A magyar nyelv Szótára, 4. kötetEmich Gusztav, 1867 |
Részletek a könyvből
1 - 5 találat összesen 100 találatból.
. oldal
Gergely Czuczor. A MAGYAR NYELV SZÓTÁRA . NEGYEDIK KÖTET . 1. lásd m.múlt idő magash , névrag önható ige ösz.öszvetett.
Gergely Czuczor. A MAGYAR NYELV SZÓTÁRA . NEGYEDIK KÖTET . 1. lásd m.múlt idő magash , névrag önható ige ösz.öszvetett.
. oldal
... NYELV SZÓTÁR A. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MEGBIZÁSÁBÓL. am . olvasd annyi mint - annyi mint áth . * átható ige RÖVIDÍTÉSEK . k8z . - kötszó külsz — külszenvedő ige magashangon mélyh . mélyhangon átv . átvitten átv . ért . = átvitt ...
... NYELV SZÓTÁR A. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MEGBIZÁSÁBÓL. am . olvasd annyi mint - annyi mint áth . * átható ige RÖVIDÍTÉSEK . k8z . - kötszó külsz — külszenvedő ige magashangon mélyh . mélyhangon átv . átvitten átv . ért . = átvitt ...
. oldal
... MEGBIZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTÉK : CZUCZOR GERGELY ÉS FOGARASI JÁNOS . M. TUDOM . AKAD . RENDES TAGOK . NEGYEDIK KÖTET . PEST , EMICH GUSZTÁV MAGYAR AKADÉMIAI NYOMDÁSZNÁL . 1867 . A MAGYAR NYELV SZÓTÁR A. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MEGBIZÁSÁBÓL.
... MEGBIZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTÉK : CZUCZOR GERGELY ÉS FOGARASI JÁNOS . M. TUDOM . AKAD . RENDES TAGOK . NEGYEDIK KÖTET . PEST , EMICH GUSZTÁV MAGYAR AKADÉMIAI NYOMDÁSZNÁL . 1867 . A MAGYAR NYELV SZÓTÁR A. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MEGBIZÁSÁBÓL.
. oldal
Gergely Czuczor. A MAGYAR NYELV SZÓTÁR A. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MEGBIZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTÉK : CZUCZOR GERGELY ÉS FOGARASI JÁNOS . M. TUDOM . AKAD . RENDES TAGOK . NEGYEDIK KÖTET . PEST , EMICH GUSZTÁV MAGYAR AKADÉMIAI NYOMDÁSZNÁL ...
Gergely Czuczor. A MAGYAR NYELV SZÓTÁR A. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MEGBIZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTÉK : CZUCZOR GERGELY ÉS FOGARASI JÁNOS . M. TUDOM . AKAD . RENDES TAGOK . NEGYEDIK KÖTET . PEST , EMICH GUSZTÁV MAGYAR AKADÉMIAI NYOMDÁSZNÁL ...
Más kiadások - Összes megtekintése
Gyakori szavak és kifejezések
alapfogalom állapot állat álló Általán áth Átv azaz bevégzetten bizonyos ból ből codexben Cselekvés Egyébiránt elé eléjön ellen elvont erdélyi falu erkölcsi értelemben Eszközli faluk föl gyak gyök gyöke harm használtatik Határozóként helyett helyr holmi honnan igekötő illető illetőleg inkább jelent képző Kriza különösen lásd latin leszen levő magát MÁL máskép megver mély melyben melyből melyet melylyel melynek melynél fogva midőn valaki mintegy mocs mondják mváros nedv Néha néhutt neme némely NEMEZ nép neve névmás nevü nézve nyelven önh ösz öszve puszta régi régieknél régiesen rokon hozzá ról rosz ről Szala szanszkrit székelyeknél Szélesb ért személy szerént szik szó szóban szók szókkal szokott Szokottabban Szoros ért szóval tájdivatosan tájszó tál Tatrosi tél test testet testnek tesz továbbá Tulajd vagyis vala valamely valaminek valamit vele