fentartására szükségesnek állították, hogy Ferdinánd letétetvén, uj király választassék, mi végre a koronázási föltételek azonnal meg is irattak. E közben Ferdinánd biztosai decemb. 27kén Pozsonyba érkeztek, hol a királyválasztáshoz már minden, még a zászlók s a lakomaasztalok is el voltak készítve. Es csak nagy nehezen sikerült a kir. biztosoknak oda vinni a dolgot, hogy a rendek öket kihallgatásra méltassák s a királyválasztást decemb. utólsó napjáig elhalasszák. A nádor ez alatt erélyesen lépett föl aziránt, miszerint a rendek a királyválasztástól elállván, megegyezzenek, hogy ő a nemzet és király közt magát tiszténél fogva közbevethesse. Az indulatviharban, melly a viták közt felzajlott, kevésben múlt, hogy a nádor az ablakon ki nem vettetett 1). Kitartása azonban még is diadalmaskodott. És most a kir. biztosok a legkedvezőbb ajánlatokkal állottak elő, igérvén, hogy a király Bethlent a német birodalmi herczegi czimmel, Oppeln és Ratibor herczegségekkel, s mivel azokat most más birja, kárpótlásul Csehországban 12 ezer ftot jövedelmező jószágokkal, Magyarországban pedig Szabolcs, Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyékkel örökösen, a többi kilencz felvidéki megyével pedig a Fátra hegyig élete fogytáig meg-* ajándékozza. Bethlen ez ajánlatokat előleges feltételekül elfogadta, hozzájok adván, hogy a sz. Mihálynapig tartandó fegyverszünet alatt az ország birtoka és kormánya mostani állapotában maradjon, tavaszutó végén pedig Beszterczén országgyülés tartassék, mellyen minden sérelmek orvosollassanak s a béke állandólag megköttessék. E fegyverszünet következtében Bethlen a szövetséges cseh és morva rendekkel január 15kén elkészített frigyoklevelet meg nem erősítette ugyan, határozottan kikötötte mindazáltal, hogy valamint e fegyverszünetbe, ugy az állandó békébe Cseh- és Morvaország is beléfoglaltassék 2). 1) Jászay Pál gyüjteményéből. — 2) Závodszky naplója, Ka A beszterczei országgyülés, 193 Elbocsáttatván a császári biztosok, a rendek január 1Skán egy törvénykönyvet terjesztettek megerősités végett Bethlen eleibe, mellyben többek közt rendeltetett, hogy a beszterczei gyülés május utólsó napján tartassék; a fejedelem az elfoglalt országrészt a nádor tanácsával kormányozza; a három keresztény vallásnak egyenlő gyakorlati szabadsága legyen, a jezsuiták azonban az országból kitiltassanak s a papok jószágai, azokon kivül, mellyeket a fejedelem már egyeseknek ajándékozott, a végvárak fentartására fordíttassanak. Követségek rendeltetnek a német fejedelmekhez, lengyel királyhoz és a szultánhoz. A nádornak meghagyatik, hogy Pázmányt, Homonnayt, Kendyt, Hetyeit s másokat, kik Pozsonyba meg nem jelentek, a beszterczei gyülésre megidézze. Hadi készületekre végül, ha a béke helyre nem állana, kapunként 6 ft ajánltatik 1). Pázmány azonban a papság nevében mind e rendeletek, mind a fegyverszüneti szerződés ellen, mellyben a papság elfoglalt jószágairól említés sem tétetik, ünnepélyes óvást tett 2). 2. §. A beszterezel országgyülés. A háború folytatása. A béke helyreállásának reménye még a beszterczei gyülés előtt elenyészett. Ferdinánd a német birodalom cathol. fejedelmeivel tavasz elején Mühlhausenben szövetséget kölvén, a Fridrik, cseh ellenkirálytól ajánlott fegyverszünetet, bár az iránt Bethlen is közbejárt, elfogadni nem akarta. Sikeretlen volt ennél fogva a német fejedelmeknek a magyar rendekhez intézett felszólítása is, miszerint kéretnek, hogy királyukhoz hívek maradván, a csehekkel szövetségre ne lép tonánál 30, 226. kövv. Pethő: Magyar Kronika 1619 és 20dik évról. Oklevelek : Princip. Gabr. Bethlen. 1, 70—124. ') Katona: 30, 265. kövv. — 2) Kazy : 1, 238. 111. Kötet. 13 jenek ). Bethlen, ki a pozsonyi fegyverszünetbe a cseheket is beértette, Thurzó Imre, Bossányi Mihály s Magdeburger Joachim kassai biró által Fridrikkel april 24kén ujabb szoros szövetséget kötött, minél fogva egymás segedelmére 12 ezernyi hadat, a csehek ezenfelül a magyar végvárak fentartására eddigi segedelmöknél 50 ezer tallérral többet igértek. Ezenkívül elhatároztatott, hogy sz. György-napkor Konstantinápolyba mind a két részről követek küldessenek. Inté mindazáltal Bethlen a cseheket, hogy a császárral békét kötni ezután is ügyekezzenek. Mi azonban nem létesülvén, Bethlen a csehek sürgető kérelmére még a gyülés elött 800 lovast küldött Kornis Zsigmond és Bornemisza János vezérlete alatt segedelmökre 2). A beszterczei gyülésre a nagy számu magyar rendeken kivül a szövetséges cseh, morva és osztrák rendek, a lengyel király s a budai pasa követei is megjelentek. Ferdinánd meghatalmazottai helyett azonban a knini czimzeles püspök jött meg egy pár német urral, kik által jelenté Ferdinánd, hogy meghatalmazott követeket mind eddig azért nem küldött, mivel öt Bethlen, mint igérte volt, követei által a gyülés előtt meg nem kereste, s megbizottai számára még sértetlenségi levelet sem adott. Különben, ámbár rosz néven veszi Ferdinánd, hogy Bethlen, a cseheknek segélyt küldvén, a fegyverszünetet megsértette, jelenti mindazáltal, hogy a fejedelem közbejárására kész a csehekkel békealkuba bocsátkozni. A nádornak különösen meghagyta, hogy a német fejedelmek békére intő levelét nyilvános gyülésben olvassa fel. A rendeket azonban nem elégítették ki a meghatalmazott kövelek elmaradása iránt előadott okok, s midőn ezek még a ') Epist. Proc. 3, 336. Princip. Gabr. Bethlen. 1, 127. — 2) Oklev. Katonánál: 30, 303. Závodszky napl. u. o. és 361. Kazy: 1, 176. A beszterczei országgyülés. 195 sértetlenség biztosítása után is sokáig késnének, kijelentették a knini püspöknek s társainak, hogy a meghatalmazottak 15 napon tul semmi esetre nem fognak váratni. Idő közben Forgách nádor minden erejét reáfordította, hogy azok megérkeztéig a tanácskozás elhalasztassék; de a boszus rendek nem figyeltek reá, sőt midőn hirül vették, hogy egy, a király által zsoldba fogadott lengyel had az éjszaki határmegyékben ellenségként pusztit, a bajor fejedelem, Ferdinánd szövetségese pedig felső Austriára ütvén, a protestansokat elnyomta s az alkotmányt megsemmitette: a rendek Bethlennel ujabb szoros szövetséget kötöttek, s mind azokat, kik ahhoz járulni nem akarnának, száműzni s jószágaiktól megfosztani, a papságot pedig a világi ügyekbe befolyástól kizárni határozták; s az erről szóló oklevelet 165 pecsét s aláirással erősítették meg. Ezen előzmények után alig maradt fel a reménynek csak árnyéka is a béke helyreállitására; mi okból a rendek a fejedelemtől tett előadások nyomán a háborúról is annál készebbek voltak tanácskozni, minthogy azt a török követ is javaslotta, igérvén, hogy a szultán őket és szövetségeseiket hatalmasan segítendi. Nyárhó utolsó napjaiban végre megérkeztek a király meghatalmazottai, gróf Colalto és Cziráky Mózses, kikhez az elébbi három követ Dávid Pál knini püspök, Teuffel György és Laminger Farkas is hozzájok csatlakozott. Előadásaikkal s megbizó leveleikkel azonban, mellyekben a szövetségesekröl emlités sem tétetett, nem voltak a rendek megelégedve, állítván, hogy épen azért rendeltetett a fegyverszünet feltételei által a szövetségesek követeinek is megjelenése, miszerint a béke Magyar- és Csehországra nézve együtt köttessék meg. A megbizottak jelentésére Ferdinánd ujabb felhatalmazó levelet küldött ugyan; de az ügyön ez sem segített: a császárri követek ezután sem akartak a csehekkel alkuba bocsátkozni; s midőn Bethlen s a magyar rendek kijelentették, hogy a - szövetségeseket el nem hagyják s nálok nélkül békét nem kötnek, Ferdinánd megbizottai a gyülés minden határzatai ellen óvást tévén s azt feloszlatottnak nyilatkoztatván, nyárutó 17kén Beszterczéről elköltöztek. A rendek ez által elvetve látták a háború koczkáját, s Thurzó Imre sürgetéseire uj király választásához fogtak. Voltak azonban, kik ennyire menni nem akartak s a választást ellenzették; de miután a nagy többség indulata viharában ezek közöl egyet cseh módra az ablakon akart kidobni, mit alig is sikerült néhány mérsékeltebbnek meggátolni, a félelem azok nyelvét is lelánczolta, és nyárutó 25kén a nádornál tartott gyülésben közfelkiáltással Bethlen Gábort királylyá választották; ki azonban magát hiveinek unszólására sem engedte megkoronáztatni. Ezután a csehekkel is ujra megköttetett a szövetség, s a felek 25 ezernyi hadat igértek egymás segedelmére. Végre pedig a rendek Bethlennek egy törvény könyvet nyujtottak be megerősítésül, mellynek főbb czikkelyei következők: a három keresztény vállás hasonló jogokkal és szabad gyakorlattal bírand; valamint a protestansoknak három superintendensök, ugy a catholicusoknak is csak három püspökjök legyen, az egri, nyitrai és győri, kik évenként két ezer ft díjat nyerjenek, az egyházi javak a várak megerősitésére s fentartására hagyatván. A jezsuiták az országból ismét kitiltattak, s velök együtt Pázmány és Balásfy Tamás is (ki Bethlen ellen többek közt egy röpiratot bocsátott közre) számüzettek. Az uj királynak minden kaputól, az urak és nemesek részéről 16, a parasztokéról 12 ft segedelem ajánltatott. Azon esetre, ha Ferdinánd békét kötni akarna: a nádor, a két Thurzó, Imre és Szaniszló, Szécsy és Rákóczy biztosokká neveztettek. A gyülés után Bethlen a szövetséges csehekkel egyesülve, mintegy 70 ezer ft értékű ajándékkal küldötte el követeit Konstantinápolyba 1). ') Oklevelek és Závodszky naplója Katonánál: 30, 376 — 549. |