gyönge Bala-Sz.-Miklóson szándékozott tenni. Csak halszázad magával indult meg, minden készlet nélkül, mert, ugymondá az isten gondoskodik rólok s harczol mellettök. De az ábrándos csapat részint a várbeliek, részint a segedelmökre sietett szolnoki örsereg által olly csapással veretett vissza, hogy Karácsonyi csak néhányad magával menekülhetett debreczeni táborába. Itt azonban, bár szerencsétlenségét avval menté, hogy többeknek nem az isten ügye, hanem martalékvágy volt szívökben, s e miatt a büntetés a többiek javulása végett küldetett reájok, a bizodalom iránta csökkenni kezdett s a debreczeniek is megtagadták az eleséget, mellyel eddig táborát bőven ellátták. A felingerült ábrándos e miatt erőszakhoz nyul s a városba menvén, a birót felakasztalni parancsolja; de a lakosok, birájok védelmére fegyvert ragadnak, csapatát szétverik, magát pedig elfogván bakó által lenyakaztatják. A többieket, kik a várost feldulni készültek, az épen idején érkezett Báthory Miklós Ecsed vár őrseregével széllyelverte 1).

Miután a Bocskay által megkisértett összeesküvés nem sikerült, s a török udvar Erdélybe határozott parancsokat küldött a béke megtartása iránt, a Békessytől kormányzott Szapolyai, részint mivel a török nyomasztó uraságát már megunta, részint mivel valamelly királyi herczegné kezére vágyott, Békessyt 1570 tavaszán a királyhoz küldötte, s vele következő szerződésre lépett: Szapolyai lemond a királyi czímről, s Erdélyen, Bihar, Középszolnok, Kraszna, s Marmaros megyéken fejedelmi czímmel, függetlenül s örökös jog– gal uralkodandik. A törököt a magyar királylyal közös ellenségként tekintendi, s ellene egymást közös erővel segítendik. Miksa unoka hugai közöl egyet Szapolyainak nöül adand. E

') Forgách: Lib. 20, 617. Istvánffy: Lib. 24,322. Bethlen: Lib.

1

szerződés, nehogy általa a török békeszegésre ingereltessék, titokban marad; ha mindazáltal Szapolyai fejedelemségétől megfosztatnék, Miksa király Oppeln és Ratibor herczegségét adja neki örökségül. Ha pedig Szapolyai Erdélyben örökös nélkül halna meg, az erdélyiek által szabadon választandó vajda a magyar király föhatalmát elismerje. Bár milly titokban tárgyalta is ezt Prágában Békessy, a török arról még is értesült, s kegyelme vesztésével fenyegette a fejedelmet. Szapolyai nehezen szabadult volna meg a török háborútól, ha 1571ki tavaszelő 14kén történt halála, mit a kü– lönben is gyönge ember mértékletlen, kicsapongó életmódja által siettetett, öt attól meg nem menti 1).

3. §. Báthory István fejedelemmé választatása. Rudolf megkoronáztatása. Parasztlázadás Horvátországban. Miksa és Báthory viszálkodása a lengyel koronáért. Miksa halála,

Békessy még Prágában volt, midőn a fejedelem halálát hirül vette, s mind a királyi udvarnál, mind Erdélyben minden követ megmozdított, hogy a tartomány birtokába jusson. De a nemesség egy szivvel a minden tekintetben jelesb somlyai Báthory Istvánt választotta, amannak minden fondorlalai daczára, 1571ki tavaszutó 25kén fejedelemmé. Békessy, Miksától gyámolítva, a fejedelemség elfoglalásában elein'e akadályokat ügyekezett vetni Báthorynak; de miután ezt a szultán fényes követség által meg erősítette a fejedelemségben 2), Miksa is kénytelennek látta magát a választásban megegyezni. Neki most igen érdekében állott a törökkeli békét fentartani; mert emlékezvén, mennyi gondba került önmagának királylyá választatása, s egészségét is hanyatlani érezvén, 1571ben minden munkálkodását arra for

') Forgách: 607. Bethlen: 204.-2) Forgách: Lib. 21, 630. kövv. Bethlen: Lib, 5, 212. kövv.

dította, hogy fiának, Rudolfnak öröködését biztosítsa 1). Az ország rendeit erre az 1512ki télutó 2kán megnyitott országgyülésen készebbeknek találta, mint talán elébb reménylette; minek következtében a koronázás az ugyanazon évi öszelő Skán ismét összegyült rendektől nagy fénynyel végrehajtatott. Miksa viszont Dobó szabadon bocsáttatásával s a megszökött Balassa megkegyelmezésével kedveskedett az ország rendeinek.

Bornemisza nyitrai püspök s kir. helytartó még a koronázás előtt meghalálozott. Helyébe a király 1572ki nyárelőben Vránchich esztergami érseket nevezte ki helytartóul. De ez is csak egy évig viselhette a fontos tisztséget; 1573ki jun. 15kén, épen midőn bibornokká kineveztetése is elhatároztatott, halt meg e nevezetes ember, ki mint tudós, országlár és ember, egyiránt emlékezetre méltó, s diszes helyt vívott ki magának történetünkben, mellyet maga is jeles adalékokkal gazdagított *).

Ez alatt Erdélyben a nagyravágyó Békessy alattomos fondorlatokkal törekedett Báthoryt megbuktatni. Ez, hogy a nyugtalan embertől szabadúljon, Majláth Margitot rábeszélte, hogy Fogarast ösi jogánál fogva Békessytől visszaváltsa. De Békessy, Miksa adománylevelével állván elő, a fejedelem bíróságának magát alávetni nem akarta, midőn pedig ettől Fogaras várában megtámadtattnék, kincseivel Bécsbe futott s azután ott folytatta Báthory ellen fondorlatait 3).

') Hub. Langveti legati. Saxon. Epist. secr. ad princip. suum Epist. 45. Lib. 1, 109.) Bár a legjövedelmesb püspökségeket birta, még is olly szegényen halt meg, mi szerint halála után még püspöki süvegét és pálczáját is el kellett adni, hogy adósságai kifizettelhessenek. -) Bethlen Wolfg. 2, Lib. 6, 256.

Mig ezek történtek, az uraiktól elviselhetlen terhekkel sanyargatott parasztok Horvátországban 1573 elején föllázadtak, s Gubecz Mátyás vezérlete allatt mintegy 10 ezeren összegyülvén, a nemesség jószágain iszonyu kegyetlenséggel dúltak és gyilkoltak, mig végre a bántól egy véres ütközetben széllyelverettek 1). A török e zavargást hasznára fordítván, a véghelyekből, kivált Bolondvárból, több izben rabolva kalandozott, s kisebb csatákra kényszerítette a végházak kapitányait. A hös Thúry György, kanizsai kapitány, több izben véresen visszaverte a kalandorokat; de egy ütközetben az alvidék nagy kárára maga is elesett. Bolondvár, a rablófészek, ezután 1573ki tavasz végén a magyaroktól megvétetett; de a török sajnálta a becsapásokra alkalmas helyen fekvő vár elvesztét s nagyobb számmal térvén vissza, nem csak azt megvette, hanem aztán néha egész Györig kalandozott. Miksa, kit a lengyel korona megszerzésének gondjai foglaltak el, boszulatlatlanul tűrte a sérelmeket, s csak Konstantinápolyban sürgette a béke szigorúbb megtartását. A magyarok e miatt hangosan panaszkodának, hogy ámbár az adó szünetlen szedetik, az ország eléggé még sem védelmeztetik. 2). Szelim szultánnak 1574ben történt halála a törökök ellenséges becsapásait még inkább szaporította, s már a budai pasa is nyugtalankodott, és Kékköt, Divént, Somosköt megvette. Miksa a helyett, hogy ezek visszavételére fegyverhez nyult volna, a béke megerősítését sürgette, s azt III. Muraddal nyolcz évre meg is ujíttatta. De ezután is csak drága szemfényvesztés volt az: a kalandokat, kivált Ferhát bosnyai pasa, ezután is folytatta, sőt még várakat is vett meg Horvátországban 3).

1) Istvánffy: Lib. 24, 323. Rattkay: Memor. Reg. et Ban. 136. Katona: 25, 423. — 2) Huberti Langveti legati Saxon. Epist. secr. ad princip. suum. Pars 1, 192. és Lib 1, 2. 238. Forgách; Lib. 22, 315. kövv. -3) Kerchelich Hist. Eccl. Zagr. 246. Istvánffy : Lib. 25, 334.

A király ezen engedékenységét a lengyel korona megnyerésére fordított gondjai okozták. 1572ben halt meg Zsigmond Gusztáv, utólsó sarjadéka a Jagjel háznak. Miksa már ekkor is vágyott a megürült kir. székre, mit azonban a franczia Anjou Henrik nyert el. Midön ez 1574ben, alig fél éves kormánya közben a IX. Károly franczia király halála által megürült franczia koronáért a lengyelt odahagyta, Miksa is megújította követeléseit. De a lengyel nemesség nagy többsége őt most is mellőzvén, a derék Báthory István erdélyi fejedelmet szándékozott királyául választani. Miksa, hogy vágytársának akadályokat vessen, Békessyt, annak régi ellenségét, kezdé pártolni. Ez miután Erdélyből 1572ben kiűzetett s a bécsi udvartól segedelmet nem nyerhetett, a török pártfogásának megnyerése iránt tett kisérletet; de bár két annyi adót igért is, mint mennyit Báthory fizetett s ezenkivül még Váradot, a lugasi és karansebesi kerületet is átadni ajánlkozott, folyamodása még is sükeretlen maradt, s ő jobb időkre várva élt a bécsi udvarnál 1). A kedvező alkalom most elérkezni látszott. Miksa öt 1575ben Lengyelországba küldé, hogy Báthory királylyá választatását megakadályozni ügyekezzék. Innen ö haddal jött be az országba s Miksa utasitása szerint Ruber kassai kapitánytól s több magyar uraktól segedelmet nyervén, Báthoryt Erdélyben megtámadta. Legnagyobb reménységét Békessy a székelyekbe helyezte, kiket Csáky, Radák, Alárdy, Andrássy, Palóchy s egyéb párthívei által már elébb ösztönözött s reá is vett az elpártolásra. De Báthory, ellensége terveiről korán értesülvén, a székelyek elöljáróit tanácskozás örve alatt magához hívalta s a háború lefolytáig bezáratta. Békessy főtámaszát vesztvén, az országból kiűzetett s a vele kifutott 30 pártfeleivel együtt jószágvesztésre itéltetett; az elfogottak közöl többen halállal bünhödtek 2).

2) Hub. Langveti:

') Bethlen: Lib. 6, 281. kövv. 342, kövv. Epist. 43. 45. 46. 48. Lib 1, 106. 109. 112. 117. 127. Bethlen: Lib.6, 291. 324. kövv.