Buda veszedelme. Bécs ostroma.

17

dat a birodalomból nem kaphatván, alig tehetett annál többet, minthogy Budára Besserer Kristóf vezérlete alatt mintegy ezer német vitézt küldött Nádasdy segedelmére. A magyarok részint boszuságból, hogy Ferdinánd az igért német haddal elő nem áll, részint Szulejmán felszólítása következtében, mi szerint azoknak, kik Jánoshoz szegődnek, mind személyök mind javaikban bántatlanságot igért, zászlók alá nem gyültenek 1). De a Budára küldött német haddal sem érte czélját Ferdinánd. Nádasdy őket a várba egyátaljában nem akarta befogadni, s csak a városban adott nekik helyet; hol azonban kevés nap alatt, midőn az ellenség betört, majd mindnyájan elhullottak, s csak mintegy 60 menekülhetett föl a várba, kiket aztán Nádasdy könyörületből még is csak befogadott 2). A várat mintegy 1000 magyar vitézével köröm szakadtáig szándékozott ugyan védelmezni Nádasdy; de önvitézei-e, vagy a várba szorúlt nagy számu polgárság, bizonytalan, árulásra vetemedvén, a törökkel a feladás iránt alkuba bocsátkoztak, s az azt határozottan ellenző várkapitányt börtönbe zárván, a kapukat szabad költözés föltétele alatt megnyitották. A török betódulása közben Nádasdy hű embereitől kiszabadíttatván, életveszély közt Szapolyai táborába menekült, kitől aztán Gritti pártfogására olly feltétel alatt nyert kegyelmet, hogy az ő pártjához csatlakozzék. Szulejmán a várat megvévén, a rablást és pusztitást megtiltotta, de a minapihoz hasonló gazdag martalékot reménylett jan

2) Miket Szer

') Gévay: 1. 3, 46. Ursin. Vel. 101; meghy (Schwandtneruál: 2, 396) s utána Istvánffy s mások Buda megvételéről beszélnek, nagy részben valótlan mese Sajnálom, hogy nem idézhetem már is azon hiteles okleveleket, mellyekből ezen állítás valósága bebizonyodnék. Közleni fogja azokat Gévay Antal es. kir. titkos levéltárnok ur ahhoz hasonló oklevéltárában, mellyet „Urkunden u. Actenstücke“ ezim alatt, a török viszonyokat illetőleg, történetünk olly nagy, hasznára már megindított

III. Kötet.

2

csárok e miatt zúgolódni kezdének s boszuságokban a várbelieket nagy részben levágták 1).

Ezután a szultán Szapolyait a vár és magyar királyság birtokába öszelő 14-kén behelyeztetvén, s Haszán béget 3000 vitézzel segedelmére hagyván, táborát Bécs felé utnak inditotta. Mentében Visegrád rövid ellentállás után megadta magát, s vele együtt a korona Szulejmán kezébe került 2). Ennek eleste után sehol sem talált a török ellentállásra; Esztergam 3), Komárom, Tata, Győr - honnan Lamberg kapitány még az ágyukat is Bécsbe vitette az idegenért harczolni nem akart német őrségektől pusztán hagyattak.

Öszelő 27-kén szállotta meg Bécset Szulejmán. Gyönge falak s csak mintegy 16 ezer vitéz védelmezte azt Filep her

') Legfölebb ennyiben érdemelnek hitelt Szermeghy, Istvánffy (Lib. 10, 98;) Velius 105. Ld. Hammert is: 2, 68.) Az is mese, hogy a korona Perényivel fogatott volna el. A tisztelt Gévay ur e tárgyról is közlend több, általa fölfedezett oklevelet, mellyekben Ferdinánd még a török bejötte előtt, majd midőn az Belgrádnál, Eszéknél s Mohácsnál táborozott, aggodalom teljesen szólítja fel Báthory nádort a koronaőrt, hogy a koronát, ha Visegrádon bátorságban nincs, Pozsonyba szállítsa. De Báthory mindig megnyugtatólag válaszolt. Midőn a török Tolnánál volt, még egyszer szólitá fel Ferdinánd Báthoryt; hanem ez ekkor már azt felelte, hogy veszélyben van ugyan a korona; hanem miután őt eskü köti, hogy őrtársa nélkül ahhoz nem nyul, ezt pedig a török már elfogta, arról másként többé nem lehet gondoskodui. Vévén e választ Ferdinánd, egy pár német zászlóaljat Visegrádra utasit, hogy onnan a koronát, ha különben nem lehet, erőszakkal is kihozzák. De mire ezek a Dunán leértek, Visegrád s a korona már török kézben vala.) Az is valótlan, hogy Várday érsek Szulejmánt Esztergomnál s kézcsókkal fogadta volna; Várday ekkor nem Esztergomban hanem Verebélyen volt, s csak később ment Szulejmánhoz, nala Szapolyai ellen panaszt teendő. Ezt is a tisztelt Gévay ur szives közléséből.

A háború folytatása Ferd, és Szap. közt.

19

czeg s a hős Salm Miklós vezérlete alatt, de eltökélve mind halálig ellentállani a török roppant erejének. És az erkölcsi erő hatalma győzött az anyagin. A vár falain, kivált egy helyt, már széles rést nyitottak a szüntelen menydörgö ágyuk; de a résen lelkesedett őrség állott, mellyen, mint sziklán a hullám, tört meg a nagy tömeg rohanása. Szulejmán végre öszhó 15-kén visszavonulót fuvatott. Budára érkezvén, a koronát Jánosnak általadta; s öszhó végén 50 ezernél több fogolylyal indult vissza Konstantinápolyba 1).

5. § Az ellen királyok háborúskodása. Ferdinánd harmadik követsége Szulejmánhoz. Buda sikeretlen ostroma.

A török kitakarodta után Ferdinánd ismét harczra szállott ellenével, s Hardek és Katziáner által Nagyszonbatot, Trencsént, Esztergamot stb. még 1529-ben elfoglalta. Ugyanezen évben a pápát is reábirta, hogy Jánost, mint ki a keresztények veszedelmére a törökkel szövetségbe állott, egyházi átokkal sujtaná 2). De János evvel mit sem gondolt3). Nagyobb csapás volt reá nézve az, hogy az erdélyi szászok önkényt, Kassa pedig és Eger ostrom által kényszerítve, több más jelentékeny várakkal Ferdinándnak hódoltak *).

János e közben 1530 elején Budára országgyülést hirdetelt, mellynek eredményeiből azonban az országos tisztségek betöltésén kivül mind eddig semmit sem tudunk. Nádorrá lindvai Bánffy János, szepesi gróffá Laszky, kincstárnokká pedig Gritti Alajos lön szolgálatai jutalmául. Ez utól

') Hammer: 2, 69. Gévay: 1, 3, 49. -2) Riederer: Nachrichten Zur Kirchengeschichte. Altdorf. 1764. 1, 449. — 3) Bethlen: Lib. 1, 166. Katona: 20 550.) Sperfogel, Wagnernál: 2, 154. 160.

sót azonban sokan, kivált Nádasdy Tamás, igen rosz néven velték; miért János, a gyülölt, ravasz olaszt, az országból eltávolítandó, kincstára különben is rosz állapotban lévén, segedelemért Konstatinápolyba küldötte 1).

A harcz e közben, bár mind a két részről csekély erővel, még is folyton vívatott, miből mondhatlan zavar és nyomorúság áradt a hazára. János pártja a ferdinándiakat német, ezek pedig amazokat török pártnak nevezték s egymás ellen a legellenségesebb indulattal viseltettek: öltek, égettek, pusztítottak, úgy annyira, hogy a török nem követett el nagyobb kegyetlenségeket, mint ekkor a polgártársak egymás ellen, az idegen, német és spanyol hadak pedig kivált Tótországban a lakosok ellen 2). A felvidéki városok is megoszolva a két király közt, ellenségekként törekedtek egymás romlására. S a háború általában inkább kölcsönös pusztítás, mint nyilt harcz által viseltetett, mire sem egyik sem másik királynak nem volt elég ereje. Ferdinánd nem szűkölködött volna ugyan katonában, de pénze hiányzott 3). E körülmény s annak híre, hogy Szapolyai Konstántinápolyból ismét segedelmet kért, indítá Ferdinándot arra, hogy Szulejmánhoz 1530-ban ismét követséget küldjön. Követekül ez uttal Lamberg Józsefet és Jurisich Miklóst nevezte ki tavaszutó 27kén. Az utasitás hasonló volt a mult évihez: elébb fenyegetőzik Ferdinánd, hogy, ha Szulejmán békére állani nem akarna, az egész keresztyénség ellene támadand; azután jogait bizonyítja be Magyarországhoz; végre ha a béke más módon nem volna kieszközölhető, évenkénti adót igér, Szulejmánnak legfölebb 100, Ibraimnak 10 ezer aranyat *).

A háború ez alatt szakadatlan sanyargatta az országot. Még nagyobb lett a nyomor, midőn Mohammed bég, Jánostól

') Epist. Proc. 1, 352. 2) Szermeghy: i. h. 401. Katona:, 20, 571.3) Sperfogel: i. h. 155. —') Gévay; Urkund. 1, 4, 3. kavv. 70.

Buda sikeretlen ostroma,

21

a végre meghíva, hogy Ferdinánd német és szláv tartományait pusztítsa, az országba jött. A szilaj ember, daczára János minden tilalmainak, Morva helyett Magyarországot s itt barát és ellen jószágait egyaránt s olly kegyetlenül pusztította, hogy János az e miatt Konstantinápolyba Grittihez küldött panaszában állítaná, miképen illy kárt országa eddig még soha sem szenvedett 1).

Alig takarodott ki az országból Mohammed, midőn Ferdinánd a magára hagyott Jánost könnyebben elnyomhatni remélvén, octoberben Rogendorfot 10 ezer vitézzel Buda ostromára küldötte. A hónap 31-kén érkezett meg a had Buda alá, mellynek azonban elébb igen csekély őrségét Gritti már 3000 törökkel megerősítette. Rogendorf erőködése ennél fogva sükeretlen maradt, s midőn egy részről Mohammed, másról Bánffy János is siettek már a vár védelmére, Rogendorf decemb. közepén kénytelen lön a rosz időjárástól s betegségektől különben is sokat szenvedett hadát nagy veszteséggel visszavezetni 2). János király Nádasdy Tamást Fogaras földével, Grittit pedig mi által magától számos urat elidegenített kormányzói méltósággal ajándékozta meg hü szolgálataikért 3).

Ferdinánd követségének Szulejmánnál ez úttal sem volt sikere. Jurisich és Lamberg azon szomorú válasszal tértek vissza, hogy a szultán sem a fegyverhatalommal meghódított Magyarország főuri jogáról sem hübéresének, Jánosnak

1) Epist. Proc. 1, 359. — 2) Ursin. Vel. 167. Szermneghi: id h, 401. Hoberdanacz az ostrom alatt a városba lapodzott olly czélból, hogy Jánost meggyilkolja; de elfogatván, börtönben vettetett. Ferdinánd Bodóval akarta kiváltani hű emberét, de párthívei ebben nem egyeztek meg, s Hoberdanacz a Dunába fojtatott. —3) Bethlen: Lib. 1, 172, Epist. Proc 1, 367.