A magyar nyelv Szótára, 4. kötetEmich Gusztav, 1867 |
Részletek a könyvből
1 - 5 találat összesen 100 találatból.
3. oldal
... képző.Elemzését illetőleg 1. Előbeszéd 140 , 141 , 143. 1. Egyébiránt a tatár- török nyelvben igen termékeny igenév - képző , s álta- lán azt tartják róla a nyelvészek , hogy a határtalan módból a végső k elhagyásával származik , pl ...
... képző.Elemzését illetőleg 1. Előbeszéd 140 , 141 , 143. 1. Egyébiránt a tatár- török nyelvben igen termékeny igenév - képző , s álta- lán azt tartják róla a nyelvészek , hogy a határtalan módból a végső k elhagyásával származik , pl ...
11. oldal
... képző ár v . ar ; e sze- rént madar am . madó modó v . mada moda , azaz tojó t . i . állat . 2 ) Ugyanezen ár képzővel amennyiben mad mozgást , különösebben emelkedést jelent , az emelke- dési vagy repülési tulajdonság jelöltetnék ...
... képző ár v . ar ; e sze- rént madar am . madó modó v . mada moda , azaz tojó t . i . állat . 2 ) Ugyanezen ár képzővel amennyiben mad mozgást , különösebben emelkedést jelent , az emelke- dési vagy repülési tulajdonság jelöltetnék ...
17. oldal
... képző . MAGÁNYÉLET , ( magány - élet ) ösz . fn . L. MA- GÁNY , 1 ) . MAGÁNYKODIK , MAGÁNYOS , MAGÁNYOS- SÁG , stb . 1. MAGÁNKODIK , MAGÁNOS , MAGÁ- NOSSÁG , stb . MAGÁR , ( mag - ár ) fn . tt . magár - t , tb . -ok , MAGÁNOZ , ( mag ...
... képző . MAGÁNYÉLET , ( magány - élet ) ösz . fn . L. MA- GÁNY , 1 ) . MAGÁNYKODIK , MAGÁNYOS , MAGÁNYOS- SÁG , stb . 1. MAGÁNKODIK , MAGÁNOS , MAGÁ- NOSSÁG , stb . MAGÁR , ( mag - ár ) fn . tt . magár - t , tb . -ok , MAGÁNOZ , ( mag ...
33. oldal
... képző , mint más némelyekben , pl . akaszt tel , neheztel , hiresztel stb .; a honnan régiesen : magaszt . akasztal , vigaszt vigasztal , maraszt marasztal , engesz- V. ö . MAGASZ , MAGASZT . -- MAGASULTSÁG , ( mag - as - ul - t - ság ) ...
... képző , mint más némelyekben , pl . akaszt tel , neheztel , hiresztel stb .; a honnan régiesen : magaszt . akasztal , vigaszt vigasztal , maraszt marasztal , engesz- V. ö . MAGASZ , MAGASZT . -- MAGASULTSÁG , ( mag - as - ul - t - ság ) ...
69. oldal
... képző előtt a törzsök hangzó meg nem nyúlik , pl . haza - i , budai , du- nai , tiszai , megyei , stb . mindazáltal ma fa ha rövid szócskákat hangzatosság végett szokás megnyujtani , pl . fáiz , fáizás , hái - bái , de ez utolsó , midőn ...
... képző előtt a törzsök hangzó meg nem nyúlik , pl . haza - i , budai , du- nai , tiszai , megyei , stb . mindazáltal ma fa ha rövid szócskákat hangzatosság végett szokás megnyujtani , pl . fáiz , fáizás , hái - bái , de ez utolsó , midőn ...
Más kiadások - Összes megtekintése
Gyakori szavak és kifejezések
alapfogalom állapot állat álló Általán áth Átv azaz bevégzetten bizonyos ból ből codexben Cselekvés Egyébiránt elé eléjön ellen elvont erdélyi falu erkölcsi értelemben Eszközli faluk föl gyak gyök gyöke harm használtatik Határozóként helyett helyr holmi honnan igekötő illető illetőleg inkább jelent képző Kriza különösen lásd latin leszen levő magát MÁL máskép megver mély melyben melyből melyet melylyel melynek melynél fogva midőn valaki mintegy mocs mondják mváros nedv Néha néhutt neme némely NEMEZ nép neve névmás nevü nézve nyelven önh ösz öszve puszta régi régieknél régiesen rokon hozzá ról rosz ről Szala szanszkrit székelyeknél Szélesb ért személy szerént szik szó szóban szók szókkal szokott Szokottabban Szoros ért szóval tájdivatosan tájszó tál Tatrosi tél test testet testnek tesz továbbá Tulajd vagyis vala valamely valaminek valamit vele