I. Rákóczy György támadása.

247

kóczynak legügyesb, még Bethlen iskolájában tanult vezére, Szerencset visszavette, Kassát az ostrom alól fölmentette, s az ostromlókat Somos táján utólérvén megverte. Rákóczy ez alatt már Szendrőnél békét ajánlott Kemény által a nádornak, mit azonban Puhaim, azon reménynyel lévén, hogy a fejedelmet még ütközetre kényszerítheti, akkor el nem fogadott. Rákóczy ezután, még mielőtt hirét vette volna, hogy Kassa az ostrom alól fölmentetett, s az ellenség utóhada megveretett, a nádorhoz ismét békeköveteket küldött. Eszterházynak nem volt ugyan még akarata megbékülni, mert Len<gyelországból is várt segedelmet; hogy azonban ennek meg1 érkeztéig időt nyerjen, az ajánlatot elfogadta. De Kemény

János az elfogott levelekből értesült a nádor szándékáról, s 3 az alkut, mig annak őszinteségéről meggyőződnék, fegyverben akarván tartatni, csak három napra engedett fegyverszünetet; minek következtében az éhséget is szenvedő királyi had Sáros alól visszavonúlt. De nyomban követte azt Kemény csak mintegy öt ezernyi könnyű hadával, s mig egy részről a lengyel hadat vele egyesülni meggátolta, másról a királyiak utóhadát számtalan apró csatákkal háborgatta, mig nem az, a Nyitrán tul megerősített táborba szállott, honnan aztán Kemény, nehogy csekély hada bekeríttessék, több szerencsés apró csaták után visszafordult. Most azonban viszont Puhaim követé öt nyomban, mint elébb ő a német hadat. 6 Kemény, vitézül megállott ugyan az ellenségnek, sazt többször vissza is verte; de mivel a munkátlan fejedelemtől elég segedelmet nem nyerhetett, boszuságában még a vezérségről is lemondván, Tokajba sietett előadni a fejedelemnek, milly veszélyben forog, ha seregeit rögtön nem egyesiti. Csak nagy kérelemre vette át Kemény ismét a vezérséget; de a királyi had ekkor már a lengyel könnyű lovassággal egyesülvén, Szerencsig előnyomult s a fejedelemnek Ibrányitól vezérlett hadosztályát Ónodnál megverte. Ez alatt Torstensohn Németországban ismét diadalt nyert Ferdinánd hadain, minek kö

vetkeztében Götz tábornagy a királyi had egy részével Magyarországból kirendeltetvén, Puhaim is visszavonult s Kemény hadát majdnem egészen a Vág folyamig ismét hátán ville 1).

Ferdinándnak a svédektől szenvedett csatavesztése után egész seregére lévén szüksége, Rákóczyval minden elfogadható feltételek alatt ohajtott békét kötni. E végből egy részről báró Czernint mind a még 1642ben megkötött béke megerősíttetése végett, mind hogy a portát arra birja, miszerint Rákóczy a svédekkel kötött szövetségétől eltiltassék, Konstantinápolyba küldötte 2); más részről octoberben a fejedelemmel is béke alkudozást kezdetett. De Rákóczy olly sokat kivánt ), hogy az alkudozás czélra nem vezethetett ; s ámbár 1645 tavaszán b. Czernin cszközlésére a fejedelem parancsot vett a portától, hogy a svéddel való szövetségtől elálljon, s a Bethlentől birt két vármegyével megelégedjék: ő mindazáltal ösztönöztetvén az ismét Morvába, söt majdnem egész Bécsig hatott Torstensohn szerencséjétől, egy franczia megbizottal 1645ki april 22kén ujra szövetséget kötött, minél fogva az elébbi feltételek megerősíttettek s Francziaország a fejedelemnek mult évi hadjáratáért 100, minden következő éviért 65 ezer, s egy 1500 német gyalogból álló had fogadására 48 ezer tallért kötelezett; igérte ezenkivül, miszerint a törököt is reábírja, hogy a hadjáratot ne ellenze; ha pedig elébbi parancsától el nem állana, s a fejedelmet ennek következtében a háborúviselés miatt a töröktől veszedelem fenyegetné, szabadságában álljon neki, külön is békét kötni a császárral *).

Ld. magának a derék Keménynek önéletírását Rumy: Monum. Ungar. 3, 113. kövv. — 3) Hammer: 3, 249. — 3) Egyebek közt: korlátlan vallásszabadságot, a jezsuiták kiűzetését, 14 vármegye örökös birtokát. Bél: Notit. Hung. Nov. 1, 257.-) Kemény: i. h. 208. Katona: 32, 305.

A linezi békekötés

249

A fejedelem ennél fogva, bár öt Ferdinánd a békével s a hét m gyével ujra megkinálta, hadával Rima-Szombat felé indúlt. Itt érte őt a töröknek második parancsa: hagyjon fel a hábor ival, különben a pasáknak rendelet adatik, hogy öt hátul támadják meg. De Rákóczy még ekkor is bízott a svédek és francziák közbejárásában, és Szentpáli Istvánt viselete kimentése végett ajándékokkal a budai pasához küldvén, utját Fü– lek felé folytatá, s azt megvévén, Cseklész mellett táborba szállott; Keményt pedig egy hadosztálylyal a Brünt ostromló Torstensohn segedelmére küldötte; majd aztán maga is egész táborával Morva felé indúlt. Ezenben harmadik fenyegető üzenet is érkezet hozzá a budai pasától, miszerint ha a szultán parancsára nem hajól, ö tüstént Erdélybe fog rontani. Még inkább megrettenté Rákóczyt a budai pasának egy felfogott levele, mellyben Leopold föherczeg s Puhaim grófnak, kik Szendrő felé sietének teljes szabadság adatott betörni Erdélybe. Ez megtette hatását: a fejedelem Török János kir. tanácsossal és követtel, ki még a hadjárat előtt ment hozzá s mind eddig táborában vala, a békét elölegesen, mennyire a maga személyét és Erdélyt illette, Torstensohn minden ellenzése daczára, annál nagyobb készséggel megkötötte, minthogy a szövetségesek az igért pénzöszvegből 20 ezer tallérnál többet mind eddig nem fizettek 1). Ferdinánd aug. Skán kelt levelében 2) kedvezőleg válaszolt

1) A békepontok föbbjei következők: Ferdinánd Tokajt és Tarczalt örökösen Rákóczynak adja, ugy azonban, hogy Homonnay 8 Csákynak, kik azokat eddig birták, a fejedelem 100, a király 200 ezer ftot fizet kárpótlásul. Neki adja Regéczet, miért azonban a nádornak 160 ezer flot fizet, Szatmár és Szabolcs megyéket Rákóczy fiai birják holtokig; Szatmárt azután mindig az erdélyi fejedelem birja. A fejedelemnek Ferdinánd a már Bethlentől birt hét vármegyét is átengedi, mellyek azonban halála után Magyarországhoz ismét visszakapcsoltassanak stb. — 2) Katonánál : 32, 331.

a fejedelem kivánataira, minek következtében ez kötelezte magát, hogy a svédekkel és francziákkal való szövetségéről végkép lemond, mind azon elfoglalt helyeket, mellyek neki e békekötés erejénél fogva át nem engedtettek, visszaadja, a foglyokat ingyen elbocsátja, s magát Magyarországban magányos urként viselendi. Seregeit ezután visszavezetvén, Munkácson szétoszlatta 1).

3. §. A linezi békekötés. Országgyülések.

Meglévén Rákóczy személyét illetőleg közte s Ferdinánd között az egyesség, a catholica és evangelica vallások egymás iránti viszonyáról Linczben egész december 16káig folyt az alkudozás, mikor aztán a nevezetes linczi vallási békekötés a következő főbb pontokban állapíttatott meg: az 1608ki 1sö t. cz. valamint a koronázási oklevél 6dik czikke telJes épségben hagyatván, a protestansok vallásának az egész országban mindenütt, mind városok mind falukban, szabad gyakorlat engedtetik, templomok, harangok és temetők használatával. A protestans papok ezután sehonnét el ne üzessenek, az eddig elűzöttek visszahelyeztessenek. A már 1638ban s elötte elfoglalt templomok iránti kérdés a következő országgyülésen meghányatván, a protestansok elégtételére döntessék el; a jelen háború alatt elfoglaltak pedig mindjárt a békeoklevelek kicserélésc után mind a két részről visszaadassanak. Az ezután támadható vallásí sérelmek minden országgyülésen tökéletesen orvosoltassanak. A békepontok megszegőire a következő országgyülésen, melly az oklevelek kicserélése után három hónapra tartassék, szigorú bün– tetések szabassanak; hol azután a még fenmaradt kérdések is, a jezsuitáknak az országból kitiltása, a szent székek sza

1) Kemény: i. h. 216. kövv.

Eszterházy Mikl, halála. 1646ki országgyülés. 251

¡bályozása, a tizedek bérbevétele, az országos hivataloknak a valláskülönbségre tekintet nélkül való betöltése stb iránt végkép eldöntessenek 1). A békealkudozások tökéletesen még be nem fejeztettek, midön Eszterházy Miklós nádor meghalálozott. E nevezetes férfiúnak számos szolgálatévei, « de még inkább ritka jártassága a közdolgokban, meleg hazafiúi érzete, mellytől ösztönöztetve nemzetének jogait számos, az ország akkori állapotára világot derítő, nagy becsü leveleiben az udvari embereknél akkor példátlan szabadelműséggel védelmezte, kortársai előtt nagy tekintélyt szereztenek, az utókortól hálás elismerést, méltó tiszteletet igényelnek. De nem csak a honnak élt ő nemzetségének gazdasága s hatalma is leginkább töle veszi eredetét.

A béke megkötése után mind a két részről biztosok neveztettek, mind a Rákóczyt és Erdélyt, mind a vallást illető békepontok végrehajtására. A templomok kölcsönös visszaadásánál azonban a földes urak több helyt nagy nehézségeket támasztottak, mik aztán végre is az országgyü– lés elintézésére halasztattak. - Rákóczy megbékülése nagy halással volt az egész vallási háborúra: mert miután Ferdinánd hadait Magyarországból kivezethette, nem csak a svédek nagy részben visszavonultak Csehországból és Sleziából, hanem a már több idő óta folyamatban lévő westfali békealkudozás menete is kedvezőbbre fordúlt 2).

Ferdinánd a békekötésben meghatározott országgyülést az 1646ki május 1jére hirdette ki. És többnyire már össze is gyültek az ország rendei, midőn a király részben nejének, Anna császárnénak, maj. 13kán történt halála miatt, részben mivel hasonnevű fiát, hogy magyar királylyá választatása

') Kazy: 2, 150. *) Adamus Adami: Relatio historica de pacificatione westphalica. Lipsiae 1647. I. 91 kövv.