Rudolf és Mátyás főhg közti viszályok, 167 rata szerint küldjön egymásnak ajándékot; a török követ czután tekintélyesebb férjfi legyen mint eddig. A határszéli faluk közöl mellyek tartoznak a török, mellyek a magyar király alá? biztosok által határoztassék meg; a nemesek ezekben a töröknek se fizessenek adót. E béke 20 évig szentül megtartassék 1). E kettős békekötésnek nem sokáig örvendhetett Bocs kay. Halála előtt azonban, mellyet mindinkább közeledni érzett, párthiveit Kassán még egyszer összegyűjté, hogy mi még a bécsi békekötésben a közös országgyülés elhatározására halasztatott s különösen a kétséges vagy kétértelmű pontok elébb meghányassanak. A gyülés határzatai jobbára azok voltak, miket Bocskay a bécsi béke oklevelében megváltoztatni már azelőtt is sürgetett, t. i. hogy a vallásügyet illető pontból a záradék kihagyassék, hogy a választandó nádor törvényes hatalma a kormányzónak alá ne veltessék, a jezsuiták kiűzessenek stb. E határzatok megerősítése végső műve volt Bocskaynak, ki azután néhány napra, 1606ki télelő 29kén meghalt. A közönség olly erősen hitte megmérgeztetését, hogy Kátayt, kire a gyanu esett, a hajdúk tüstént halála után felkonczolták. 4. S. A Rudolf és Mátyás közti viszályok, melylyek következtében amaz a királyságtól megfosztatott. Bocskay halála után Erdély, mellőzvén az általa végrendeletében is ajánlott Homonnay Bálintot, 1607 elején az öreg, beteges Rákóczy Zsigmondot, ki arra nem is vágyott, ') Ezen, számszerint 17 czíkket magyarul, latínul és törökül az eredetiből kiadta Gévay Antal. Megvannak magyarul Illyésházy évkönyve végén is. választotta fejedelemmé. Rudolf azonban, Bocskay haláláról értesülvén, német tanácsosai ösztönzésére, sem a bécsi békekötést végrehajtani, sem a zsitvatorokit nem akarta megerősíteni s a kikötött ajándékot Konstantinápolyba megküldeni. Az országgyülést mindazáltal Thurzó György tanácsára 1607ki nyárelő 24kére kihirdette. De mivel időközben Mátyás főherczeggeli viszonya mind feszültebb, gyanúja elleue mind nagyobb lön, őt az országgyülés megnyitására fel nem hatalmazta; s a rendek, két hónapi hasztalan várakozás után, a pozsonyi káptalan előtt minden bal értelmezés ellen óvást tevén s ünnepélyesen kijelentvén, hogy sem a bécsi békekötéstől eltérni, sem a királynak legújabb, e szerződés ellen kibocsátott rendeleteit s tett rendelkezéseit elfogadni nem hajlandók, 1) boszusan szétoszlottak. Ehhez járult, hogy a hajdúk a bécsi, a törökök pedig a zsitvatoroki békekötés meg nem erősitése miatt nyugtalankodni kezdettek. Az elégületlenség Rudolf kormányával ennél fogva ujra föltámadt s mind erősebb gyökereket vert a kedélyekben 2). Miután a rendek Pozsonyból szétoszlottak, Mátyás fōherczeg az országtanácsot több más főrendekkel Bécsbe hívta, hogy velök az országnak Rudolf megátalkodottsága által okozott veszélyes állapotáról s a teendőkről tanácskozzék. Itt Illyésházy mindinkább megérlelte benne a szándékot, miszerint Rudolfot a koronától megfosztván, királylyá magát választassa. E végre Mátyás a jelenlevőkkel titkos szövelségre lépett, minél fogva egyebek közt elhatároztatott, hogy Mátyás a magyar és osztrák rendeknek 1608 elejére országgyü– lést hirdessen; mit ö dec: 16kán végre is hajtott 3) 1) Caspar Ens: Rer. Hung. Historiae Suppl. Colon. Agrip. 1608. I. 61. Kovachich: Suppl. ad Vest. Comit. 3, 351.—2) Istvánfly: Lib. 34, 521.—3) Szirmay: Notit. Hist. Comit. Zempl. 133. Rudolf és Mátyás főhy közti viszályok. 169 Alig hogy a gyülés kihirdettetett, és Rudolf, hogy öcse tervét meghiusítsa, mart. 11kére szinte országgyülést hirdetett; midőn pedig a rendek a Mátyástól kitüzött határnapra (január. 12re) mind e mellett is nagy számmal gyülöngnének, Forgách Ferenczet, a nem rég bíbornokká lett s a bécsi békekötés ellenére kir. helytartóvá is kinevezett esztergami érseket, érdekeinek védelmére oda szinte elküldötte. Megjelentek a Mátyással tartó osztrák rendek követei is. Több napi titkos tanácskozás után, mellynek következtében a minapi bécsi szövetséghez, az egy bíbornokot kivéve, minden főrendűek hozzá csatlakoztak, az országgyülést Mátyás január 21kén megnyitotta. Fő czélja e gyülésnek az volt, hogy a királyt a bécsi és zsitvatoroki békének végrehajtására rászorítsák, vagy ha ő ezután is ellenszegülne, Mátyás által hajtassák végre, s a főherczeget ezen esetben a szenvedélyeibe már egészen elmerült s a kormányra alkalmatlan Rudolf helyébe királylyá válasszák. Ezt sürgették az ugyanazon időben Kassán összegyűlt nemesek, ezt a töröktől izgatott hajdúk is, kiket Homonnay Bálint csak azon feltétel alatt birt febr. végéig tartandó fegyverszünetre, hogy a békekötések végrehajtásáról az alatt biztosítassanak. Rudolf az országgyülés e czéljáról értesülvén, január 29kén eloszlatási parancsot olvastatott fel a gyülésben; de hasztalan: a magyar rendek február 1jén Mátyás főherczeggel s az ostrák rendekkel a bécsi és zsitvatoroki békekötések fentartására s végrehajtá– sára, azoknak minden ellenzői s gátolói ellen, szövetséget kötöttek; miről a német birodalmi rendeket és a budai pasát követeik által tüstént értesítették. S miután háború esetére a főkapitányokat is kinevezték s a fölkelést elrendelték, Rudolf követeinek azt válaszolák, hogy a békekötéseket ujabb lázadás meggátolása végett elkerülhetlenül szükséges végrehajtani 1). 1) Diar. Convent. Poson. 1608. Kovachich: SS. min. 1, 211. Suppl. ad Vest. Com. 3, 356. Katona: 28, 755. Illyésházy és Thurzó a gyülés szétoszlása után Pozsonyból a Kassán összegyűlt rendekhez sietének, hogy azokat a pozsonyi végzésekről értesítvén, szinte hozzájárulásra birják; mi február 25kén meg is történt. Innen pedig a pozsonyi végzés szerint Ujvárra költözének s a budai pasa meghatalmazottjával olly szerződést kötöttek, miszerint a zsitvatoroki békében meghatározott 200 ezer forinttal 40 nap alatt Konstantinápolyba követ küldessék, s a béke a török részéről is végrehajtassék 1). Rudolf azonban hajthatatlan maradt elébbi értelmében s egy, febr. 23kán kelt oklevelében 2), a pozsonyi gyülés határzatait megsemmitette s mind azokat kik hozzájok ezután is ragaszkodnának hűtlenségi büntetéssel fenyegette. De, miként az elébbi, ugy ezen parancsának sem volt foganata; söt tavaszhóban már a morva és sleziai rendek is a szövetséghez csatlakoztak 3); Mátyás pedig mintegy 25 ezernyi sereget indított meg Prága felé, a császárt fegyverrel kényszerítendő a pozsonyi szövetség elismerésére. Rudolf nem sokáig habozott a béke és háború között. Mátyás elébe békeköveteket küldvén, tavaszutó 19kére Prágába országgyülést hirdetett, mellyen Mátyásnak s a szövetséges nemzeteknek követei is megjelennének. Mátyás itt végre czélját érte: nyárelő 25kén olly szerződés köttetett, miszerint a császár Magyar-, Osztrák és Morvaországot Mátyásnak átengedte s örököséül őt Csehországban is elismerte. Ezután a bécsi és zsitvatoroki békekötést a cseh rendek is biztosították; s a magyar végházak védelmére tetemesb pénzsegélyt igértek. Két nap mulva ezután átadatott Mátyásnak a magyar korona is, mellyet Rudolf még 1577ben vitt - ') Katona: 28, 792. - 1) U. o. 772. — 1) U. o. 7831 Révay Schwandtnernál: 2, 789. Epist. Bongarsii et Lingelsheimii Argentorati 1660. p. 245 kövv. II. Mátyás királylyá választatása. 171 Prágába 1), a szövetséges nemzetek pedig a hűség esküjé– töl fölmentettek 2). E közben a beteges Rákóczy Zsigmond is lemondott a fejedelemségről, s az erdélyiek, ekkor is mellőzve a Bocskaytól ajánlott derék Homonnay Bálintot, leginkább Bethlen Gábor eszközlésére az oriási ereü, vitéz, de romlott szivü, zsarnokságra hajlandó Báthory Gábort választották fejedelemmé. A szultán, kihez követségben maga Bethlen járt, öt már nyárutó közepén megerősítette a fejedelemségben. A magyar rendek pedig, kik Illyésházy elnöklete alatt Kassán ugyanezen időben összegyűlve voltak, olly feltétel alatt ismerték el öt fejedelmül, hogy Báthory a bécsi békekötést elfogadja s a magyar korona fenhatalmát elismerje, az Erdélyhez engedett vármegyéket a magyar koronától el ne idegenítse; mire azután september 22kén az erdélyi rendekkel együtt esküt is mondott 3).- Ezen gyülést Illyésházy, Mátyás főherczeg megbiztából, a végre tartotta, hogy a rendeket a Pozsonyba sz. Mihálynapra hirdetett közönséges országgyülésen leendő királyválasztásra elkészítse *). MÁSODIK CZIKKELY. 11. MÁTYÁS KIRÁLY KORMÁNYLATA. 1. S. Királyválasztó országgyülés. A kettős törvénykönyv. A királyválasztó országgyülésre a rendek, mint hirdetve volt, sz. Mihálynapon gyültek össze; de Mátyás, a vallásszabadságot ujonnan megerősíttetni követelő, s midőn azt ') Podhraczky: Tudtár 1842 jun. füz. 870.— 2) Istvánffy: Epit. Lib. 36, 523. Katona: 28, 804. 815 kövv. — 3) Oklev. Katonánál : 29, 182. Báthorynak magyar eskülevelét közlé Jászay Pál: Tudománytár. 1840ki septemb. füz. 192. —) Ld. Illyésházy beszédét a ren |