1

A szőnyi békekötés.

217

! volt nehéz jóváhagyását kieszközleni; a követ 1627 elején a fejedelemség szokott jeleivel, bottal és zászlóval tért vissza Kata fejedelemasszony számára 1).

Murtéza vezírpasa végre parancsot s meghatalmazást vett, hogy a békét Bethlennel egyetértőleg kösse meg. Előleges értekezések után tehát, mellyek a nádor s Bethlen követei s a török megbizottak közt folytak, s mik alatt a békét szinte őszintén óhajtó Murtéza Damasd várát is visszaadta, nyárelő 18kán a vezír biztosai Szőnybe érkezének, a király és Bethlen követei Komáromban már elébb együtt lévén. Az alkudozás folyama azonban váratlanul lassúvá lön; több izben félbeszakasztatott, s kevésen mult, hogy a felek ujra fegyverhez nem nyúltak. A magyarok tudván, hogy Murtéza szigorú parancsot vett a béke megkötésére, s ha azt meg nem szerzi, kenyerét vérébe aprítja, Váczot is visszakövetelték. Bethlen, a háború megújulásától tartván, Pázmány által a felségnél szinte közbeveté magát. De Bethlennek sem Pázmány sem más királyiak előtt nem volt hite, s annál hidegebben fogadták közbejárását, minthogy az alkudozás ez alatt jobbra fordult; a török biztosok, kik Szőnyről már széllyel is oszlottak, nyárutó végén ismét megkeresték a császári biztosokat. Ennyi baj után öszelő 12kén a béke valahára megköttetett, melly szerént a zsitvatoroki, bécsi, kormáromi és gyarmati szerződések megerősíttettek, Vácz ügye a császárok eldöntésére hagyatott; különben végeztetett: hogy a horvátország szélein mind a két részről épített palánkok lerontassanak; a hódolt faluk ügyét mind a két részről küldendő ujabb biztosság döntse el; a foglyok részben ingyen, részben csekély sarczért bocsátassanak szabadon; a béke tartásának idejét a császárok határozzák el, kik 1628ki januárban egymásnak főkövetek által ajándékot is küldjenek stb.

1) Jászay: Szőnyi béke. i. h. 191. Hammer: 3, 75.

A követségek kitüzött időben mind a két részről elindúltak. Ferdinánd 10 ezer tallérnál nagyobb értékű aranyozott ezüst edényeket küldött ajándékul. Követeinek azonban Vácz, Lippa s a hódolt faluk ügyében tagadó válaszok adattak; nem különben sükeretlenek voltak azoknak az ujlaki templomban eltemetett Capistrán sz. János tetemei s a jezsuitáknak a török birtokon lakhatása kieszközlésére tett lépteik is. A török követ Redzsep pasa 7 paripát s némi drágább öltönyöket hozott ajándékul. Murad szultán még az 1627ki télelőben, Ferdinánd pedig követeinek visszatérte után 1628ki öszelő 10kén erősítette meg a békeczikkelyeket 1).

6. §. Bethlen végső életével.

A szőnyi békeszerződést még meg sem erősítette Ferdinánd, midőn Bethlen nyugtalanságáról már is ujabb hírek szállongának. Pázmány az 1627dik év utolsó napjaiban azt jelenté Ferdinándnak, mint titkosan vett tudósitást, miszerint Bethlen a portához küldött követsége által azt sürgette légyen, hogy Moldva és Havasalföld daciai király czíme alatt neki adassék. Egy, Lengyelországban felfogott s Gusztáv Adolf svéd királynak tulajdonított levélből pedig ollyasmi tünt ki, mintha régi szövetségeseivel Bethlen még is összeköttetésben volna 2). Ez ugyan nem volt való, mert, miután a szövetséges protestans fejedelmeken Ferdinánd több ízben diadalt vett, Bethlen, ugy látszik, őszintén, megszakasztotta velök szövetségét, mint arról Pázmányt több izben biztosította 3), söt az 1627ki nyárutó 29kén kelt levelében őt arról is meggyöz

') Ld e békekötés történetét, eddig nagy részben ismeretlen oklevelekből érdekes részletességben kidolgozva Jászay Páltól: Tudománytár. 1838. 4, 167-274. A békeczikkelyeket magyar fatin s török nyelven eredetiből közli Gévay Antal. Bées. 1837. Hammer: 3, 76. kövv. — 1) Epist. Proc. 8, 407. Prine. Gabr. Bethlen 2, 165. — 3) U. o. 2, 95.

Bethlen Gábor ujabb terve.

219

|ni ügyekezett, hogy épen ö birta légyen a szultánt arra, miszerint a szövetséges protestans fejedelmeket nem kivánta befoglaltatni a szőnyi békébe; miért most gyaláznák is őt azoknak Konstantinápolyban lévő követei, de ő nem csak hogy avval nem gondol, hanem meg is hagyta volna ügyvivőjének, mondaná meg nekik, hogy tölök semmit sem vár többé 1). S valóban ugy látszik, most nem is volt egyéb a dologban mint, hogy Ferdinánd s tanácsosai a szavát annyiszor megszegett fejedelemnek már semmit sem hittek s minden hadi szemléjét támadásnak 2), s minden kémlődéseit a külügyek i– ránt szövetségnek tekintették. Ügyekezett ugyan a fejedelem bizodalmat gerjeszteni maga iránt Ferdinándban azon követség által is, mellyet az 1628ki tavasz végén hozzá utasított 3); a gyanút mindazáltal el nem oszlathatta, sőt a nádor 1628ki öszelőben olly terven dolgozott megbizotta, Szombathelyi Márton által a nagyvezírnél, miszerint Bethlen nyugtalansága miatt fejedelemségétől is megfosztassék *); minek azonban korán és sükeresen ellene dolgozott a szemes fejedelem 5).

A Ferdinánddal kötött békét ugyan híven megtartotta ezután a fejedelem, de nagyratörő lelke a nyugalomban nem ta

1) Jászay: Szőnyi béke. i. h. 252. ) Princip Gabr. Bethlen: 2, 167. kövv.—3) Instructio pro Generoso Wolfgango Cziereny de Also Balasfalva, Cons. et Comite Cottus Szolnok inter. atque hoc tempore ad S. C. R. que Mattem Ablegato nostro. Albae Juliae die 12ma Maji anni 1628 data. Eredetiből. Főbb pontjai az utasitásnak következik: hogy a tokaji jószágokra, ha lehet, örök adománylevelet eszközöljön; mi ha nem sikerülne, legalább a záloglevelet hozza meg; az erdélyi pénzt, melly noha egyenlő vegyítékű a Ferdinándéval, ennek birtokában elvenni még sem akarják, elvétetni parancsolja; a borokat Lengyelországba vitelni megtiltassa, hogy a lengyelek kényszeríttessenek azokért bejőni, mert gyalázatjára s kárára volna az országnak, hogy a lengyelek kereskedőiknek a bejövetelt megtiltották. - ‘)Pricip. Gabr. Bethlen. 2, 174.- 3) U. o. 191. Kemény: i. h. 2, 122. 129.

lálván kielégítést, sógorával, Gusztáv Adolf svéd királylyal a lengyel király ellen állott szövetségbe, azon reménységben, hogy ez legyőzetvén, a lengyel trónt elfoglalja; s voltak is a lengyelek közt, kik e tervet pártolták 1). E végből 1628 utólsó hónapjaiban a legélénkebb munkássággal készült a háborúra, mellyet azonban, az 1629 elején kezdődött vizkórságától gátoltatván, meg sem kezdhetett. E készületek, mellyeknek czélját titokban tartotta, uj aggodalmat okozának a királyi udvarban, s még inkább Eszterházyban és Pázmányban, kik a magyar ügyeket majdnem kizárólag igazgatták 2). Hogy tehát a fejedelem szándékait kikémleljék, egészsége felőli tudakozódás és a törökkel még kérdésben maradt ügyek elintézésének ürügye alatt, Kéry János gyarmati kapitányt 1629ki tavaszhó végén Erdélybe küldötték. Kéry az algyógyi fürdőkben, súlyos állapotban találta a fejedelmet, ki sejtvén küldetése valódi okát, önmaga hozzá szóba a különféle híreket, mellyek róla az országban szállongnának; s mind Pázmány és Eszterházyhoz irt leveleiben, mind szóval is bizonyítȧ Kėrynek, hogy a király ellen semmi ellenséges szándéka sem volna. Nem tagadja ugyan, hogy elébb volt az angol s franczia királynál, a hollandiaknál és Velenczénél ügyvivője, ki a pozsonyi béke után 1627 elején olly tartalmú levelekkel tért volt vissza, mellyekben neki nagy pénzöszveg igértetett, ha a háborút folytatná ő felsége ellen; de ő nem csak el nem fogadta ajánlatukat, hanem Mikó Ferenczet egyenesen azért küldte légyen Konstantinápolyba, hogy azon hatalmak követeinek megizenje, miszerint a szövetségtől végkép elállott s töle többé semmit se várnának; azóta pedig szóval sem akarta megbántani ő felségét. Beszéd közben ezt többször esküvel is erősíté a fejedelem; sőt egyszer hevétől elragadtatván, átkot monda, hogy isten ki ne gyógyitsa betegségé

2, 113.

1) Kemény: i. h. 2, 120. 130. 132. 2) Princ. Gabr. Bethlen.

Bethlen Gábor halála s jelleme.

221

böl, ha nem mond igazat. Átkától, a mint azt kiejté, maga is megborzadt, s Kéryhez fordúlva „ime, ugymond, mit mondottam!" 1).

A gyanút azonban Bethlen még ez által sem hárithatta el magáról, s az 1629ki nyár vége felé ismét ujabb hír kezde szállongani, miszerint ő a török társaságában megint az országra akar törni. De Bethlen ekkor már nem csak Ferdinánd ellen intézendő háborúról nem gondolkodott, hanem, miután a svéd király Lengyelországgal kibékült, a lengyel korona megnyerése iránt ápolt reményeiről is lemondott. E helyett, betegsége mind sulyosbúlván, fejedelemsége kormányát ügyekezett elintézni, közeledni érzett halála előtt. Hogy az öröködést gyönge jellemü nejének a török által is biztosittalla, már elébb megbánta volt; mi okból öcsét, Bethlen Istvánt nevezte ki kormányzóvá; családjának biztositása iránt pedig a magyar részekbeli urakkal Nagyváradon, Murtéza vezírpasával Debreczenben személyesen tanácskozott, honnan hazatérvén, 1629ki öszutó 15kén meghalt 2).

Bethlen Gábor egyike történetünk legkitünőbb férfiainak; ész, erő, ügyesség által a kis Erdély színpadán is nevezeles szerepet játszott ő eseménydús korszakában. Csak az kár, hogy több őszinteség, egyenesség és igazság nem volt politicájában; de épen ennek kétszinű ravaszsága lette öt félelmessé ellenei előtt, ez volt az ő legélesebb fegyvere, mellyel nagyszerű terveit kivívni ügyekezett. Förugója ezen éles, ravasz politicának nagyravágyása, czélja pedig maga s háza fejedelmi hatalmának biztosítása volt a két császári birodalom között. A protestantismusnak, lelkiösmeret szabadságának védelmét, mit kivált eleinte emlegetett, ő csak

1) U. o. 187. — 2) Princ. Gabr. Bethlen. 2, 218.