polyba 1); ki azonban, akár mivel, némellyek szerint, Jánostól elfogatott, akár mivel az úton megbetegedett, rendeltetése helyére nem juthatott 2). Midőn tehát most a János lépéseiről értesült, hogy Konstantinápolyban Laszky, Pietrkowban Frangepán és Brodarich munkálkodásait megakadályozza, 1528 elején emide Herberstein Zsigmondot 3), amoda Hoberdanacz Jánost és Weixelberger Zsigmondot küldötte követekül *). Maga pedig ugyanazon idő tájon Budán országgyülést tartott. Fájdalom, ez nem nagy vigasztalást nyujtott a királynak. Megigérték ugyan a rendek, hogy szükség esetében mind magok fejenként felülnek, mind jobbágyaikból minden 20 telek után egy vitézt állítanak; mindazáltal nyiltan megvallották, hogy ők magok, idegen segedelem nélkül, már elégtelenek az ország védelmére 5). Ennyire sülyedt már a hadi erényeiről még nem rég Europa szerte hires magyar, ennyire Mátyás király dicső nemzete, mióta a pártviszályok és olygarchiai féktelenség mételye pusztítva dult a nemzet életerén !

Ferdinánd ennél fogva, mihelyt értesült, hogy Szulejmán az ország megtámadására nagy készületeket teszen, a kormányt Báthory nádorra s egy igazgató tanácsra bizván, Katzianert pedig mintegy 4000 vitézzel János ellen küldvén, az országból - noha még most sem aggadalom nélkül, nehogy párthiveinek változékonysága trónját megingassa 6) – elébb Prágába, az év végén pedig a német birodalmi rendek gyülésére utazott, a török ellen segedelmet sürgetendő 7). János ez alatt a Laszky követsége sikerétől felbátorodván, uj hadat szedett, mellyhez a tavasz elején több lengyel ur is, mintegy ezer vitézzel hozzá csatlakozott. Szerencséjét azonban

') U, o. 91.

2) U. o. 2, 14. — 3) Ld. naplóját, Kovachich: Samml. Ungedr. St. 215. ) Gévay: 1, 2, 32. 36. — 3) U. o. 33. *) U. o. 1, 123.-) Epist. Proc. 1, 327.

Szapolyai Lengyelországba fut.

13

e segély sem fordította jobbra: Katzianer őt a szinai erdőnél harmadszor is annyira megverte, hogy már sem Erdélyben sem Magyarországban nem levén bátorságban, miután érdekeinek előmozdítását somlyai Báthory Istvánra, Czibak Imrére, de kivált Utjesenich Györgyre 1) bizta, Lengyel országba futott, holott Tarnovszky János főnemestől vendégszeretettel fogadtatott. Katzianer ezután Szepesvárat, Zniot s több más várakat megvett s majdnem az egész felső Magyarországot meghódoltatta; hol azonban magát zsarlásai s katonáinak féktelensége által ellenségnél is gyülöltebbé tette 2).

De János sem volt munkátlan száműzöttségében. Miután Laszky a reá nézve örvendetes, az országra olly siralmas szövetség oklevelével Tarnovban megjelent, Utjesenich által mindent megkisértetett hívei egyesitésére. Háromszor vándorlott be ez az országba s a somlyai Báthory Istvánt, Czibak Imrét, Arthándy Pált s több másokat ujabb hadi készületekre birt a török szövetség kihirdetésével. A tavasz nyil

') János szerencsétlen egri harcza után ismerkedett meg a remele sz. Pál szerzeteseinek sajóládi zárdájában, e történetünkben olly kitűnő szerepet játszott férfiuval, ki magát olasz származásu anyjáról Martinuzzinak is nevezte, évkönyveinkben pedig legtöbbször frater György név alatt fordúl elő. E nevezetes ember gyermek korában Corvin János cseléde, azután János király anyjának szobafűtője volt; utóbb a sz. Pál rendi remetéknél laicus fráterré lón. Itt nyert aztán egy szerzetes atyának, ki benne az istenszikrát korán észrevette, jóvoltából elemi oktatást. Gyors előmenetele s ritka tehetségei nem sokára figyelmet gerjesztettek s utat törtek neki a pörjelségre elébb a lengyel czensztohovi, utóbb a sajóládi zárdában. Ld. saját levelét Praynál: Annal. 5, 271. János a csuklya alatt kamar megismerte a rendkivül eszes, ügyes, elha tározott embert, s nem csalatkozott, midőn őt egykori jó szolgálatai reményében ndvarába fölvette. —-3) Istvánffy: Lib. 9, 92. Wagner: Scepus. 2, 150. Bel: Notit. Hung. Nov. 2, 350.

tával híre futa modott, hogy egy török pasa, János ügyét támogatandó, még ez évben az országba jö s a Száván már hidat is épittet 1), mi számos uraknak megváltoztatta értelmét némellyek a törököt adóval akarták megengesztelni, mások Jánost, kinek visszajöveteli szándoka már elhirült, nem csak befogadni, hanem még behíni is szükségesnek látták, hogy az ország a török pusztitásaitól megmeneküljön ; Ferdinánd pártja pedig egészen elbátortalanodolt 2), és sokan, látván milly keveset tesz a haza védelmére, bánni kezdék, hogy hozzá csatlakoztak 3); mások ismét Katzianer zsarlásai miatt boszusak, tüstént Jánoshoz pártoltak *). Igy Derencsényi, Szepesvár kapitánya, Késmárk városa stb. Erdödy Simon zágrábi püspök pedig Tótország uraival, Ferdinánd minden tilalmainak daczára titkos gyüléseket tartott ").

János e kedvező körülményekről hívei által értesíttetvén, Athinay Simont egy lengyel lovas csapattal 1528 nyarán előre küldötte; october végén pedig maga is visszajött az országba, és Szulejmán utasitása szerint, hogy a délkeleti részeken tartózkodjék 6), Lippán ütötte föl táborát, ott várandó be a töröknek ujabban is megigért segedelmét. Lippán öt számos magyar és erdélyi ur fogadta s még Tahy János vránai pörjel is ujonnan hozzá csatlakozott 7).

Megszomorodva hallá a szerencsének s híveinek ezen elpártolását Ferdinánd. De még nagyobb aggodalomba ejté öt az, hogy a Konstantinápolyba küldött követeitől semmi, a határszélekről pedig mind fenyegetőbb hírek érkeztek a török hadi készületeiről ). Hoberdanacz 1529ki február köze

') Gévay; Urkund. 1, 2, 40.

2) U. o. 46.3) U. o. 41.

4) U. o. 58. köv. — 3) Oklev. Ungr. Magazin. 4. 393.

') Gévay:

u. o. 39. 46. 50. köv. ') Istvánffy: Lib. 9, 96.-) Gévay:

u. o. 43. 45.

Szulejmán második hadjárata.

15

pén végre megérkezett; de a válasz, mellyet hozott, épen nem oszlathatta el az aggodalmat. Gritti Alajos, kit Laszky urának állandó ügyvivőjéül hagyott hátra, Ibrahim fővezért s általa a szultánt folyton jó indulatban tartotta János iránt. De maga a büszke, harcziasan nyers Hoberdanacz viselete sem volt elég ügyes arra, hogy a hódolatokhoz szokott, alázatosságot követelő Szulejmannál Ferdinánd iránt barátságot gerjesszen. Egyebek közt azt kivánta a követ Szulejmántól, hogy minden eddig elfoglalt magyar jogu várat adna vissza; midőn ezeket hosszu sorban elszámlálná, csodálkozását fejezte ki Ibrahim, hogy Ferdinánd még Konstantinápolyt is nem követeli, Hoberdanacz ezután olly válasszal bocsáttatott el, miszerint Szulejmán majd személyesen az országba jövend, hogy a követelt várakat Ferdinándnak általadja 1). Még a követ megérkezte előtt értesült Ferdinánd a török hadi készületeiről, mi okból a német rendeket 1529ki mart. 15re Speyerbe gyüjtötte. Itthon is szándékozott ugyan országgyülést tartani; de ez most elmaradt s csak kisebb gyülések tartattak az ország külön vidékein 2).

4. §. Szulejmán második hadjárata; Buda megvétele. Ferdinánd második követsége a szultánhoz. Bécs ostroma.

A hirek, mellyeket Ferdinánd a török hadi készületeiről vett, megvalósultak. 1529ki maj. 10kén indult meg Szulejmán roppant seregével. A veszély közeledtére hangos zajgás támadt az országban Ferdinánd s azok ellen, kik öt királylyá választották; nyilván hallatott a panasz, mi szerint Ferdinánd egy szót sem tartott meg igéreteiből, minek következtében most már végveszély fenyegeti az országot; a

') Gévay: Urkunden. 1, 2, 3. kövv. 72. kóv. köv. Supplem. ad Vest. Com. 3, 133,

nádor s' más ferdinándpártiak indulatosan gyaláztattak 1). Ferdinánd e szorongó állapotban még egy kisérletet akart tenni a béke iránt Szulejmánnál, s Jurisich Miklóst olly utasitással küldé hozzá, hogy, ha a békét kedvezőbb föltételek alatt ki nem alkudhatná, Szulejmánnak évenként 100, Ibrahimnak pedig 6 ezer aranyat igérjen. Jurisich azonban szabad menetet nem nyervén, ez alkalommal Szulejmánhoz nem juthatott 2). De különben is későn volt már öt a hadmenettől visszatartani akarni; julius közepén már Mohácsnál táborozott, hova pár nap mulva János király is megérkezett üdvözletére, kit aztán Szulejmán julius 20kán fogadott pasáinak fényes gyülekezetében, s a védenczi kézcsók után maga mellé ültetvén, barátságos beszélgetés közt kegyelméről ujonnan biztosította 3). Igy lön Mohács mezeje másodszor is színhelye a nem rég dicső nemzet mély megaláztatásának, temetője egykori nagy voltának.

János hódolása után Buda felé indította Szulejmán roppant táborát. Utközben hozatott elébe az elfogott Perényi Péter, kinek a boszus János csak a szultán közbevetésére kegyelmezett meg. September 3kán már Buda alatt táborozott az iszonyú török sereg. Ferdinándnak ezenben a német birodalmi fejedelmek nem akarták hinni, hogy az országot Szulejmán ismét megtámadta; s azon hitben lévén, hogy csak Szapolyai ellen kér tölök segedelmet, az ügy állásáról hiteles tudósítást szerzendők, az országba követeket kül– döttek; de fájdalom, már későn, mert mire ezek beérkeztek, a török már Buda alá közeledett. Ferdinánd ennél fogva ha

') Gévay: Urkund. 1, 3, 21.,,Commun murmure fort sur vous et ausy sur seulx, qui son coupable, quilz vous ont acsepte pour leur roy" ir Mária királyné Ferdinándhoz. – 2) U. o. 29. 35. 39. Az utasítás a fűzet elején. — 3) Hammer: Gesch. d. Ozmanen 2, 68.

--