ellen kölcsönös segedelmet igértek stb. 1). Némelly pontok iránt azonban még ezután is sokáig fenmaradt a viszálkodás a király és Bethlen között; 1617ki juliusban ugyancsak Nagyszombatban ezek iránt ujabb tanácskozás tartatott, de, mint látni fogjuk, állandó békét ez sem eszközölhetett. Megköttetvén 1615ben a nagyszombati béke, a törökkel is ujabb 20 évre erősíttetett meg a zsitvatoroki békekötés 2).

E békealkudozások alatt két nevezetes emberét vesztette el a haza: Istvánffy Miklós, egykori nádori helytartót, ki magát történetirása által tette halhatatlanná; és Forgách Ferencz bíbornokot, ki a cath. vallást a protestantismus ellenében annyi hévvel gyámolította; az ő közbejárásának következménye volt az is, hogy Mátyás a turóczi prépostságot ismét a jezsuitáknak adta, s a rend Nagyszombatban ujra megtelepült. Helyébe Mátyás 1616ban a cath. egyház iránt már is annyi érdemeket szerzett Pázmány Pétert nevezte ki esztergami érsekké, ki már mintegy 30 előkelő családot térített vissza a cath. vallásra 3). A milly támaszt nyert e férfiúban a catholica, épen olly nagyott vesztett az evang. egyház Thurzó György nádorban, ki 1616ki decemb. 24kén múlt ki az életből *).

') Princip. Gabr. Bethlen: 1, 31. kövv. Böjthy: i. h. 424. Révay, Schwandtnernál : 2, 804. Oklevelek Katonánál: 29, 534. 547. 576. 583. — 3) Katonánál : 608. — 3) Nagy hatásu volt e tekintetben egyebek közt Kalauz czimű munkája, melly ezen korban, midőn a politicaí s vallási szabadságért vívott harczok közt a nemzeti nyelv iránti szeretet és buzgalom is fölébredt, már csak szép, tiszta, mivelt magyarsága által is sok háznál kedvező fogadtatást vívott ki magának. B. Mednyánszky Alajos, hazánknak nem rég elhunyt tudós nagya, Pázmány eredeti irományait nagy gonddal Összeszedvén, néhány év előtt sajtó alá Budára küldötte; de a nagy becsű gyűjtemény utközben, fájdalom, elveszett, s nyomába mind máig sem lehete akadni. — ‘) E, különben jeles ember, Forgách érsek s a jezsuiták, kivált Pázmány térítő buzgalma által azon tulzásra en

II. Ferdin. királylyá válaszlatása.

183

4, §. Az 1618ki országgyűlés. II. Ferdinánd királylyá választatása. Mátyás halála.

Mátyás gyermekekkel megáldva nem lévén, e közben azon munkálkodott, hogy koronáit nemzetségének stajer ága, névszerint Ferdinánd föherczeg örökölje, kit is, miután Albert németalföldi fhg és III. Fülöp spanyol király, az őket közelebbről illető öröködési jogról lemondottak, 1617ki juniusban, bár néhány protestans ur ellenmondott, cseh királylyá koronáztatott. Ugyanezt szándékozván tenni Magyarországban is, 1617ki dec. 13kára Pozsonyba országgyülést hirdetett, mit azonban betegsége miatt a következő évnek, elébb január 6kára, utóbb martius 4kére halasztott; de személyesen még ekkor sem jelenhetvén meg, helyetteséül marlins 15kén Ferdinánd cseh királyt, mellé pedig biztosokul Klesel bécsi bíbornokot, Molardot és Ulmot küldötte a rendek közé.

De Ferdinánd elválasztalása nem olly könnyen történt, miként Mátyás hitte. Midön ebbeli kivánsága a biztosoktól mind szóval mind irásban előadatnék, a rendek a Mátyás felavatási oklevele s a bécsi békekötés erejénél fogva mart. 26kán ez ellen kifogást tettek, s követelték, hogy mindenek előtt nádor választassék, mi végre tehát a király jelelne ki alkalmas egyedeket; a nádor elválasztatása után pedig tüstént orvosolná azon sérelmeket, mellyek a bécsi béketötés s az ország egyéb szabadságai ellen időközben történtek. A förendek ugyan 38 szóval 11 cllen, még az nap elhatározták, hogy a nádor választását a királyé megelőzze; de a rendek maradtak elébbi határzatuk mellett, s ez iránti feliratukat a förendek hozzájárultával, Ferdinándnak mart. 27kén be is ad

gedte ragadtatni magát, hogy végrendeletében, mellyet a király is megerősített, családja mind azon tagjait kizárja az öröködésből, kik a cath, vallásra általtérnek. Ponori Thewrewk József utazásai naplójában. Hirnök. 1844. 6dik sz. Kisfutár.

ták. Erre Mátyás a következő napon olly értelemben válaszolt, hogy az ő koronáztatásakor is elébb ment a király mint a nádor, s illő, hogy az ur megelőzze a szolgát; abban mindazáltal megegyez, hogy Ferdinándnak királylyá elismertetése után tüstént nádor választassék. A vitatkozás ennek következtében az udvar kivánsága szerint végződött s martius 21kén 54 szóval 37 ellen, a rendeknél is határozattá lön, hogy a nádor előtt a király választassék, de csak a következő feltételek alatt: 1. A király szabad választásának joga eleve királyi oklevéllel, aztán t. czikkel is biztosíttassék. 2. A nádorságra kijelöltek nevei az országbiró kezéhez eleve adassanak, kik közöl a király elválasztatása után még az nap nádor választassék. 3. A sérelmek ezután minden egyéb tárgyalások előtt orvosoltassanak. 4. Ferdinánd az eleibe adandó feltételekről még elválasztatása előtt biztosító levelet adjon.

A rendek ezután, semmit sem gondolván avval, hogy a királyi biztosok e föltételeket elfogadni nem akarják, a selavatási törvényczikkek irásába fogtak. A vallást illető czikkely azonban miszerint a protestansok egyebek közt azt sürgették, hogy az elébb cath. isteni szolgálatra rendelt, de már a catholicusoktól elhagyott templomokat is szabadon használhassák, hosszas, ingerült vitákat okozott a catholicus és protestans fél között, miknek következtében mind a két fél óvást tett az országbiró előtt. A viták evvel megszüntek ugyan, de tárgyok miatt később sok vér folyt a polgári háborúkban. Május 15kén Ferdinánd végre elfogadta s megerősítette az eleibe adott felavatási törvényczikkelyeket; és ekként minden akadály elhárulván, a következő napon közakarattal királylyá kiáltatott; ezután pedig Forgách Zsigmond szótöbbséggel haladék nélkül nádorrá választatott 1).

') Acta Diaetae Poson. 1618. 1. kövv. és Jászay Pál gyüjteményéből való oklevelek.

II. Mátyás halála.

185

Felolvastattak ezután a királyi másod előadások 1). De a rendek megmaradván elébbi határzatuk mellett, mindenek előtt az ország sérelmeit irták össze s 46 pontban terjesztették a király eleibe 2). Egyebek közt leginkább sürgették azt, hogy a végházakból az idegen kapitányok, kik pusztitásaikat mind egyre folytatták, a bécsi békekötés rendelete szerint elmozdittassanak; a pozsonyi és szepesi kamra, melly a birtokosokat jószágaikban háborgatja, eltörültessék s a király törvényes kincstartókat nevezzen ki jövedelmei kezelésére; a nádor és a magyar cancellaria hatósága helyreállíttassék stb. A vitákkal, mellyek e sérelmek fölött a király és rendek közt folytak 3), ismét egy hónap telt el, mig végre a Csehországban támadt aggasztó vallási viszályok a királyt némelly pontokban engedékenyebbé tévén, az egyesség megtörtént, s II. Ferdinánd jul. 1ső napján megkoronáztatott.

A cseh protestansok ellen Ferdinánd erőszakos eszközökhöz szándékozott nyulni s Klesel bécsi bíbornokot, Mátyás kedves emberét, ki engedékenységet javaslott s őt emlékeztette, hogy Mátyás életében neki a felavatási feltételek szerint a kormányba avatkozni nincsen joga, országos fogolyként Tyrolba vitette; a csehek ellen pedig hadat küldött. A betegen fekvő Mátyás kellemetlen érzéssel hallotta Ferdinándnak e rendszabályait, de ellentállni nem volt ereje; s miután a 30 éves vallási háború Csehországban egész lánggal kitört, azon bánattól is emésztve, hogy a kit koronái örökösévé tett, az reá most már nem is ügyel, 1619ki mart. 22kén megszünt élni.

1) Acta Diactae. 65. kövv. — 2) U. o. 96-138. 3) Acta Diaetae. 138-206.

HARMADIK CZIKKELY.

11. FERDINÁND KORMÁNYLATA. 1619–1637.

1. §. A két pozsonyi gyülés. A harmincz éves vallási háború kezdete.

II. Ferdinánd ritka ereű s állhatatosságu lelkében a cathol. vallás iránt lángbuzgalmat s egy tervet vitt a trónra, a mellynek valósítására irányzott kormányrendeletei egész uralkodása idejét vérengző háborúkkal töltötték be. E terv ugyanaz volt, mellynek végrehajtására 1600ban, midőn Stajerország kormányát átvette, Lorettoban ünnepélyes esküfogadást tön 1), s idő folytában, bár sok bajába került, rendíthetlen állhatatossággal hajtott végre azon tartományban. És e terv nem más volt mint az, hogy a római cath. vallást az evangelica vallások romjain hajdani fényére fölemelje. Ferdinánd lelke ezen eszmétől annyira át volt hatva, hogy nem kételkedett annak mindent alája rendelni. Többször ismételt nyilatkozata szerint kész volt volna pallos alatt végezni életét, ha vérével az eretnekségeket eltörülhetvén, a cath. egyház kebelébe minden alattvalóit visszavezetheti *).

Ezen elvből indúlva, bocsátá ki még Mátyás életében ama rendeleteit, mellyeknek következtében midőn a kormányra lépett, már egész elkeseredettséggel folyt Csehországban

') Hasonló fogadást tett 1621ben Mária-Zeltben Cseh-, 1629ben pedig Magyarországra nézve. Guilielmus Lamormain: Ferdinandi II Virtutes. Viennae 1638. Sporner: Universitalis Graecens. Lustra. 1619. Lustr. 1, 60. — 3) Sporner: Universit. Greceus. Lust: 1, 60. kövv.