II. Rákóczy György lengyel háborúja. 257 pold választás által kiáltatott ki atyja utódává, s miután a felavattatási oklevelet megerősítette, 1655ki jun. 27kén megkoronáztatott. Egy héttel később az országgyülés is befejeztetett 1). 4. §. II. Rákóczy György lengyel háborúja. III. Ferdinánd halála. Mig Magyarországban ekként, a következő években is, elég ingerültséggel folyt a szóharcz a vallás ügyében, az erőteljes, bátor, de nagyravágyó II Rákóczy György - ki 1652 óta magát a moldvai s havaseli vajdák viszálkodásaiba ártván, több véres harczokat vitt, mígnem 1655ben Lupuj havaseli vajdát székéből kiűzte, 1656ban egy még sokkal veszélyesebb háborút kezdett, melly végre is vesztét vonta maga után. Károly Gusztáv svéd, és János Kázmér lengyel király közt háború támadván, Rákóczyt mind a ketten szövetségre szólították. A lengyel király, midőn ellensége, a svéd, már Varsót is elfoglalta, szorúltságában követei által, kiket az ország megegyeztével 1656ki maj. 15kén küldött Erdélybe, azt kivánta a fejedelemtől, hogy vagy hadat, vagy legalább pénzt küldjön segedelmére, miért nem csak a 13 szepesi várost zálogképen átadatni, hanem azt is igérte, hogy őt még a maga életében utódává választatja; ha pedig a fejedelem elébb meghalna, ennek Ferencz fiára hagyja országa koronáját, de olly feltétel alatt, hogy mind maga, mind fia cath. vallásra térjen. Ugyanazon időben jelentek meg nála a kozákok Rákóczy is igy gondolkodott, ekként írván említett levelében: „Az my kirally valasztassarul valo oblationkat illeti ő Felseghenek ha tudtuk volna hazánk szabadsagival nem ellenkezőnek lenni.... ebbeli kegyelmed tetzesset jo szivvel vettük volna; mi hazank szabadsagy uttyan az királly valasztássaban nem ellenkezünk, voxunkat nem masra, ő Felseghe fiara adni keszek vagiunk." ') Kazy: 2, 177. III. Kötet. 17 és svédek követei is, kik öt a lengyel király ellen szólították szövetségre. Rákóczy habozott egy ideig, mig végre maga az események fejleménye könnyítette meg a választást. Kázmér Varsól 1656 nyarán visszavévén s ellenségeinek már saját erejével is megfelelhetni remélvén, követeit a magát még mind el nem határozott fejedelemtől visszahivatta. Rákóczy e miatti bosszuságában a svédekhez hajlott, s ámbár utóbb Kázmér, szerencséje ismét roszra változván, segedelmét másodszor is sürgette, ő mindazáltal a svéd királylyal s a kozákokkal való szövetségét még 1656ban olly feltétel alatt meg kötötte, hogy ha a szerencse fegyveröknek kedvez, a porosz tartományokon kívül, mellyeket a svéd magának tartand, egész Lengyelország Rákóczyé legyen 1). Ennek következtében a fejedelem Erdélyben Barcsay Ákost helytartóvá rendelvén, Ferdinándnak pedig hadjárata okait követe által előadván 2), 1657 elején mintegy 60 ezer vitézzel Lengyelországba indúlt. Ferdinánd attól tartva, hogy Rákóczynak a svédekkel kötött szövetségéből újabb vallási háború támadhat, Szelepcsényi György kalocsai érseket sietve küldé hozzá, hogy vagy beszélje le őt e háborúról, vagy szövetségeséhez, a lengyel királyhoz hajlítsa. Gácsországban érte utól Szelepcsényi a fejedelmet; de hasztalanok voltak minden beszédei; hasztalan a szultánnak e háborút tiltó parancsa is: sorsa ellentállhatlanul ragadta vesztére a nagyravágyástól elkábított fejedelmet 3). A háború további kifejlését nem élte meg Ferdinánd: nyavalyálya, melly őt a hosszu élet reményétől már 1655 elején megfosztotta *), 1657 tavaszán mind súlyosbodván, ') Grondszki Sámuel: Historia Belli Cosacco Polonici conscripta a. 1674. edidit Car. Koppi 1789. P. 2, 284. köv. 289. 300. kövv 354. kövv. 2) Rumynál Monum. Ung. 1, 263. kövv. 3) BethJen. János: Hist. Transilv. Lib. 2, 33 kövv. Kazy: 2, 200. kövv. Kalona: 32, 891. - *) Rákóczy lev. Lippay érsekhez. 1655ki april ̧ 6ról. 1 III. Ferd. halála. I. Leop. trónra lépte. 259 april 2dikán a jobb életre szenderült. Ő szelid lelkű, korának kétségkívül legtanultabb, legeszélyesb, s bátran mondhatni, legfedhetlenebb fejedelme volt, ki noha maga is a sziv egész melegével csüggött vallásán, a legszebb keresztényi s fejedelmi erényről, a türelemről még is soha meg nem feledkezett, s mérséklettsége s bölcs engedékenysége által a 30 éves vallási háborút is megszüntette; -ö igazsággal mondhatta el magáról, hogy igazságtalanságot, tudva, kormánylatában soha el nem követett. ÖTÖDIK CZIKKELY. I. LEOPOLD KORMÁNYLATÁNAK ELSŐ FELE. 1657-1687. 1. S. Leopold trónra lépte. A lengyellel kötött szövetség. II. Rákóczy György veszedelme. Erdély romlása. Valamint III. Ferdinánd kormánymunkálatának Németország, ugy Leopoldénak Magyarország volt legzajlóbb tére; ide fordult a háborúiból egy időre kinyugvó egész Europának szeme; itt gyültek össze minden országokból a tettrevágyó, legkitünőbb hadvezérek; ide sereglettek délről és nyugatról a legvitézebb hadcsoportok, legmerészebb kalandorok. A töröknek néhány harczias férfia által régi félelmes nagyságát visszanyerni látszott hatalma Magyarországot újra végveszélylyel fenyegette; s Leopold kormányának egyik legföbb feladata lőn: az áradozó szilaj erőt medrébe visszaszorítani, hogy a maga házában ur lehessen; Europának pedig feladata lön Magyarországot, a keresztény miveltség e roskadozó védfalát, a vakbuzgó pogányság ellen fentartani, hogy a míveltség növésnek indult veteményeit a vadság pusztító árjától többé ne kelljen féltenie. És a török ellen folyt háború Magyarországban ismét az összes kereszténység harcza lön a pogányság ellen. A kereszténység győzött, s Magyarország másfélszázados halálharcz után, s vele Europa mindigre meg lön mentve a megtört ellenség támadásától. Midőn Leopold a kormányt átvette, a nagyravágyó Rákóczy már Lengyelország kebelében táborozott, s a svéd királylyal Krakónál találkozott. De ügyei rögtön szerencsétlen fordulatot vőnek. A dán király, kit a svédek ellen még III. Ferdinánd felizgatott Svédországot megtámadván, Károly Gusztávot saját tűzhelyének védelmére kényszeríté visszatérni; Leopold pedig a lengyel királylyal Bécsben maj. 27kén szövetségre lépvén, 16 ezernyi hadat küldött Heusler alatt annak segedelmére 1). Más részről a török szultán a tatár khánt küldé Lengyelországba az engedetlen Rákóczy megbüntetésére. Alig terjedt el ennek híre, midőn a martalékkal megrakodott kozákok is elhagyták Rákóczyt, ki ez által annál veszélyesb állapotba jutott, minthogy seregei több felé voltak oszolva, Lubomirszky pedig háta mögött magyar s erdélyi birtokaiba törvén, azokat pusztította. Mihelyt tehát a hütlen kozákoktól magát elhagyatva látá, Krakóban őrséget hagyván, nyugtalankodó hada egy részével haza felé indult; de a lengyelektől annyira bekeríttetett, hogy szabadon bocsáltatását a leggyalázóbb feltételekkel lett kénytelen megvásárolni. Egyebek közt kötelezte magát, hogy a svéddel való szövetségétől eláll, Krakót a többi elfoglalt helyekkel visszaadja, a lengyel királyhoz és a tatár khánhoz engesztelö követeket küldend, s kárpótlásul egy millio 200 ezer ftot ') Oklev. Katonánál: 33, 12. A lengyel király az első évben 500, a következőkben pedig, mig a háború tart, 300 ezer ftot igért Leopoldnak. II. Rákóczy György fejedelemségét veszti. 261 fizetend 1). Még szerencsétlenebb volt Kemény János a másik hadosztálylyal. Szopiecha vajdától roszul kalauzoltatván, midőn magát a tatár khán hadától bekerítve látná, követe által kijelenté neki, hogy az erdélyiek is a török szultán hívei lévén, a khán ellen hadakozni nem fognak. Utóbb a khán kivánságára maga is elment a tatár táborba; de míg oda járt, serege megtámadtatván, mindnyájan foglyokká tétettek, s csak nagy sarczon bocsátattak később hazájokba 2), De e szerencsétlen hadjárat csak kezdete volt még a csapásoknak, mellyek a szerencsétlen fejedelemre s általa Erdélyre nehezedtek. Rákóczy nyárutóban haza érkezvén, azon kellemetlen hirt vevé, hogy magyarországi jószágaira Leopold hadat küldeni szándékozik 3); mit hogy megakadályozzon, Mikes Mihály cancellárt a királyhoz eresztette, Szamos-Ujvárra pedig országgyülést hirdetett. A rendeket itt igen felháborodva találta maga ellen; de ennél még nagyobb aggodalmat szerzett neki a török követ, ki olly paraucsot hozott az országra, hogy Rákóczyt letévén, helyette más fejedelmet válasszanak *). A szerencsétlen fejedelem, sorsának súlya alatt meghajólva, engedett a kénytelenségnek; rábirta azonban a rendeket, választanák meghitt emberét, a szelid Rédey Ferenczet fejedelemmé, időközben pedig mind maga, mind a rendek ügyekezzenek a szultán haragját megengesztelni; mi ha sükerül, Rédey a fejedelemséget neki is - 1) Katonánál : 39, 18 kövv. Grondszky szerint (Histor. Belli Cosacco Polonici 421 l.) csak 400 ezer forintot. 2) Rákóczy leż vele, Rumynál: Monum. Ung. 1, 274. Bethlen Joan. Lib. 2, 37. kövv. Wagner: Hist. Leop. 1, 18. kövv. Grondszky: i. h, 407. kövv. Rudavszky: Hist. Polon. ab excessu Ulad, IV usque ad pacern olivens. Lib. 8, 346. — 3) Lorántfy Zsuzsa lev. Rumynál i. h. 243.246. le!. 155. -- Bethlen Imre: 11. Rákóczy György ideje. Okleve |