivel a királyi kegyelemnek magát előleg föltételetlenül alávetni nem akarta, ugy az ő, mint Apaffy követei is siker nélkül jártak 2). Leopold e közben Velenczével is szövetségre lépvén, a háború folytatását 1684 nyarán Horvátországban, a felvidéken s az ország közepén egyszerre megkezdette. Lotharingi Károly ez idén Budát tűzte ki a háború fő czéljául, s miután elébb Érsekujvárt a nádor által bekeríttette, maga pedig Visegrádot megvette s egy török hadat Vácznál megvert volna, julius közepén azt meg is szállotta. A hős azonban itt meggyőzhetlen akadályokra talált; s ámbár a város segedelmére siető török hadat Hamzsabég táján nagy csapással visszaverte, mindazáltal, részint mivel hadát betegségek sa 1) Tököly levelei Katonánál: 35, 99. 102. Han: Pannonia. 2) Han: 625. |