pártfogásáról nem fog lemondani; sőt Ferdinándot a jövő évben ismét roppant haddal szándékozik megtámadni 1).

6. §. Békealkudozások. Tartományi gyülések. Perényi tervei. Ferdinánd 4dik követsége Szulejmánhoz; ennek 3dik hadjárata. Köszeg

ostroma.

Az ország rendei e közben már igen megunták a végtelen zavart, és szomorú kebellel néztek az ország végromlásának elébe, ha azon valamelly módon nem segíttetik. Sikeres gyógyszert már egyik királytól sem várhatának, látván, hogy egyik a magyarok iránt bizodalmatlan, idejét kün más ügyekkel tölti, és sem az ország erejét egyesíteni, sem annak ügyeit a gyönge, tekintélytelen helytartó s kormánytanács által nem képes jobb karba állítani; a másik pedig az ország boldogságát önhasznának s dicsvágyának feláldozván, hazáját a töröknek árulta el s legujabban a fondor, önhaszonleső, kevély és zsarnok Gritti kormányára bizta. Illy szomorúan állván az ügyek, Perényi Péter, Sulyok György, pécsi püspök, Török Bálint, Báthory György, Pekry Lajos, Pethő és Lengyel János a tél végén Babocsára gyültek tanácskozni, mi módon lehetne az annyifelé húzó hazafiakat egyesíteni s a veszélyben forgó hazát megszabadítani? mi végből mart. 19re Bélavárra még számosabb urakat hívtak össze. Megjelentek mind a két király pártjáról körülbelül ötvenen. De vagy mivel még ennyien is gyöngéknek vélték magokat a czél kieszközlésére, vagy mivel Perényi Péter titkos terveit már nyiltabban kezdette kifejteni, 1531ki maj. 18ra Veszprémbe minden pártu urak s nemeseknek közön

') Gévay: id. h. 74. 89. 96. 2) Bucholtz: Gesch. d. Regier Ferdinand I. Urkunden-Band. I. 43. Pray: Hist. R. H. 3, 21.

A babocsai, bélavári, veszprémi gyülések.

23

séges gyülést hirdettek 1). Perényiben t. i., midőn mind a két király erélytelenségét s népszerűtlenségét látná, vágy támadott a királyi székre emelkedni. Ibrahim pasa s általa a szultán kegyét már a mult évben megnyerte ajándékai által 2). Itthon pedig olly nagy pártot készített magának, hogy a bélavári gyülésen nyilván mondatnék, miszerint szükséges lészen a következő veszprémi gyülésen az országsülyesztő zavargásoknak valahára már véget vetni, mire csak egyik vagy másik, vagy épen mind a két király letétele s egy ujnak választása vezethetne. De épen e beszédek tették a királyokat figyelmesekké, s mind János, ki Perényi terveiről Konstantinápolyból is vett tudósítást, mind Ferdinánd megtiltotta híveinek a megjelenést. Minek következtében, csak Perényi néhány pártfelei s ezek is eredménytelenül tartottak Veszprémben néhány napi tanácskozást 3).

Ezenben az ellenkirályok is szakadatlanul folytatták a békealkudozást. Laszky 1530ban egy terven dolgozott, mi szerint János az egész Magyarországról lemondana, ha számára Ferdinánd Prussziát, Livoniát és az orleani herczegséget kieszközlené *). Buda ostroma előtt, ugy látszik, ettől János sem volt volna idegen; de 1531ben a franczia király és a pápa befolyása értelmét megváltoztatta "); söt azon munkálkodott, hogy Ferdinánd engedje åt neki bizonyos föltételek alatt az országot. Erre öt az említett befolyásokon kivül leginkább a lengyel király leányával kötendő házasság terve indította, mellynek foganítása attól feltételeztetett, hogy öt a császár és Ferdinánd is elismerje magyar királyul. A békének a szultán akarata szerint is a lengyel király birósága alatt kellett volna megköttetni "). Ferdinánd ennek követ

') Suppl. ad Vest. Comit. 3, 135. kövv.—2) Hammer. 2, 86.—3) Suppl. ad Vest. Com. 3, 141. Epist. Proc. 1, 373. -1) Bucholtz: id. h. 47.-)Herberstein tudósítása. U. o. 50.-) U. v. 49.

keztében ismét kisérletet akart tenni Szulejmán hajlandósága iránt, mi végre még 1531ben, őszutó elején gróf Nogarola Lénártot és Lamberg Józsefet Konstantinápolyba küldeni határozta. Az utasításban meghagyta követeinek, törekednének mindenek előtt arra, hogy Szulejmán az országot, ha bar adó feltétele alatt is, egészen neki engedje át; ha pedig erre a szultán egyáltaljában nem volna reábirható, jelentenék ki, hogy ő, Ferdinánd, kész ugyan lemondani az országról, ha János neki illő kárpótlást ad; sőt, legroszabb ese ben még ezt is elengedné, de egyedül azon feltétel alatt, hogy János ne házasodjék; halála után pedig az ország olly terhek s kötelezések mellett a szultán iránt, miként azt János birandja, örökösen Ferdinándra szálljon 1). De későn érkezvén meg a szabad meneti levél, a követek csak 1532ki tavaszutóban indultak meg.

Az ország rendei azonban, kikben a végetlen zavarok közt eláradt önhaszonlesés a haza szent szerelmét egészen még el nem fojtotta, annál kevesbbé bíztak a békealkudozásokban, minthogy, bár Magyarországról folyt az alku, a magyarok, kivált Ferdinánd részéről, sem meg nem hallgattattak, sem az alkudozásban részt nem vettek. Ez okból tehát, hogy a béke helyreállítására valamelly módot keressenek, 1532 elején Kenessén, a Balaton mellett, a királyok sem ellenzvén, mind a két pártról számosan összegyűltek; még maga a császár és a pápa is küldött oda biztosokat 2). A tanácskozás eredménye abban központosult, hogy a nemzet ezentul csak egyet s pedig azt ismerje el királyául, ki az országot képes leend sükeresen védelmezni. Ennél fogva végeztetett, bocsáttassanak követek mind a két királyhoz,

) Gévay: Urkunden. I, 5dik füzet.

Bucholtz: Urkun

den Band, 54. 108. Kovachich; Vest. Com. 651. Suppl. ad Vest. 3, 115. Epist. Proc. 2, 9.

A kenessei és berendiai gyűlés.

25

kik a rendek határzatát nekik tudtul adván, különösen Ferdinándot kérdeznék meg, bízik e magában, hogy az országot mind János, mind a török ellen megvédendi? Válaszul azonban a rendek nem a már annyiszor ismételt, soha sem teljesített igéreteket, hanem tettet várnak; — Jánostól pedig tudnák meg a követek, van e ereje az országot, de a barátként is káros török segedelme nélkül, eléggé védelmezni, s a török kezében lévő végházakat visszavenni? Különben készebbek volnának magokat egyenesen a török alá vetni, mi, ha a két király viszálkodása ezután is tart, ugy is elmaradhatlanul be fog következni. A királyok válaszának meghallgatása s további intézkedés végett azután sz. Gergely napjára Berenhidára, Veszprém vármegyében, uj országgyülést hirdettek, kérvén a királyokat, küldenének arra ők is megbízottakat 1).

Azonban egyik király sem akarta ügyét a bizonytalan kimenetre bizni, s híveiket a megjelenéstől mind a ketten eltiltották, igérvén, hogy az ország bajainak orvoslására magok is fognak hirdetni országgyülést 2). És ki is hirdették azt mind a ketten, (Ferdinánd nevezetesen sz. Györgynapra Esztergomba); de a nemesség sem egyikre, sem másikra nem jelent meg. Sőt Berenhidán is csak kevesen gyűltek össze, kik aztán rövid tanácskozás után abban állapodtak meg; hogy, ha Ferdinánd az országot Károly császár segedelmével a következő háborúban sükeresen védendi, mindnyájan az ö pártjára hajlanának, különben, ha ezután is, mint eddig, csak szép szavakból álland segedelme, Jánoshoz csatlakozzanak 3).

') Bucholtz: Gesch. der Regierung Ferdinand I. 4, 552. kövv. Suppl. ad Vest. Com. 3, 14. — 2) Gévay: Urkunden. 1, 5, 69. 77. — 3) U. o. 78.

Gróf Nogarola ès Lamberg csak nyárelő végén nyerhettek Konstantinápolyban kihallgatást; de a válasz most sem volt kedvező: Szulejmánt már útban találták Magyarország felé. Czélja ez uttal nem annyira az volt, hogy Ferdinánddal, kit csak Károly császár helytartójának s Bécs parancsnokának nevezett, mint inkább magával Károlylyal, a francziák és Róma meggyőzőjével mérkőzzék meg 1). Julius 22kén már Eszéken táborozott mintegy 300 ezernyi seregével. Itt, mások szerint Mohácsnál, jelent meg táborában Perényi Péter, gazdag ajándékokkal ügyekezvén öt megnyerni, hogy segedelmet nyujtson terve véghezvitelére. De rosz kedvében találta a pártos ur Szulejmánt: elfogatott és szabadon bocsáttatásáért kénytelen volt fiát adai tuszul, ki aztán később törökké tétetett 2). Innen Szulejmán egyenesen Bécsnek tartott rettentő táborával, semmit sem kételkedvén, hogy a,,szép város", miként azt Ibrahim nevezte, meg fog hódolni, s a hatalmas padisah most bebizonyítja, hogy,,mint egy isten az égben, ugy császár is csak egy van a földön“.

De másként volt megirva a végzet könyvében. Szulejmán ez uttal nem is látta Bécset: egy csekély erősítvényű város, a tekintélytelen Köszeg, de mellynek a hős Jurisich Miklós volt kapitánya, megállította őt diadalmenetében, mellyen Köszegig már 17 vár, ezek közt Egerszeg, Körmend, Szombathely kulcsai tétettek lábaihoz. Nyárutó 9-kén kerítette be Szulejmán a csak 700, nagyobb részben ott menedéket kereső vidéki paraszttól védett várat. Szerencséjére ennek a török nagyobb faltörő ágyukat nem hozott magával; miért leginkább tüzaknákkal ügyekezett a falakat halomra dönteni. De a várbeliek, még a nők is, fáradhatlanok voltak az ellenásásban s a tüzaknák megrontásában; egy mind az által

1) U. o. 27. — ) Hammer. 2, 87. Szermegby, Schwandtnernál: 2, 406.