A magyar nyelv Szótára, 4. kötetEmich Gusztav, 1867 |
Részletek a könyvből
3. oldal
... ról . MÁCSÉD , KIS— , NAGY— , faluk Pozsony m .; helyr . Mácséd - ra , -on , -ról . MÁCSIK , ( mák - csik ) fn . tt . mácsik - ot , harm . szr.-ja. Némely tájakon , pl . Mátyusföldén : esik- mák . Néhutt am . vékonyra tehát csik formára ...
... ról . MÁCSÉD , KIS— , NAGY— , faluk Pozsony m .; helyr . Mácséd - ra , -on , -ról . MÁCSIK , ( mák - csik ) fn . tt . mácsik - ot , harm . szr.-ja. Némely tájakon , pl . Mátyusföldén : esik- mák . Néhutt am . vékonyra tehát csik formára ...
7. oldal
... ról . MACSKÓCZ MACZA résző macskák be és ki bujhatnak . Máskép : macs kaly uk v . macskalyuka . MACSKÓCZ , falu Vas m .; helyr . Macskócz - ra , on , -ról . MACSÓ , erdélyi falu Hunyad m .; helyr . Ma- csó - ra , -n , -ról . — ról ...
... ról . MACSKÓCZ MACZA résző macskák be és ki bujhatnak . Máskép : macs kaly uk v . macskalyuka . MACSKÓCZ , falu Vas m .; helyr . Macskócz - ra , on , -ról . MACSÓ , erdélyi falu Hunyad m .; helyr . Ma- csó - ra , -n , -ról . — ról ...
9. oldal
... ról . MACZHÁZA , falu Pozsony m .; helyr . -házá- imádják . “ ( Karács . ének ) . | ra , -n , -ról . MACZI , fn . tt . maczi - t , tb . k . Csikót , vagy általán lovat kedvesen szólító név . Ne maczi , ne ! Máskép muczi . MACZKÓ ...
... ról . MACZHÁZA , falu Pozsony m .; helyr . -házá- imádják . “ ( Karács . ének ) . | ra , -n , -ról . MACZI , fn . tt . maczi - t , tb . k . Csikót , vagy általán lovat kedvesen szólító név . Ne maczi , ne ! Máskép muczi . MACZKÓ ...
39. oldal
... ról . MÁGÓCS , mváros Baranya m .; helyr . Mágócs- -on , -ról . MAGOCSKA , ( mag - ocs - ka ) kics . fn . tt . magocs- A maga nemében , vagy aránylag kicsided nö- vénymag . ra , MAGONCZ , ( mag - oncz ) fn . tt . magoncz - ot . A ...
... ról . MÁGÓCS , mváros Baranya m .; helyr . Mágócs- -on , -ról . MAGOCSKA , ( mag - ocs - ka ) kics . fn . tt . magocs- A maga nemében , vagy aránylag kicsided nö- vénymag . ra , MAGONCZ , ( mag - oncz ) fn . tt . magoncz - ot . A ...
65. oldal
... ról , mely különösen a magyarnak sajátja , s me- véve ) mintegy 80 , öszvetettekként pedig 200 - nál lyet midőn más népben látunk , a magyar jut eszünkbe . több van följegyezve . Innen magyarázható végte- MAGYARÓS , erdélyi falu Doboka ...
... ról , mely különösen a magyarnak sajátja , s me- véve ) mintegy 80 , öszvetettekként pedig 200 - nál lyet midőn más népben látunk , a magyar jut eszünkbe . több van följegyezve . Innen magyarázható végte- MAGYARÓS , erdélyi falu Doboka ...
Más kiadások - Összes megtekintése
Gyakori szavak és kifejezések
alapfogalom állapot állat álló Általán áth Átv azaz bevégzetten bizonyos ból ből codexben Cselekvés Egyébiránt elé eléjön ellen elvont erdélyi falu erkölcsi értelemben Eszközli faluk föl gyak gyök gyöke harm használtatik Határozóként helyett helyr holmi honnan igekötő illető illetőleg inkább jelent képző Kriza különösen lásd latin leszen levő magát MÁL máskép megver mély melyben melyből melyet melylyel melynek melynél fogva midőn valaki mintegy mocs mondják mváros nedv Néha néhutt neme némely NEMEZ nép neve névmás nevü nézve nyelven önh ösz öszve puszta régi régieknél régiesen rokon hozzá ról rosz ről Szala szanszkrit székelyeknél Szélesb ért személy szerént szik szó szóban szók szókkal szokott Szokottabban Szoros ért szóval tájdivatosan tájszó tál Tatrosi tél test testet testnek tesz továbbá Tulajd vagyis vala valamely valaminek valamit vele