Oldalképek
PDF
ePub

karták megszállani; de Teuffenbach, mihelyt Szinán visszavonultáról értesült, daczára a magyarok minden sürgetéseinek népét visszavezette s csak arra sem volt rávehető, hogy a szándékjoknál még nála nélkül is megmaradni akaró magyaroknak egy pár ágyut kölcsönözzön. Nógrádot ennél fogva nem lehete megszállani; de Drégelyt Kékköt, Bujákot, Dévényt és Hollókőt Pálffy és Illyésházy ágyu nélkül is megvették. Ezen évet a törökök évkönyvei romlás esztendejének nevezik 1).

Ernő főherczeg Németalföld kormányára menvén által, a magyar hadi ügyek igazgatását a király 1594 elején Mátyás föherczegre bízta. A háború tavaszelőben több részről megkezdetett. Mátyás főherczeg Pálffy Miklóssal Nógrádot, Miksa föherczeg pedig Petriniát majdnem egy időben szállották meg. A szerencse mind a két helyt szolgált, Petrinia és Sziszek Miksának, Nógrád Mátyásnak rövid ostrom után megadta magát. Mátyás ezután Esztergamot szállotta meg mintegy 35 ezernyi seregével. Vele voltak itt egyebek között Pálffy és Nádasdy is, kikre azonban, bár jeles hadvezéri tulajdonaiknak már annyi bizonyítványait adták, keveset hallgatott s csak Ungnad Dávid, hadi tanácsos és Hardeck gróf, györi kapitány birták bizodalmát. A város, a benlakó ráczok segedelmével, valamint a Tamáshegy is néhány hét mulva elfoglaltatott, de a várban mind erősen tartá magát az ellenség 2). Mivel kételkedni nem lehetett, hogy Szinán a nyá

1) Illésházy Istvánnak eddig ismeretlen kronikája, melly 1592őn kezdődik s egész 1603ig, száműzetéséig, foly, néhol a legapróbb részletekkel érdekesen ábrázolja az ekkori eseményeket. Istvánffy: Lib. 17, 372. Barovius, Kovachichnál: SS. Min. 2, 242. Piasecius: Chron Gest. in Europa pag. 99. 110. kövv. Ungr. und Siebenb. Kriegshändl. 26. kövv. Hammer: 2, 582. – 2) E táborozásnak sz0morúan érdekes rajzát adja Illyésházy István emlitett évkönyve :

A török háború. Győr ostroma.

123

ron ismét bejön, a közönséges fölkelés gyors elrendelésére s a szükséges pénz megszerzésére Mátyás herczeg a király nevében, a dunai megyéknek táborában, a felső vidéknek Teuffenbach által Kassán, Tót és Horvátországnak Erdödy Tamás bán által Zágrábban kis országgyüléseket tartatolt 1). „A magyarok (a táborban, Esztergom alatt tartott gyülésökön)-mond Illyésházy - azon reménységgel, hogy isten országukat megszabadítja, a Fehérvár alatt való győzedelemhez képest is, nem szánák sem magokat sem nagy költségeket", és a nemesség közönséges fölkelését kihirdették, költségül pedig, mig a hadmenet tart, minden hónapra kapunként egy forintot ajánlottak; de olly feltétel alatt, hogy abból egyedül a magyar had fizettessék, s a magyar kapi

ugymond

,,E táborban Mátyás herczeg vala főkapitány, ez olly engedelmes ember lön, semmi igazságot, büntetést a táborban nem mivele, és ez okáért sok számtalan ember ölések esnek vala, egy nap sem volt, hogy magyart nem öltek, paráznasággal s részegséggel, vendégséggel, kalmáráruval, udvari pompával ugy annyira rakva volt a tábor, hogy nem a sz. Istennek, de még a jámbor embernek is iszonya vala benne maradni; a kapitányok ha tiz órán az ételhez ültek, délután négy öt órán részegen keltek fel az asztaltól, ki alunni ment, ki mulatni a mezőre. Mátyás herczeg két hétig sem jött ki a táborból, öt hat mélfödig minden felé a falukat városokat mind el pusztították, a szegénységnek minden marhájokat, lovokat, barmokat elhordották pénz nélkül, a mezőn a vetéseket mind el kaszálták, és lovaiknak adták, annakutánna a kévéket is szabadon hordották, mind ellenségek, és a lovak allját is abból vetették meg. A hadakozó tanács véle vala a herczeggel, Ungnad Dávid, ki fölötte részeges ember vala, e mellett két német kapitány, kik soha törököt sem láttak, sem hadban soha nem voltak és Ferdinandus gróff a Hardeck, győri kapitány.“

') Rudolf lev. és utasitása Erdödy Tamás bánhoz. ddo. 1ae Maji. 1594. Mátyás fhg levv. ugyanahhoz ddo. 15ae és 23ae Maji. Mind a négy okirat a gr. Erdődy család monyorókeréki levéltárában lévo eredetiből.

tányok tekintélye helyreállíttassék 1). Ezután Illyésházy a dunáninneni, Nádasdy pedig a dunántuli vármegyékben olly sikerrel sürgették a nemesség fölkelését, hogy kevés idő alatt mintegy 20 ezer vitéz gyült e vármegyékből Pálffy Miklós és Zrinyi György országkapitányok zászlói alá. Sérté azonban a magyarokat Mátyásnak azon rendelete, miszerint Ungnad Dávid tanácsára nem magyart, hanem Hardeck Ferdinándot nevezte ki helyettes fövezérré. Alig érkezett meg a nemesség hada Esztergam alá, midőn Mátyás, hírét vévén Szinán közeledtének, a német hadi tanács javaslatára a várost felgyujtatta, s táborával Komárom felé hátrált vissza.

Julius végén érkezett meg Szinán roppant hadával, melly a tatár khánnak hozzá csatlakozta után mintegy 200 ezer vitézt számlált. Tatát és Sz. Mártont megvévén, Györt fogla ostrom alá. A keresztény had Színán közeledtére Rév falu mellé szállott, szemközt a várossal, mellyel magát hid által tette kapcsolatba, Szinán látván, hogy a városnak nem árthatna, a keresztény haddal szándékozott megvíni, s e végre a Dunán átkelendő, Esztergamból hajókat hozatott. A keresztény had ezalatt munkátlanul veszteglett táborában. „Valamit a tanácsban végeztek reggel, délig az elbomlott ugymond Illyésházy — és a mit dél után végeztek, estvélig elbomlott; hadnagyokkal (t. i. a magyarokkal) nem tanácskoztak; hadakozó tanács Ungnad Dávid a társaival és egyéb ifju herczegek. Laknak, vígadnak vala az ifju kapitányok, gondot egyik sem visel vala, dulás, fosztás, szegény ember nyomorgatás bővelkedik vala a táborban.... az isten kiméne közölök, megvakítá öket."

A hid elkészülvén, Szinán seregének egy részét a folyamon ellentállás nélkül átvezette; de alig bocsátkozott a ke

') Kovachich: Vest. Com. 732. kövv. Suppl. ad Vest. 3, 310.

Gyor eleste. Erdélyi viszonyok.

125

resztényekkel némi apróbb csatákba, midőn Mátyás táborának visszavonulótt fuvatot, öt ezer szekérnél többet és számos pogyászt hagyván a töröknek martalékul. Ezután a nagyvezir Györt keményebben kezdé ostromolni. A helyze ténél fogva is erős vár őrséggel 1), porral s eleséggel böven el volt látva, mindazáltal Hardeck, mihelyt a keresztény had visszavonult, bátorságát vesztvén, öszelő 29kén azt gyáván feladta; - miért is utóbb Bécsben perbe fogatott s Perlin Miklós hadi építészszel együtt lefejeztetett. Ezenben a budai pasa is Pápát minden ellentállás nélkül elfoglalta Szinán a szerencsét reménye fölött kedvezni tapasztalván, Komáromot is megszállotta; de ez erőssége s örseregének vitézsége által daczolt az elbizott ellennel; miért is ez a város alól nem sokára téli szállásokra költözött. Komárom ostroma alatt a tatárok a Dunán átkelvén, Csallóközt kegyetlenül pusztították; Mátyás, ez okból mintegy 30 ezernyi hadat szállított a sziget védelmére; a tatár ezután kitakarodott ugyan belőle, de csak a rablók változtak: a fegyelmetlen cseh és német zsoldosok is ellenség gyanánt pusztították a szegény népet; mig végre öszutóban az egész had széllyeloszlott 2).

3. S. Erdélyi viszonyok.

Győr veszedelme nagy rettegésbe ejté az országot s némileg még Rudolphot is fölébreszté a közügyek iránti részvétlenségéből. A pápánál, spanyol királynál s a német fejedelmeknél segélyt sürgetett, s ennek reményével ügyekezelt vigasztalni a hon veszedelme miatt elbúsult országlakosokat. Ezek köszönettel fogadták ugyan 1595 elején tartott

') Mintegy 7000 német és csak 60 magyar volt benne.—') Mind Illyésházy évkönyve szerint; egyezőleg vele Istvánffy: Lib. 18, 380. kōvv. Barovius: i. h. 332. kövv. Zavodszky naplója Katoná nál: 26, 780.

gyülésökön a király gondoskodását, mindazáltal fájdalmukat sem titkolták el hazájok szenvedésci s veszedelme fölött, mellyet kivált abból származtattak, hogy a király hű magyarjaitól már olly sok évek óta távol lakik s a hon védelmét az ország szokásaival szintugy, mint a török harczmodorával ismeretlen, többnyire önhaszonleső, az idegen haza sorsától nem érdekelt idegen urakra bizza. Miért kérték őt, jöjjön valahára személyesen hű jobbágyai közé, hogy önszemeivel láthassa bajaikat és segedelmet nyujthasson az elnyomott szegény hazának. A felvidéknek minden esetre magyar főkapitányt adjon, ki ott a népet annak saját szelleme szerint kormányozza. Magok az ország védelmére annyi segélyt ajánlottak, mennyi tölök telhetett: minden kaputól 15 ftot, miből kilenczet a jobbágyok, hatot az urak saját erszényökböl fizessenek. Az ekként begyülendő öszvegen minden megyében külön kapitány igazgatása alatt had szedessék, melly azonban csak akkor vezettessék ki, ha a király is kiállítja tiszti zászlóalját. Szabad hajdúkat, kik csak zsákmányért szolgálnak, tartani senkinek se szabadjon, s a zsoldosok is rendesen fizettessenek, nehogy a földnépét pusztítsák.

,,De mind ezekhez kevés bizodalom vala, úgymond Illyésházy mivel hogy elrémültek vala a török hatalmasságától. Azonban folytatja — a hol megszünik az emberi segedelem, ott kezd munkálni az isteni kéz; egy uj csillag láttatott vala az égen; 1590ben, az erdélyi vajda Báthory Zsigmond, ki igen ifju; 20 esztendős vala, practicát indita a moldvai és havasalföldi Mihály vajdával, és elhajlának a török császártól és hajlának Rudolphus római Császárhoz". A vajda, Báthory Zsigmond, jezsuitáktól neveltetvén, korával a gyűlölség is nőtt benne a keresztény elvekkel meg nem férő török barátság ellen s Cariglia Alfonz gyóntatoja tanácsára, már 1590ben elhatározta magát, hogy Rudolffal szerződésre lépend, és Báthory István

« ElőzőTovább »