Báthory lengy. királylyá tétele. Miksa halála. 107

E lázadás illy szerencsés elfojtása uj dicsőséget s Lengyelország javának előmozdítására követei által tett igéretci olly ragaszkodást szerzettek Báthorynak a lengyel nemességnél, hogy az egy szívvel lélekkel öt kiáltotta ki királyául. Az országtanács azonban az urak nagy részével Dudith Endre és Cobenczel János követek ösztönözései s igéreteire Miksát hívta meg a királyi székre. Miksa erről értesülvén, Teuffenbachot Báthoryhoz küldé, intvén őt, mondana le követeléseiről, mik által a kereszténységnek olly igen szükséges békét megzavarhatná. Teuffenbach néhány várat is igért Magyarországban Báthorynak, ha nyugton marad 1). De ö becsületbe járó dolognak tartotta, hogy a nemesség bizodalmának megfeleljen; s mig Miksa az elébe szabott koronázási föltételek módosításáról értekezett, Báthory, Erdélyben a rendek megegyeztével testvérét, Kristofot, teljes hatalmú vajdává rendelvén, Lengyelországba utazott. Szeretetre méltó egyedisége által hamar meghóditotta a kedélyeket s miután a Miksa szabadelmüségétől tartó papság egy része is pártjára állott, 1576 tavaszán, noha Báthory, mig benne az egész nemzet megegyezne, maga halasztást javaslott, a nemesség heves kivánságára Karnkov püspök által megkoronáztatott 2). És nem is volt oka a lengyel nemzetnek megbánnia választását: Báthory egyike lön legjelesebb királyainak 3).

1) Hubert. Langvet. epist. 63. Lib. 1, 157. 2) Protestatio Báthorii ante coronat. et in ipsa coronat. Chmel Jozsefnél: Die Handschriften der kk. Hofbibliothek, in Wien. 1, 28. —3) Minő szellem lelkesítette e dicső fejedelmet, egyebek közt kitűnik az országtanácsban mondott azon igen jeles beszédéből, mellyben korán felülemelkedve, Lengyelország viszonyait olly éles szemmel tekinti keresztül, hogy mintegy jós szellem látszik átlengeni nagy fontosságú szavain. Olvasható ez: Joan. Burchard Menckenius: Sigism. Pol. R. Epist. Legat. et Resp. nec non Stephani Batorei R. Pol. Epistolar. Decas et oratio ad ord. Pol. Lipsiae 1703. 551. lap.

Miksa azonban nem volt hajlandó lemondani igényeir öl s elhatározta magát, hogy fegyverrel vivandja ki az országtanács választásán alapuló jogait. E végre Magyarország felső vidékén sereget gyüjtött, s Ruber és Békessy által Erdélyt megtámadván, maga a birodalmi rendektől segedelmet kérendö, Augsburgba gyülést hirdetett. A halál azonban, melly öt itt 1576ki öszhó 12kén elérte, meggátolta a már már kitörendő háborút 1).

Miksa világos fejü, eszélyes, igazságos nagylelkü fejedelem volt, mint magány levelezései s a birodalmi és csehországi kormányának története világosan bizonyítja. De Magyarországra nézve, hol jeles tulajdonai kormányra léptekor annyi reményeket ébresztettek, nagy szerencsétlenség volt, hogy többnyire kün lakván, saját szemeivel mindent nem láthatott, és ellenséges indulatu idegen tanácsosoktól bizodalmatlanságra ingereltetvén, (mire, meg kell vallani, több magyar uraknak még mindig ingatag, többnyire önérdeköktöl föltételezett hűsége is adott néha okot), e' jeles tulajdonait nálunk ki nem fejtette. Egyébiránt a politicában atyja elveit követé; de az egyházi viszonyokban azoktól igen eltért. A reformatiora maga is hajlandó lévén, az augsburgi vallástételűeknek szabad gyakorlatot engedett; a többi felekezeteket azonban, nehogy még több szakadás támadjon, ellenzette; a lelkiösmereteket mindazáltal anyagi eszközök, vér es kinzások által, mint több korabeli fejedelem, kényszeríteni, a legsulyosabb bűnnek tartá. „Vallásügyeket — irá egykor Schwendinek nem lehet karddal eldönteni.... Krisztus és az apostolok másként tanítottak. Az ő kardjok volt a nyelv, a tanitás, az isten igéje s a keresztényi élet.... Franczia és Spanyolország tegyenek, mint tetszik, ugy fognak

') Mellvizkórságban halt meg. Craton Cons. et Med, Caes. Orat. funebr. de divo Maxemiliano. Francofurt. 1577. p. 54.

isten az igaz biró előtt számolni. Én, mi személyemet illeti, ha az isten is ugy akarja, keresztényileg őszintén és jámborul akarok cselekedni". Lelkületének ezen vonásából magyarázható, miként terjedhetett s erősödhetett meg kormánya alatt az evangel. vallás annyira, hogy az uj tanok hívei már külsőkép, egyházilag is határozottan elváltak nem csak a római catholicusoktól, hanem egymástól is a külön felekezetek, kivált a Szepességben és vidékén, hol Miksa főkapitányai, Schwendi és Ruber, magok is az uj tanok hívei, tettleg gyámolították az ágostai vallástétel követőit 1).

NEGYEDIK CZIKKELY.

RUDOLF KORMÁNYLATA 1576-1604ig.

1. S. A kormány elintézése. A törökkeli viszályok. Kormány s nemzet közti viszonyok ; zajos országgyülések.

Rudolf jelleme s magány élete olly nagy befolyással volt kormányának történetére, hogy ezt nem ritkán csak amabból lehet kellőleg megvilágosítani; miért szügséges annak itt elül adni rövid rajzát. Rudolf természeténél fogva magába vonult, gyanakodó, komor, a nyilvános élettől idegenkedő vala. Il. Fülöp spanyol király udvarában, hol több évig neveltetett, ábrándos vallási jelenetek s Alba herczeg kegyetlekedésein kivül alig látott egyebet; ezek pedig olly irányt adának a különben sem uralkodóvá termett ifju lelkületének,

') Ruber kassai ifjakat maga költségén is tanittatott a Wittembergi egyetemben. Riederer: Nachrichten zur Kirchengesch. Alt dorf 1764. 1, 97. hol Hilarius Tamás, kassai lelkész, igen érdekes levele közöltetik.

hogy az idővel egészen alkalmatlanná lön a kormányra. „A természeti dolgok vizsgálatában és a festészetben annyira gyönyörködött—mond egy szemtanu 1)-hogy azok kedvéért magát a kormány gondjaitól is elvonta, egészen amazokba merülvén. Idejét vegytani kisérletekkel s órák összerakásával tölté, s a császári trónról kézművesi székre ült. Ezt pedig nem csak néha tevé, emberi kiváncsiságának engedvén, hanem annyira belémerült, hogy azok miatt a kormány gondjaitól elvonulván, alig jutott valaha eszébe, hogy ö császár. A festvényeket annyira kedvelte, hogy nem csak mind azt megszerezte a birodalom költségein, mit a világ jeleset adhatott 2), hanem egész napokat is festészek mellett töltött. E szenvedélyek aztán fokonként növén, annyira elhatalmaztak kedélyén, hogy mintegy kórrá váltak, minél fogva a magányt mértékletlenül kezdé szeretni s palotájából magának börtönt csinált. Már rég ideje, hogy néhány megbizotton kivül senkit, vagy csak nagy kénytelenségből bocsát magához.... Mély csönd és hallgatásba merülve ül festészei s kézművesei között, miből öt semmi sem képes kiragadni; s ha valaki csak kevéssé megsérti is, azt az első tárgygyal, melly kezébe akad, szokta megdobni boszuságában" stb.

E beteges szenvedélyek csak kormánya folytában hatalmaztak el ugyan ennyire Rudolfon; kinek mindazáltal már trónra léptekor is olly kevés kedve s hajlama volt a kormányra, hogy mihelyt a törökkel való békét megerősíttette, a hadi ügyeket azontul Magyarországban Ernő, Tót és Horvátországban pedig Károly főherczeg igazgatására bízta. Kormányának ezen első tette is kellemetlen hatásu volt kivált

') Daniel Eremita: Iter Germanicum, sive Epistola ad Camillum Guidum scripta 1609. Status particular. Regim. Ferdin. II. 805. kövv. 2) A tôle hátrahagyott festvény és drágakő gyüjtemény 17 millió tallérra becsültetett.

A kormány és nemzet közti viszonyok.

111

Horvátországban, hol Károly főherczeg, az osztrák tartományokat a török becsapásai ellen sikeresebben védendő, a Zrínyiektől vásárlott vidéken a nevéről ugy hivolt Károlyvárost nagy költségekkel jeles erősséggé építtette; innen azonban olly nagy befolyást kezdett gyakorlani a tartomány kormányára, hogy e miatt Alapi Gáspár bán hivataláról is lemondott. Az idegen Ungnad Kristófot pedig, kit Rudolf amannak helyébe kinevezett, közelégületlenséggel fogadták a horvátok, már attól is félvén, hogy tartományukat végre még Magyarországtól is elszakasztani és Stajerországhoz kapcsolni szándékoznak 1). E dolog Magyarországban is kedvetlenséget. okozott, minél fogva Rudolf, hogy az ország rendeit e tárgyban a maga értelmére birja, és a hadi ügyek igazgatása iránt tett rendeleteit törvény által is megerősittesse, 1577ki öszhó 17kére országgyülést hirdetett, mi azonban a mirigyhalál dulásai miatt kétszer is elhalasztatván, csak 1578ki télutó elején mehetett véghez. A fenforgó tárgy eleinte nagy ellenzésre talált a rendek között; utóbb azonban, midőn a kormány, kivánságától elállani semmikép sem akarna, nagy nchezen elfogadtatott ugyan, de olly feltétel alatt, hogy Ernö Magyarországban a magyar tanácsosok, Károly pedig Horvátországban a bán tanácsával igazgassa a köz ügyeket 2).

A béke azonban ez által még nem lön biztosítva a török ellen, ki mind a mellett is, hogy az adó 1578 elején megküldetett, kivált Tótország határain folyton kalandozott. Károly főherczeg az erőszakot fegyverrel szándékozott visszatorlani; de Kevenhüller, kit a bosnya pasa ellen küldött, hada felét elvesztvén, gyalázattal tére vissza 3). Szerencsésbek voltak 1580ban a vitéz Erdődy Tamás, Zrínyi György, Batthyányi Boldizsár és Nádasdy Ferencz, kik a kalandozó törököt két

kövv.

') Istvánffy: Lib. 25, 337. Kerchelich: Hist. Eccl. Zagrab. 266.

2) Istvánffy i. h. és a 15d. t. czikk. —3) Kevenhüller:

Annal. Ferdinandei 1, 7. Istvánffy: 338. Hammer: 2, 457.