melly nem volt ugyan kielégítő, de még is ollyan, hogy a békekötést további alkudozások után reményleni engedte. Illyésházy ennél fogva Bécsbe küldetett; egyszersmind pedig a lengyel király és a német fejedelmek is felszólíttattak, hogy a béke helyreállitását elősegítenék.

Illyésházy a császár megbizottaival febr. 9kén a következő pontokban egyezett meg: A vallásügy olly állapotban marad, mint Ferdinánd és Miksa királyok alatt volt. Mivel Rudolf az országban lakni nem akar, Mátyás főherczeget fogja teljes hatalmú kormányzóvá kinevezni, kinek a választandó nádor is alárendeltessék. Az 1604ki törvénykönyv megjaviltassék. Bocskay Erdélyt s a magyarországi részeket azon határokkal birja, mint Báthory Zsigmond, de a magyar ki

kötendő béke közösen tárgyaltassék. · Válasz: Lehet. - 3. A korona Magyarországban tartassék. -- Válasz: A veszélyek miatt nem lehet.-4. Nádor választassék. — Valasz: Halaszłassék a következő gyűlésig. — 5. A kassai kamra, mint a legtöbb bajok forrása ̧ eltörültessék. Válasz. Nem lehet. 6. A czimzetes püspökségek szűnjenek meg.- Válasz; Halasztatik az országgyülésre. 7. A pūspökök világi hivatalokat ne viseljenek. — V. Nem lehet. 8. A jezsuiták az országból kiűzessenek. — Halasztatik az országgyűlésre. 9. Idegenek az országban hivatalt ne viselhessenek. — A magyarok elémozdítására gond lészen. 10. A végházakat egyedül magyarok örizzék s azokat a magyar kir. tanács kormányozza. Meglehet; de német katona is legyen a várakban. 11. A király távollétében a nádor kormányozzon. Mátyás fhg több hálát várt a magyaroktól. 12. A felség ellen vétők rendes úton fogassanak perbe; a kamrától elítéltek jószágai visszaadassanak. Az elsőre megengedő, a másodikra semmi válasz 13. Tökéletes bűnbocsánat hirdettessék. Azoknak kik hűséget esküsznek. 14. Bocskay adományozásai megerősitessenek. — Nem lehet. 15. Az országgyülésen minden sérelmek orvosoltassanak. — Lehet mennyire a kir. jog fentartása engedi. 16. Bocskaynak seregtartásra évdij s ha ellentól megtámadtatik, segély adassék. — Díj nem, de segedelem a török ellen fog

adatui.

-

-

rály fenhatósága alatt, s Erdély rendei a magyar országgyülésre követeket küldjenek. Bocskay magtalan halála után Erdély a magyar koronára visszaessék stb. A többi, fönebb említett pontok részint elfogadtattak, részint az országgyülésre halasztattak, melly a béke tökéletes megkötésére tavaszhó 24re tüzetett ki.

Rudolf ezután Mátyás herczeget tavaszelő 21kén Magyarország kormányzójává nevezte. Mátyás ez által Magyarországra támaszkodhatván, tervében, miszerint a főhalalmat elfoglalni törekedett, egy lépéssel tovább haladt, s Miksa, Ferdinánd és Ernő főherczegekkel olly értelmű szerződést kölött, minél fogva ezek, okul adván a császár kedélybetegségét, Mátyást az osztrák fejedelmi ház fejévé választották, s reá ruháztak minden hatalmat, melly az ősi örökségben a legidősbet illeti 1).

Mátyás e tervének tekintetéből mindent ráfordított, hogy a béke megköttessék. Illyésházynak Bécsből eltávozta után tüstént követeket nevezett ki, kik a békeszerződés értelmében, Bocskay küldötteivel egyesülve, a törökkel is alkudoznának. De a török Bocskaytól rábiratva azt felelte, hogy ö addig alkudozni nem fog, mig a császár a magyarokkal meg nem egyez. Az Illyésházytól meghozott békepontok ugyanis közönséges elégületlenséget okoztak Bocskay pártjánál. Leginkább fölakadtak azon, hogy a vallásügyet érdeklő pont olly kétes értelmű, miszerint üldözésekre s viszályokra tágas utat nyit; nem tetszett továbbá, hogy a nádor a kormányzónak alája vettessék, miután a törvények szerint a nádor szükség esetén egyszersmind kormányzói lisztet is visel; a Bocskay személyét illető pont sem egyezett meg ennek ki

') Kalona: 28, 485 - 519.

vánságával stb. A párt tehát a békepontokat, Kassán, tavaszutó 12kén tartott gyülésen ujra meghányván, Illyésházył, Apponyi Pált, Vizkeleti Tamást, és Ostrosith Endrét a módosításokkal ismét Bécsbe küldé.

Mátyás főherczegnek most még inkább érdekében feküdt a békét mennél elébb megkötni, mert Rudolf megtudván annak a többi föherczegekkel kötött szerződését, annyira felindult, hogy őt mellőzvén, Ferdinánd föherczeget szándékozott örökösévé kinevezni. Az alku ennél fogva, bár nem kevés vitatkozás után, befejeztetett s jun. 23kán Mátyástól is aláiratott. Változtatás leginkább az első és utólsó pontban tétetelt: amabban a protestans vallások szabad gyakorlata egyszerűbben s határozottabban ugyan, de még is olly feltétel alatt biztosíttatott, hogy abból a rom. cath. egyházra s papságra semmi kár ne háramoljék; az utólsóban, Bocskay személyét illetőleg, miután ő ekkor már a Kátay Mihály cancellártól kevert méregital 1) miatt egészségében mindinkább roskadott s halála kevés időn bizonyosnak tartatott, engedékenyebb lön Mátyás főherczeg, s mi eddig a vitály egyik föbb pontját tette, Ugocsa, Bereg és Szatmár megyék s Tokaj átengedésében is megegyezett. A többi pontok, kevés kivétellel elébbi értelmökben maradtak 2).

Az első czikkely záradékával azonban, melly a cath. vallást illeti, még sem elégedett meg Bocskay, s ámbár a békeszerződést már Rudolf is ünnepélyesen megerősítette, ö mindazáltal határozottan kijelenté, hogy mind addig nem

ة

') Istvánffy csak gyanakodik Kátayra, a betegséget pedig vizkórságból származtatja. De Illyésházynak 1606ki jun. 13ról és sept. 23ról kelt leveleiben a megmérgezés határozottan kimondatik. Majláth : i, h. Anmerk. 87, —3) Ugy, mint a törvénytárban olvashatók.

165

A hajdúk jogosítása. A zsilvatoroki béke. járuland hozzá, mig a kétes értelmű záradék ki nem hagyatik. E végből Illyésházy 1606ki septemberben még egyszer Bécsbe utazott. Mátyás főherczeg azonban igen boszusan fogadta Bocskaynak e megátalkodottságát, s kijelenté, hogy a már királyilag is megerősített szerződésen változtatni többé nem lehet; saját nevében mindazáltal biztosítá Bocskayt s pártfeleit, hogy ama záradék nem rosz szándékból iratott, és semmi mellékes értelemre nem fog esavartatni 1). Illyésházy közbejárására Bocskay ebben végre megnyugodolf. A békeszerződés azután, mint kikötve volt, a cseh és többi örökös tartományok rendeitől is biztosíttatott. A még bővebb vitatást kivánó pontok azonban az országgyülés elhatározásáig függőben hagyattak 2).—Bocskay időközben a hajdúkat szolgálataik jutalmául Szabolcs megyében fekvő jószágaiból Böszörmény, Szoboszló, Dorog, Nánás, Hadház és Vámospérts helységekkel ajándékozta meg s belviszonyaikat akként szabályozta, hogy egy kapitány kormánya alatt nemesi jogokkal éljenek, kiváltságaik és szerkezetök megerősítését a jövő országgyülésre halasztván,

S. A zsitvatoroki békekötés.

Molard, Althan és Petz, a törökkeli béke k'alkudására nevezett követek már a bécsi béke alkudozásai alatt is élénk levelezést folytattak Murad vezirpasával. De ez a Boeskayval kötött szerződés szerint csak akkor hajlott komolyan a békére, midőn Illyésházytól s Boeskay egyéb meghatalmazottjaitól megértette, hogy a béke Bécsben már megköttetelt; minek következtében az alkudozások Mátyás herezeg, Bocskay s a szultán meghatalmazottjai között Komárom alatt, a Zsitva folyam torkulatánál, öszhó 20kán megkez

') Katona: 28, 575. — 3) Katona: 28,579. Kovachich: Suppl. ad. Vest. Cou. 3, 336.

dettek. Ezen alkudozás jelleme egészen különböző azokétól, mellyek eddig, kivált mig a nagy Szulejmán élt, olly gyakran tartaltak a törökkel. Eddig a békeszerződések, mellyek által csak rövid időre, évenkinti adóért engedtetett fegyverszünet, csak ugy tünnek elő, mint a mindig győzedelmes szultántól a mindig meggyözött bécsi királynak adott kegyajándékok. A kevély porta soha sem ismerte el egyenlősé– gét s független felségét a magyar király és német császárnak, ki, igaz, gyakran az illőnél alább is megalázta magát, hogy kérelme meghallgattassék, s minden békekötés uj megaláztatása volt a bécsi udvarnak. Meghatalmazottak általi alkudozásról szó sem volt; a nagyvezir saját hatalomteljességéből szabta ki a békeföltételeket, és a hét vagy a fekete torony lett volna azon követ vakmerőségének díja, ki abban kételkedett volna, hogy ezt tennie hatalma vagyon. Még csak arra sem mehettek reá a követek, hogy a békeoklevelek párjai egymással s a szóbeli alkuval megegyeznének, mert azokat lepecsételve szokta volt csauszai által megküldeni a kevély porta. Most azonban a Zsitva torkánál három meghatalmazott török követtel folyt az alkudozás; az eredményből pedig világosan kitünik, hogy a porta lealázó kevélységét már letette s a bécsi udvar független felségét elismerte. Az alkudozás öszutó 11kén fejeztetett be s a meghatalmazottak a következő pontokban egyeztek meg: A fejedelmek egymást császár névvel tiszteljék s apai és fiui viszonyba lépjenek. A békébe egy részről minden osztrák tartományok, másról a tatárok is befoglaltassanak, nem különben az erdélyi fejedelem is, kivel ezen kivül a bécsi békekötés is megtartassék. A foglyok kölcsönösen kiadassanak és szűnjenek meg minden becsapások és rabló kalandok. A határszéleken támadható viszályok egy részről a györi kapitány, másról a budai pasa által döntessenek el. Rudolf császár a szultánnak egyszer mindenkorra 200 ezer ft ajándékot küldjön; ezentul pedig minden három évben mind a két császár szabad aka