lós és Ferencz, Homonnay György, Forgách Zsigmond, Pálffy István stb., kevés idő alatt a catholica vallásra tértek által 1).

A figyelmet e vallási mozgalmakról 1611ben egy kis időre ismét politicai események vonták magokra. Rudolf, tartományai átengedését, mire a szükségtől kényszeríttetett, megbánván, hogy magát Mátyáson megboszulja, Csehországban Leopold föherczeget akarta örökösévé tenni. 1610ben a béke szinleg helyreállott, melly azonban nem volt tartós. Leopold föherczeg a következő esztendőben seregével Austriára ütött s nagy pusztitás után Csehországba menvén, Rudolf titkos megegyeztével Prágát megszállotta. Mátyás erre egy erős, nagy részben magyarokból álló haddal sietett jogai védelmére s nem csak Prágát fölmentette az ostrom alól, hanem Rudolfot Csehországról is lemondani kényszerítvén, 1611ki tavaszutó 23kán magát itt is királylyá koronáztatta 2). Rudolf ezután bútól megemésztve, 1612ki télhỏ 20kán meghalt.

3. §. Erdélyi viszonyok.

Ezenben Erdélyre az utólsó Báthory kormánya alatt nyomorúságteljes idők nehezedtek. Még alig volt Erdélynek ragyobb zsarnoka Báthory Gábornál. Egyiránt kegyetlen, türelmetlen és bujálkodó, az országból nem csak a jezsuitákat, hanem más cath. vallásu papokat is kiűzött, az urak ellen önkényleg kegyetlenkedett, nejeiket s lányaikat pedig féktelen folyárságának tette áldozativá. Az ekként meggyalázott számos urak a zsarnok élete ellen összeesküvének; de fölfe

') Katona: 29, 288. Kazy: Hist. R. H. 1, 96. 2) Révay, Schwandtnernál: 2, 800. Heinrich Julius, Herzog zu Braunschweig: Bericht von der Vergleichung zwischen Rudolf u. Mathias 11. Helmstadt. 1611. Katona: 29, 310.

III. Kötet

12

deztetvén, részben megölettek; ezek közt vérzett el három Kornis, Kendy István sth; többen futással mentették meg életöket. A kivégeztetések után Báthory az összeesküttekkeli egyetértés gyanúja miatt Brassót is megtámadta, a tanácsot elfogatta, a levéltárat feldúlatta; azután pedig Serbán Radul havaseli vajda ellen, ki az összeeskütteknek segedelmet igért, fordította fegyverét, s őt megvervén, tartományát iszonyúan pusztította. Serbán a budai pasánál és Mátyás királynál keresett segedelmet. Báthory e miatt Szatmár vidékét a hajdúk által elpusztíttatta. De nem sokára visszatért Serbán, s a zaklatott szászokkal összeszövetkezvén, a zsarnokot megverte. Ugyan azon időben, 1611 nyarán, érkezett meg hadával Erdélybe Forgách Zsigmond is, a királytól a végre küldve, hogy a zsarnok békezavarót országától megfossza. Közeledtének hirére Báthory Konstantinápolyba folyamodott segítségért, S miután avval Bethlen Gábor megérkezett, a hajdúitól elárult Forgáchot Erdélyből nagy veszteséggel kiűzte. Mátyásnak, kit ez időben a cseh tartományok átvétele s házassága foglalkodtatott, nem volt kedve tovább háborúskodni, s Báthoryval békét kötött 1). A zsarnokot azonban a kiállott aggodalmak meg nem javították; s alig látta magát Magyarország felöl biztosítva, midőn a szászok ellen ujra s még kimélletlenebbül megkezdte kegyetlenkedését. A javithatlant végre, eddigi jobb szelleme s hű vezére, Bethlen Gábor is elhagyta s Déva várába vonúlt vissza. Báthory midőn jó szerével őt magához vissza nem csatolhatná, üldözni kezdé a férfiút, kinek fejedelemsége megnyerését nem különben mint fentartását is kell vala köszönnie; s Bethlen kénytelen lön a temesvári pasához menekülni. De Báthory őt még itt sem hagyta békében; startván a mélyen sértett s a töröknél még mindig nagy kegyelemben álló férfiúnak bosszujától, hogy a szul

') Böjthy: De reb. gest. Gabr. Bethlen. Engel: Monum. 272. 1v. 295. kövv. Katona: 29, 324. kövv. Kazy · 1, 99.

tánt s vezíreket ellene fölingerelje, Géczy Endrét Konstantinápolyba küldötte. De a zsarnok fejedelmek oktalanul cselekesznek, mások hűségében bízván. A szászoktól megvesztegetett Géczy védelem helyett panaszt nyujtott be Erdély nevében Báthory ellen 1), s török segedelemmel térvén vissza, a szászokhoz szövetkezett. Báthorynak azonban még nem tünt le szerencsecsillaga. Géczyt 1612ki öszelőben a Bárczaságban megverte s a szászokon a multnál még kegyetlenebbül zsarnokoskodott.

Azonban e győzedelem után is mindinkább aggasztá Báthoryt a pártfogás, mellyet Bethlen a budai és temesi pasánál talált; s azon esetre, ha Bethlen a töröktől segíttetnék, Mátyásnál keresett segedelmet. A király (1612ki nyárelő óta császár is) nem akará elszalasztani az alkalmat, melly által módot nyert fenhatóságát Erdélyben megerősíteni, s Báthoryval ujabb szövetségre lépvén 2), követe, Negroni által inté a szultánt, ne árlaná magát Erdély ügyeibe, melly a bécsi s következőleg az erre alapított zsitvatoroki békekötés szerint is a magyar korona föurasága alatt áll. De a török erröl semmit sem akart tudni, s viszont azt követelte, hogy ha Mátyás a békét fentartani akarja, Erdély ügyeibe ne avatkozzék 3). A szultán ennek következtében Bethlen Gábort még kedvesebben fogadta, s 1613 elején erdélyi fejedelemmé nevezte, pasáinak pedig s a moldvai és havaseli vajdáknak megparancsolta, hogy öt gyámolítsák. Bethlen tehát ezektől segíttetvén, september végén mintegy 80 ezernyi haddal Erdélybe jött s Kolosvárnál táborba szállott. Báthory a roppant erőnek nem mert ellentállani s titkon Nagyváradra futott. Az elhagyott nemesség ezután Bethlen táborába gyűlt,

') Katona: 29, 406. 2) U. v. 493. Pray: Principatus Gabr. Bethlen nov. docúm. illustratus. 1, 1. kövv. —3) Negroni követtudosítása Kovachicnál: Script. Min. 1, 245.

kérvén őt, hogy országukat a törökök s tatárok pusztításától mentül elébb megszabadítaná. Bethlen ennél fogva tüstént gyülést hirdetett Kolosvárra, holott magát fejedelemmé választatván, a török hadat elbocsátotta, melly aztán mintegy 40 ezer fogolylyal s nagy zsákmánynyal terhelve hagyta el a tartományt. Ezenben a bihari nemesek, nehogy a török Báthoryt üldözvén, miatta tartományukat is elpusztítsa, a fejedelem élete ellen összeesküdtek s öt Szilassy János és Nadányi Gergely által megölették 1).

Bethlen Gábor, hogy fejedelemnek a bécsi udvar által is elismertessék, Kassayt, Sármaságit és Bengnert e végett még 1613ban Mátyáshoz küldötte. Miután a török ez időben a perzsával hadakozott, Mátyás néhány tanácsosai nem hitték, hogy Bethlen miatt a békét megszegni hajlandó volna, s ha megszegné is, a háborút e kedvező körülmények közt, midőn több kül fejedelem is segedelmet igér, kivánatosnak tartván, Bethlen Gábortól mind a fejedelmi czimet, mind az általa visszakövetelt várakat megtagadni javaslották. E tanácsok azonban ha valaha, most bizonyára helytelenek voltak Erdély ellenében. Báthory István óta nem volt Erdélynek olly derék fejedelme, mint a bátor, nagylelkű és eszélyes, söt ravasz és körmönfont Bethlen Gábor, ki szigorú rend és igazságszeretet s hol kelle, bölcs mérséklet által kormányának mindjárt első hónapjaiban köz lelkesedést gerjesztett maga iránt Erdély rendeiben 2). Hihetőleg sejtette ezt Mátyás király, s a háborút javasló tanácsosok véleményében nem osztozott, hanem kijelenté, hogy Bethlent elismerendi ugyan fejedelemnek, de csak olly feltétel alatt, ha tárgylagos kezességet (realis cautiot) ad a felöl, hogy a Báthory

') Böjthy: De reb. gest. Gabr. Bethlen i. h. 332. Kazy: 1, 106. Závodszky Katonánál 29, 503.-2) Böjthy: i. h. 391. kövv.

Bethlen Gábor. Nagyszombati béke.

181

Gáborral kötött szerződés pontjait híven megtartja 1). Mivel azonban Bethlen követeivel, kiknek e végre meghatalmazványuk hiányzott, alkuba nem bocsátkozhatott, Sármaságit udvarában tartóztatván, Kassayt és Bengnert saját követeivel, Dóczy Ferenczczel és Lassota Erikkel 1614 elején Erdélybe visszaküldötte 2).

Ezen követek s az erdélyi rendek közt május közepéig folytak a vitatkozások, miknek azonban egyéb sikerök nem lett, mint hogy fegyvernyugvás köttetett. 1614 folytában ezután, midőn a török Lippát és Jenőt segedelme díjául Bethlentől átadatni követelte, és Szkender pasa Lippát hadával meg is szállotta volna, a fejedelem Thurzó nádort, és számos magyar urakat s vármegyéket felszólított, sürgetnék ők is a béke helyreállítását; Mátyáshoz pedig az erdélyi rendek nevében mind elismertetése, mind néhány, Erdélyhez tartozó várak visszaadatása végett ujabban is követeket küldött 3). A király ennek következtében Pozsonyban a magyar rendekkel, Linczben pedig minden országai követeivel tanácskozván, most már annál hajlandóbb lön a békére, mint hogy nem csak a magyarok is azt kivánták, banem a pápától és spanyol királytol várt segedelem reménye is meghiúsult. Az alkudozás tehát Bethlen követeivel megkezdetett s a béke 1615ki ̄május 6kán Nagyszombatban végre megköttetett. A föltételek szerint Magyarország és Erdély viszonyai a régi állapotban hagyattak, Bethlen a bécsi békekötést elismerte, s Magyarországból azon részeket nyerte, mellyeket elődei birtak; a király és fejedelem egymásnak, a török kivételével minden ellenség

') U. o. 362 Princip. Gabr. Bethlen: 1, 7. 2) Mátyás lev. Linczból 1614ki január 20ról. Jászay Pál gyűjteményéből. 3) Böjthy : i. h. 388. Az erdélyi rendeknek követeikhez irt s békét sürgető levele 1614ki octub. 5ről; Bethlen hasonló tartalmu lev. octob. 23ról mind a kettő Jászay Pál gyüjteményéből.