A magyar nyelv Szótára, 4. kötetEmich Gusztav, 1867 |
Részletek a könyvből
1 - 5 találat összesen 100 találatból.
17. oldal
... némi erősbítésül személyes névmások előtételével használtatik , mint : enmagam , te- v . tenmagad , ö- v . önmaga , mi- v . min- magunk , ti- v . tinmagatok , ö- v . önmaguk ; s még job- ban erősbítve : ennen magam , tennen magad ...
... némi erősbítésül személyes névmások előtételével használtatik , mint : enmagam , te- v . tenmagad , ö- v . önmaga , mi- v . min- magunk , ti- v . tinmagatok , ö- v . önmaguk ; s még job- ban erősbítve : ennen magam , tennen magad ...
23. oldal
... némi erősbítésül személyes névmások előtételével használtatik , mint : enmagam , te- v . tenmagad , ö- v . önmaga , mi- v . min- magunk , ti- v . tinmagatok , ö- v . önmaguk ; s még job- ban erősbítve : ennen magam , tennen magad ...
... némi erősbítésül személyes névmások előtételével használtatik , mint : enmagam , te- v . tenmagad , ö- v . önmaga , mi- v . min- magunk , ti- v . tinmagatok , ö- v . önmaguk ; s még job- ban erősbítve : ennen magam , tennen magad ...
39. oldal
... némi mé- hészeti babonából , páratlan számmal . MÁGNÁS , ( középkori latin szó , olasz és spanyo nyelven magnáte , a latin magnus szótól , mely am nagy ) ; fu . tt . mágnás - t , tb . ok . Főrendü úr . Or szágnagy , mely osztályhoz ...
... némi mé- hészeti babonából , páratlan számmal . MÁGNÁS , ( középkori latin szó , olasz és spanyo nyelven magnáte , a latin magnus szótól , mely am nagy ) ; fu . tt . mágnás - t , tb . ok . Főrendü úr . Or szágnagy , mely osztályhoz ...
53. oldal
... némi változást szenvedtek , épen nem cso- dálhatjuk . Kiegészitésül , hungarus ' nevünk és fajunk egyik alkotójáról a régi ugorokról is legyen szabad Degui- gnes után némely dolgokat elmondani . A sínaiaktól és saját testvéreiktől ...
... némi változást szenvedtek , épen nem cso- dálhatjuk . Kiegészitésül , hungarus ' nevünk és fajunk egyik alkotójáról a régi ugorokról is legyen szabad Degui- gnes után némely dolgokat elmondani . A sínaiaktól és saját testvéreiktől ...
69. oldal
... ( némi dagályossá got negédlő szólásmód ) . Terjedelmes szokással meg- nyujtva : mái ; s noha rendszerént az i képző előtt a törzsök hangzó meg nem nyúlik , pl . haza - i , budai , du- nai , tiszai , megyei , stb . mindazáltal ma fa ha ...
... ( némi dagályossá got negédlő szólásmód ) . Terjedelmes szokással meg- nyujtva : mái ; s noha rendszerént az i képző előtt a törzsök hangzó meg nem nyúlik , pl . haza - i , budai , du- nai , tiszai , megyei , stb . mindazáltal ma fa ha ...
Más kiadások - Összes megtekintése
Gyakori szavak és kifejezések
alapfogalom állapot állat álló Általán áth Átv azaz bevégzetten bizonyos ból ből codexben Cselekvés Egyébiránt elé eléjön ellen elvont erdélyi falu erkölcsi értelemben Eszközli faluk föl gyak gyök gyöke harm használtatik Határozóként helyett helyr holmi honnan igekötő illető illetőleg inkább jelent képző Kriza különösen lásd latin leszen levő magát MÁL máskép megver mély melyben melyből melyet melylyel melynek melynél fogva midőn valaki mintegy mocs mondják mváros nedv Néha néhutt neme némely NEMEZ nép neve névmás nevü nézve nyelven önh ösz öszve puszta régi régieknél régiesen rokon hozzá ról rosz ről Szala szanszkrit székelyeknél Szélesb ért személy szerént szik szó szóban szók szókkal szokott Szokottabban Szoros ért szóval tájdivatosan tájszó tál Tatrosi tél test testet testnek tesz továbbá Tulajd vagyis vala valamely valaminek valamit vele