Oldalképek
PDF
ePub

9

MACZAALMA -- MADAR

MADÁR-MADÁR

10.

:

:

laki tiltott viszonyban él. Olyan mint czucza. Édes nak. Van ily nevü helység is Komárom vármegyében: maczám. Rokon hozzá a mátka és persa: máde (nőstény). Madar nem madár. Személyragozva szintén rövid :

MACZAALMA, (macza-alma) ösz. fn. Leány- madaram, madarad stb. Neve azon osztálybeli állacsöcsü alma.

toknak, melyek meleg és veres vérüek, tidőn lélekMACZABIRKA, (macza-birka) ösz. fn. Rövid zenek, tojások által szaporodnak, csörük és két lábuk fülü birkafaj.

van, s tollas szárnyaiknál fogva a levegöbe emelkedMACZAT, MACZATOL, MACZATOS, I. MA- ni, azaz repülni képesek. Szárazföldi, vizi, tavi, tenSZAT, MASZATOL, MASZATOS.

geri, mocsári, parti, erdei, vándor, ragadozó, éneklő, MACZEDÓNIA, A régi görög birodalom egy zi stb. madarak. Madarakat fogni, löni, tartani. A része, ma körülbelül Selanik és Rumili az európai házi madarak más neve : baromfi v. majorság. MintTörökországban. Nálunk falu Torontál m.; helyr. Ma- hogy repülni szoktak, innen a szabadon szállongók czedóniá-ba, -n, -ról.

jelzője : égi. „Már az égi madarak és erdei vadak ötet MACZHÁZA, falu Pozsony m.; helyr. -- házá- imádják.“ (Karács. ének). ra, n, -ról.

„Ide künn a zöd erdőbe , MACZI, fn. tt. maczi-t, tb. —k. Csikót, vagy

Madár lakik egy fészökbe. általán lovat kedvesen szólító név. Ne maczi, ne !

Én is oda mönnék lakni , Máskép : muczi.

Ha egy fészköt tudnék rakni.“ MACZKÓ, (macz-kó v. macz-ka-ú) kicsiny. fn.

„Hervadt az a rózsa, tt. maczkót. 1) Csikót hivó szó. 2) Jelent kis parragi

Mejnek szénye (színe) nincsen, lovat. 3) Medve. 4) Lapitó, széles fejü kalapács a

Bágyadt az a madár, váshámorokban.

Mejnek tása (társa) nincsen.“ MACZÓKA, (macz-6-ka) kicsiny. fn. tt. maczó

Székely népdalok. kát. Füzfa, vagy rekettye tavaszi barkás hajtása, mely A madárról sok a közmondás és példabeszéd, pl. a gömbölyű és pölyhös, milyet virágvasárnapokon szo- madár akárhová repül, mindig otthonn van. Szabad, kás szentelni, máskép : cziczamacza. A gyermekek mint a madár. Kicsin madárnak fészke is kicsin. Könyszeretik simogatni, mint a cziczát.

nyü, mint az ólommadár. Ritka madár a szerencse, MACZONKA, falu Heves m.; helyr. Maczonká- az igaz barátság. Rosz madár az, aki maga fészkébe. ra, -n, -ról.

rutit, vagy aki tollát nem birhatja. madár, drága MAD, (1), elvont gyöke 1) a Mada, Madácska, madár, szép madár, gúnyos és roszaló nevek. és Madocsa helyneveknek; 2) madár származéknak, Elmehetsz, drága madár, melyben emelkedést, különösen repülést jelent, midőn

Nekem nem kell csapodár.“ (Népd.) rokon a szanszkrit pat gyökkel ; vagy pedig tojást, Madarat fogni, guinyosan am. bujdosót, csavargót kézmonyat jelent, s ekkor rokon a magyal, mogyal, magya- re keríteni. Éji madár, éjjeli csavargó. A madár szó , mogyoró nevek lágyított magy, mogy gyökével. V. mint állatosztályt jelentő nevezet néha a nemi vagy ö. MADÁR. Ezen gyöktől ered madzag is. V. ö. faji névhez ragasztatik, pl. Fogolymadár, gólyamadár, MADZAG. Vékony hangon ejtve: med, azaz ned, nedv, sólyommadár, hurosmadár, rárómadár, fáczánmadár, melynek megfelel a latin madeo, madidus, és a német struczmadár. Néha a névnek lényegét teszi, mint : nass gyöke. Vajjon a fennemlített helységek nem-e császármadár, paradicsommadár. Átv. ért a disznónedves területü fekvésöktől vették neveiket?

lábban levő inas hús, mely megsütve verébhús izü. MAD, (2), NAGY-, falu Pozsony m.; helyr. Madara szökik a lónak v. megindul, midőn torokmiriMad-ra, - on, - ról.

gye megdagad. Gyermek nyelven a kis madár badacs. MÁD, mváros Zemplén m.; helyr. Mád-ra, -on, Mi e szó elemzését illeti, több ismeretes nyelvek-ról.

ben a madarat vagy tojó, vagy repülő, vagy mindkét MADA, mváros Szabolcs m.; helyr. Madá-ra, tulajdonságáról nevezték el. Tojásra vonatkoznak ta

lán a vogulfinn : oija madár, és lapfinn : aiva tojás. MÁDA, erdélyi falu Hunyad m.; helyr. Mádá Repülés viszonya van a hangokban is egyező szanszra, -n, -ról.

krit pat, honnan : patómi (szállok, repülök; esem) és MADÁCSKA, falu Nógrád m.; helyr. Madács- patat v. pataga (madár), között; így a hellen zérouat, -ra,

athrós, 772por, és a szláv pták; továbbá a német Vogel MADAR, falu Komárom m., helyr. Madar-ra, és fliegen s a latin volare és volucris ; a repülés suha

nó hangja után talán a török kos-mak (szaladni) és MADÁR, (mad-ár) fn. tt. madárt vagy madarat, kus (madár) között, melyhez tartozik a magyar math. — ak. Kicsiny. madárka vagy madarka, ritkábban, dáröző hess! repülj. 1) Amennyiben madár v. madar madaracska. Azok közé tartozik, melyek ragozáskor a szóban a tojás, vagyis mony (tikmony, lúdmony stb.) szabályhoz képest, amint t.i. ön- vagy mássalhangzón alapfogalma látszik rejleni, gyöke mad, gömbölyübkezdődő raggal köttetnek össze, éketvesztenek, mintha ben mod , mint Dunán túl némely vidéken ejtik, rövid madar volna, valamint származékai is, pl. ma- | modár, rokon a mogy, mogyoró, tájdivatosan magyaró, dari, madaras, madarász, a rövid törzsökhöz járul- | magyal v. mogyal (hogyótermő fa), a mony, bod, bogy,

[ocr errors]

-n, -ról.

- on, -ról.

on, -ról.

11

MADARACSKA - MADARÁSZPANK

MADARÁSZPÓK ---MADÁRFOGÓ

12

[ocr errors]

а

:

bogyó szókkal, mint melyekben alapfogalom a gömbö- MADARÁSZPÓK, (madarász-pók) ösz. fn. Leglyü alak. Ide tartozik a hímgolyót jelentő finn muna, nagyobb pókfaj, mely az apró kolibri-madarakat hámuno, munyi, mok. Másik alkotó része ár v.ar, ha a ha- lójába bonyolítja s elfogja. sonló képzöü sudár, hinár, bogár, csapodár stb. szók- MADARÁSZPOZNA, (madarász-pózna) ösz. fn. kal hasonlítjuk össze, úgy látszik, nem egyéb, mint Madarászok póznája, melyre a lépvesszöket rakják ; az alapszó tulajdonságát jelentő képző ár v. ar; e sze- másképen : lépfa, ösztörü. rent madar am. madó modó v. mada moda, azaz tojó MADARÁSZPUSKA, (madarász-puska) ösz. fn. t. i. állat. 2) Ugyanezen ár képzővel amennyiben mad Kisebbféle puska, melyből szatymával kisebb madamozgást, különösebben emelkedést jelent, az emelke- rakat lödöznek. dési vagy repülési tulajdonság jelöltetnék.

MADARÁSZSİP, (madarász-sip) ösz. fn. 1. MAMADARACSKA, (mad-ar-acs-ka) fn. tt. mada- DÁRSÍP. racskát. Kétszerezve kicsinyező. L. MADÁRKA.

MADARÁSZTANYA, (madarász-tanya) ösz. fn. MADÁRÁRUS, (madár-árus) ösz. fn. Személy, Emeltebb hely, hol a madarászok hálóikat kiterítik, ki madarakkal kereskedést üz.

vagy lépfáikat felállítják, s általán azon hely, hol lesMADARAS, (1), (mad-ar-as) mn. tt. madaras-t, ben szoktak ülni v. állni. v. --at, tb. -- ak. Madarakkal bővelkedő, madarakat MADÁRBOGYÓ, (madár-bogyó) ösz. fn. A bertartó. Madaras tavak, erdök. Vannak ily nevü több kenyék neméhez tartozó cserjefaj, melynek fája köhelységek is.

zépszerű, levelkéi gyönge korukban szörösek, azután MADARAS, (2), mváros a N.-Kunságban, falu megkopaszodnak: virágai ágasbogas bogernyőben, Bács m., erdélyi falu Csik székben, puszta Baranya anyaszála három-négy, gyümölcse apró veres. Másm. BACZKA-, MEZŐ-, Maros székben; helyr. Ma- kép: piros kutyacseresnye, veres berkenye. (Sorbus audaras-ra, -on, --ról.

cuparia). Gyümölcsét a madarak kedvelik. MADARASDI, (mad-ar-as-di) fn. tt. madarasdit, MADÁRCSALÓ, (madár-csaló) ösz. fn. Mivel tb.-k. Gyermekjáték, melyben a játszók egyik része

a madarászok lépre vagy hálóba, vagy csaptába édesragadozó, másik szelid madarak képében játszik. Ilyen getik a szabad madarakat. Különösen a madarak hangaz úgynevezett ludasdi, csibésdi.

ját utánzó síp vagy kalitkába zárt madár, mely roMADARÁSZ, (1), (mad-ar-ász) fn. tt. mada- konait hívogatja, máskép : hivóka v. csalóka. rász-t, tb. - ok, harm. szr. - a. 1) Személy, ki ma- MADÁRCSAPDA v. – CSAPTA, (madár-csapdarakat fogdos. 2) Madarakat kedvelő. 3) Madarak ta) ösz. fn. Csapta, melylyel madarakat, kivált apróbkal bánó, azokat etető.

bakat fogdosnak. V. ö. CSAPTA. MADARÁSZ, (2), (mint föntebb) önh. m. mada- MADÁRCSEVEGÉS, (madár-csevegés) ösz. fn. rász-tam, -- tál, ott, par. sz. Madarakat fogdoz, Kisebb madarak, kivált a verébnemüek csengő hangivadász.

csálása. V. ö. CSEVEGÉS. MADARÁSZ, (3), faluk Bihar, Pozsony, Szat- MADÁRELESÉG, (madár-eleség) ösz. fn. Áltamár m.; helyr. Madarász-ra, -on, ról.

lán, amivel madarak élnek. Különösen a házi, és szoo MADARÁSZÁS, (mad-ar-ász-ás) fn. tt. madará- bai madarak étke, pl. gabona, kendermag, kása, han szás-t, th. —ok, harm. szr. – a. Cselekvés, illetőleg gyatojás, stb. vadászás, midőn valaki madarakat fogdos.

MADÁRÉNEK, (madár-ének) ösz. fn. Ének, MADARÁSZAT, (mad-ar-ász-at) fn. tt. mada- melyet bizonyos nemű és faju madarak tesznek, mirászat-ot, harm. szr. -a. Madarászás elvont értelem-ben különösen a verébnemhez tartozók tüntetik ki maben véve, vagy mind az, miből a madarászás áll; a gukat. madárfogásnak mestersége, gyakorlata.

MADÁRENYV, (madár-enyv) ösz. fn. 1. MAMADARÁSZATJOG, (madarászat-jog) ösz. fn. DÁRLÉP. Jog, melynél fogva bizonyos helyen madarászni szabad,

MADÁREPER, (madár-eper) ösz. fn. Apró szeMADARÁSZGAT, (mad-ar-ász-g-at) gyakor.önh. mű, kemény húsu eper.

MADÁRÉTÉK, (madár-étėk) ösz. fn. 1. MAm. madarászgat-tam, -tál, -ott, par. madarászgass. Gyakran, vagy folytonosan madarász.

DÁRELESÉG. MADARÁSZHÁLÓ, (madarász-háló) ösz. fn.

MADÁRFÉSZĖK, (madár-fészék) ösz. fn. KüHáló neme, melylyel madarakat szoktak fogni, milyen lönféle anyagból sajátságos módon készített fészkek, pl. a fürjeket fogó vagy csapóháló.

melyekben a madarak tojnak, fiaikat kiköltik és fölMADARÁSZÓ, (mad-ar-ász-6) mn. tt. madará- nevelik. V. ö. FÉSZĖK. szó-t. Aki madarász. „A zöld erdőben vadászó, mada

MADÁRFI, (madár-fi) ösz. fn. Tojásból kikölt, s rászó emberek zöldbe öltöznek, hogy a hasonlatosság még növekedésben levő ifju madár. Különösebb édesgesse, ne ijeszgesse a vadakat.“ Pázmán P. névvel : verébfi, fecskefi, galambfi stb. V. ö. FI.

MADARÁSZPANK, (madarász-pank) ösz. fn. 1. MADÁRFOGÓ, (madár-fogó) ösz. fn. 1) ÁltaMADARÁSZPÓK.

lán, minden eszköz, melylyel szabadon élő madara

[ocr errors]
[ocr errors]

13

MADÁRGANÉS -- MADÁRKALITKA

MADÁRKELEPCZE - MADÁRNÉZŐ

14

kat fognak, mint: háló, csapta, tör, lép stb. 2) 1. MA

MADÁRKELEPCZE, (madár-kelepeze) ösz. fn. DARÁSZ.

Tör, v. török, hurok, melylyel madarat fognak. SzéMADÁRGANÉJ, (madár-ganéj) ösz. fn. A ma- lesb ért. mindenféle madárfogó eszköz. daraknak sajátnemü csipős erejü ganéja. Némelyeket MADÁRKERESKEDÉS, (madár-kereskedés) gyógyszerül is használ a nép, mint a veréb-, galamb- ösz. fn. Kereskedés, melyet valaki élő, kivált éneklő ganéjt gyomorrágás, csipedés ellen.

vagy ritka madarakkal üz. MADÁRHÁLÓ, (madár-háló) ösz. fn. Madarak MADÁRKÖLES, (madár-köles) ösz. fn. A köfogására sajátszerüleg készített, és alkalmazott háló, magok neméhez tartozó növényfaj, melynek magvai különböztetésül a halász- vagy lepkehálótól. V. ö. fehérek, simák, bokrétája a csészéből alig ér ki, leHÁLÓ.

velei táncsásak. Gyöngyszinü magvait gyöngyök közé MADÁRHANG, (madár-hang) 1. MADÁRSZÓ.is füzik. Máskép szintén a közéletben : yyöngyköles, MADÁRHÁZ, (madár-ház) ösz. fn. A bázi ma- napkása, tengeri kömagvufis ; növénytani néven: gyöngy

: Jarak számára épített 61, vagy búg. Ilyen különösen kömag. (Lithospermum officinale). a galambház, melyet duczra szoktak építeni.

MADÁRKÖLTÉS, (madár-költés) ösz. fi. A MADÁRHÚR, (madár-húr) ösz. fn. 1) Növény- madarak szaporitásának módja, midőn tojásaikat vilky

MADÁRHÚR, (madár-húr) ösz. fn. 1) Növény- kotló nöstény által, vagy bizonyos fokig fütött kenem a tízhímesek seregéből és ötanyások rendéből; kotló nőstény által, vagy bizonyos fokig fütött ke

s a bennek életre fejlett csészéje ötlevelü, bokrétája öt szirnu, kinyiló, szir menczében felfakasztják, mai két metszésüek, tokja tojásdad, tetején nyiló, egy

ivadékot világra hozzák.

MADÁRKÖLTÖZÉS, (madár-költözés) ösz. fu. rekeszű. Virága fehér. (Cerastium). Fajai két osztályuak, ú. in. hosszudad, és gömbölyü tokúk. 2) Köz- Általán a m:daraknak egyik vidékről vagy országból

m életbeli nyelven így hívják a vesszős fagyalt is. (Li- vagy világrészből egy másikba való távozása. Különö gustrum vulgare).

sen oly madarak vándorlása, melyek az évszak valaMADÁRHÚS, (madár-hús) ösz. fn. A madár ne- mely részében bizonyos tájon vagy göv alatt kivánt vü állatnak húsa, milyenek a lúdhús, tyúkhús, pulyka- hetnek. Ilyenek a mocsárokban éldegelő gólyák, a

eleségüket nem találván oda húzódnak, hol megélhús, fogolyhús stb. Átv. ért. minthogy a természeti szabad állapotban levő madarak húsa jobbadán ösz-nyár bogarait

, férgeit vadászó fecskék, melyek mintövér szokott lenni, innen jelent, más állatokra, kivált dig a melegebb évszakot vagy égövet keresik föl. emberre alkalmazva, sovány, szikár testet.

MADÁRLÁB, (madár-láb) ösz. fn. 1) A madár MADÁRHÚSU, (madár-húsu) ösz. mn. Átv. ért. nevü állat lába. 2) A természetrajzban a körbeczök

. ösztövér, sovány, szikár testü. Madárhúsu ember. Ma neméhez tartozó növényfaj, melynek levelei szárnyadárhúsu .

sak, virági gombosak, murvásak, czik khüvelyei henMADARI, (mad-ar-i) mn. és fn. tt. madari-t, tb. geresek, begörbültek, s innen a neve. Máskép szintén

a közéletben: tehénvidító ; növénytani néven : heak. 1) Madar nevü helységböl való. 2) Különös

nyélő körbeczo. (Ornithopus perpusillus). szőlőfaj neve.

MADÁRLÉP, (madár-lép) ösz. fn. Bizonyos fák MADÁRISMERŐ, (madár-ismerő) ösz. fn. Ter- különösen tölgyek bogyóiból kifözött ragadós lép, memészettudós, ki különösen a madártanban jártas. (Or- lyet a madarászok kisebb madarak fogására szoktak nithologus).

használni. V. ö. LÉP. MADÁRJÓS, (madár-jós) ösz. fn. Személy, ki a

MADÁRLILIOM, (madár-liliom) ösz. fn. A sármadarak röpüléséből, énekéből, kiáltásából jövendöt mond. Nevezetesek voltak, és nagy szerepet játszot- letben : sárga madárliliom, máskép : sárga tyúktarej,

mák neméhez tartozó növényfaj, egész neve

a közé tak különösen a régi római madárjósok (augurok). MADÁRJÓSLAT, (madár-jóslat) ösz. fn. Jóslat,

növénytani néven : sárga sárma. (Ornithogalum lu

teum). melyet a madarak röptéből vagy szavából mondottak MADÁRLÓROM, (madár-lórom) ösz. fn. Növagy mondanak.

vényfaj a lórom nemek kétlaki, és felemás virágu oszMADÁRKA, (mad-ár-ka) kicsiny. fn. tt. madár tályából. Virágai kétlakiak, levelei keskeny láncsás kút. Máskép: madarka. Madár, mely neménél fogva ki- dárdások. Máskép a közéletben: mezei füles sóska, mucsiny, vagy fiatal, fia madár.

dársóska. (Rumex acetosella). Óh édes madárkám,

MADÁRLÖVÉS, (madár-lövés) ösz. fn. MadaCsacsogó szajkócskám,

rak ellen irányzott lövés, vagyis a vadászásnak azou Jaj be megfognálak

neme, midőn valaki löfegyverrel öl madarat. Ha megfoghatnálak."

Népd. MADÁRMONY, (madár-mony) ösz. fn. A maMADÁRKALITKA v. - KALICZKA, (madár

dárnak

monya, azaz tojása, különböztetésül azon kalitka) ösz. fn. Kalitka, melyben bizonyos szobai, monytól

, mely az emlös állatok hímjeinek heréjét, különösen éneklő madarakat fogva tartanak, külön- vagy is tökét jelenti. böztetésül más fogolyállatokat elzáró, pl. orozlánka

MADÁRNÉZŐ, (madár-néző) ösz. fn. 1. MAlitkától.

DÁRJÓS.

:

15

MADÁRNYÁRS - MADÁRSÓSDI

MADÁRSÓSKA-MADÁRTOJÁS

16

[ocr errors]

lók ;

[ocr errors]
[ocr errors]

MADÁRNYÁRS, (madár-nyárs) ösz. fn. Nyárs,

MADÁRSÓSKA, (madár-sóska) ösz. fn. 1) 1. melyre a sütni való madarakat húzzák.

MADÁRSÓSDI.2) A közéletben ez a madárlórom neve MADÁRNYELV, (madár-nyelv) ösz. fn. 1) A is ; 1. ezt.

MADÁRSZÁLLÁS, (madár-szállás) ösz. fn. 1) madár nevü állatnak nyelve, tulajd. ért. véve. 2) Átv. ért, azon hangok öszvege, melyek által a mada: 1. MADÁRREPÜLÉS. 2) Szállás, vagy tanya, hol rak saját nemeik és fajaik szerént mintegy beszélget- bizonyos nemű és faju madarak rendesen megtelenek egymással, s érzéseiket, vágyaikat viszonyosan pedni szoktak, pl. a nádi verebek kedves szállása a közlik. A madárnyelvből igen sok hangot, és szót sa- nádas. . játított el magának az emberi nyelv, utánozás által,

MADÁRSZILÉNE, (madár-sziléne) ösz. fn. A miben a magyar kitünö ügyességet, és változatossá- sziléne nevü növénynem egyik faja. Maga a szilene got tanusít. L. MADÁRSZÓ.

a tízhímesek seregéből és háromanyások rendéből vaMADÁRORR, (madár-orr) ösz. fn. A madarak ló, mely a kukubától csak abban különbözik, hogy szarunemű, s előre toluló ajaka, mely hosszuságra és szirmai a torkolatnál tákosak, vagy pilisesek. A maszélességre igen változó. Köznyelven orrnak mondják dársziléne latin neve : silene cerastoides. Ennek csémivel orr gyanánt kiáll. Újabb természetrajzi nyel-széi alig kocsányosak, kevéssé szőrösek, tokjai felálven : csör, a cső gyöktöl, de ezen nevezet sem meri

szirmai csorbák ; szára borzas. ti ki a latin rostrum fogalmát, mert több nemü ma

MADÁRSZÓ, (madár-szó) ösz. fn. Általán, a madarak orrát épen nem lehet csőhöz hasonlítani. Al- dárnak hangja, mely nemek és fajok szerént különféle. kalmasabb volna talán az ajv a nyilást jelentő aj gyök- V.ö. MADÁRNYELV. Különösen az éneklő madarak töl, mennyiben a v mint kifuvást jelentő hang az aj- hangja. Általában madárhangok után alakult szók:kukonak kinyomulását fejezné ki. E szerént mondhatnók : ríkol a kakas; kotkodál és kárál a tyúk;csipeg a csibe vagy rövid, hosszú, keskeny, lapos, hegyes, tompa, egyenes, csirke ; csiripel a veréb; kelepel a gólya; csörög a görbe ajv. Sárga fekete ajvu madarak. Vagy ragozás- szarka ; búg v. nyög a gerlicze; egyszersmind burukban még folyékonyabb volna az ajar, (mint merő, kol a galamb; gagog a lúd; hápog v. sápog a rucza ;

a merev).

huhog a fülesbagoly; dudog vagy dudul a büdösbanMADÁRORRALAKÚ,(madár-orr-alakú) ösz.mn. ka; károg a varjú és holló; czineg a czinke; dobol az Olyan alakú, mint a madárorr. Rövidebb a csöralakú, örvösgalamb ; harsol a haris ; krúkol a daru; kappog s szabatosabb volna az ajvalakú. V. ö. MADÁRORR. v. csattog v. pattog párosuláskor a fajd; kurjong a

MADÁRORV, (madár-ory) ösz. fn. Ory- v. tol- hattyú ; makog esteli röpködéskor a párzó szalonka; vaj, ki záros helyekből, vadas kertekből madárt vagy

mükög párzáskor a sárszalonka szárnyának gyors sumadarakat (pl. foglyot, fáczánt stb). lop vagy lo- hogásával; pityeg a nőstény fürj és fogoly; pitypapogat.

lattyoz v. vavákol a kanfürj ; sikolt a bibicz és a kuMADÁRŐRZŐ, (madár-őrző) ösz. fn. Szolga, vikbagoly ; sír a sirály, csüllő, halászka, szintén az ki urának mulatságul tartott ke

nez madaraira fel. anyját hivó vagy fiát kereső túzok is ; sivít a vércse ; ügyel.

süvölt párzáskor a császármadár; üvölt, rikog a baMADÁRPÓZNA, (madár-pózna) ösz. fn. Mada- goly, vijongnak a sasok és egyéb ragadozó madarak. rászok póznája, melyre a lépvesszöket rakják, s tö- stb. (Bérczy K. után). Egyébiránt önként értetik, hogy vébe a hivókákat helyezik. Másképen : lépfa.

némely faju madarak, kivált más indulatok perczeiMADÁRPUSKÁ, (madár-puska) ösz. fn. 1. MA- ben, néha más hangokat is hallatnak. DARÁSZPUSKA.

MADÁRTAN, (madár-tan) ösz. fn. Az állati terMADÁRREPÜLÉS, (madár-repülés) ösz. fn. A mészetrajznak azon része, mely a madarak ismertetémadarak azon mozgása, midőn a levegőbe emelkedve, sével foglalkodik. (Ornithologia). és szárnyaikkal evezve ideoda szállonganak.

MADÁRTEJ, (madár-tej) ösz. fn. 1) Tréfás MADÁRSĖRÉT, (madár-sérét) ösz. fi. Apróbb beszédben am. semmi, minthogy a madárnak teje szemü serét a kisebb, s valamivel nagyobb madarak nincsen. Ilyen a gyermekek nyelvén a kakastej, azaz ellen, különböztetésül némely négylábuak meglövésé- víz. Az egy madártejen kivül mindene van. (Km.). 2) re valótól, pl. nyúlseréttől.

A köznép nyelvén a sárma nemü növény egyik faja ; MADÁRSÍP, (inadár-sip) ösz. fn. Madarászok másképen : úri virág, növénytani néven : úri súrma. sípja, melylyel az illető kis madarak hangját utánoz

(Ornithogalum umbellatum). zák, s azokat hálóba, lépes vesszőre, kelepezébe édes

MADÁRTENYÉSZTÉS, (madár-tenyésztés) ösz. getik, csalogatják.

fn. Házi és szobai madarak szaporítása. MADÁRSÓSDI, (madár-sósdi) ösz. fn. A sósdik MADÁRTOJÁS, (madár-tojás) ösz. fn. Tojás, neméből való növényfaj, melynek tökocsánya egy melyet a madarak tojnak, különböztetésül más állavirágu, gyökérlevelei hármasak, levelkéi visszás-szíve- tok, pl. gyíkok, kígyók, halak, bogarak tojásaitól, sek, gyökere pikkelyes, czikkelyes ; virága testszín. vagyis ikráitól. V. ö. TOJÁS. A madártojás máskép: Máskép a közéletben: erdei v. fecske, v. apró sóska, v. mony, (p. ludmony, tyúkmony), vagy pete, v. kukkó. aleluja fli. (Oxalis acetosella).

V. ö. MONY, ÍV, IKRA.

[ocr errors]

.

[ocr errors]

17

MADÁRTOLVAJ - MADZAG

MADZAGFÜZŐ— MAG

18

a

--n, -ról.

MADÁRTOLVAJ, (madár-tolvaj) 1. MADÁR- madzagot húzni el a száján, am. kecsegtető igéretet ORY.

tenni, reményt nyújtani bizonyos kedvezés által. A MADÁRTÖR, v. – TÖRÖK, (madár-tör v. --tő- gatya madzagját német nem félti latortól. (Rajnis). A

rök) ösz. fn. Fonálból vagy szörből csinált hurok, madzag alakja hengerded levén, és arra szolgálván, melylyel madarakat fognak. V. ö. TÖR, TÖRÖK.

hogy valamit övezzenek, körül kössenek vele, a keMADÁRTUDÓS, (madár-tudós) ösz. fn. 1. MA- rekdedség alapfogalmát látszik rejteni magában, s DÁRISMERŐ.

ennélfogva gyöke mad rokon a szinte kerekdedet, csoMADÁRVÁLU, (madár-válu) ösz. fn. Cserépből mót jelentő magy mogy, boty botyó, motyó szókkal, ilvagy fából való kis válu, melybe a kalitkában tartott letöleg gyökökkel. Elemezve tehát : mad, madoz, mamadarak ételét italát teszik.

dozó, madoza, madza, mint bod, bodoz, bodza, (bodot, MADÁRVÁZ, (madár-váz) ösz. fn. Ember ha- bogyót termő). Egyezik vele a héber nip, non (einsonlóságára holmi rongyokba öltöztetett pózna, mely gulum), melyet a nyelvészek az arab megfordított haarra való, hogy a kertektől, szőlőktől, asztagoktól, zama (am. öszvekötött) szóból származtatnak; egyevetésektől stb. a kártékony madarakat elijeszsze. Átv. zik vele továbbá a tót motúz, motúzek. tréfás ért. igen so

ny, rongyos ember, kinek látásá- MADZAGFÜZÖ, (madzag-füző) ösz. fn. Füző ra megijedünk.

eszköz, melylyel a madzagot valamely korczba, pl. a MADÁRZAJ, (madár-zaj) ösz. fn. Némely sere

gatya, tarisznya korczába behúzzák. ges madárfajok kiáltozása, pl. a nádasban ülő sere- MADZAGOS, (mad-oz-ag-os) mn. madzagos-t v. gélyeké, nádi és házi verebeké, ludaké, kacsáké, kó- --at, tb. —ak. Madzaggal ellátott; madzagot áruló. válygó varjaké, hollóké, stb.

Madzagos zsák, gatya, tarisznya. Madzagos czigányMADÁRZÉNGÉS, (madár-zengés) ösz. fn. Az asszony. éneklő madarak sajátnemü hangicsálása, pl. a fülemi- MADZAGRÁCS, (madzag-rács) ösz. fn. Madzaglék csattogása, a pacsirták csicsergése.

fonadék, mely karzatdeszkák helyét, vagy egyéb deszMÁDÉFALVA, erdélyi falu Csik székben; kázást, rácsozást pótol, különösen a hajósoknál. Ha helyr. -falvá-ra, -n, -ról.

vastagabb: kötélrács. MADOCSA, falu Tolna m.; helyr. Madocsá-ra, MAG, (1), fn. tt. magot v. magvat. Kicsiny.

magcsa v. magocska v. magvacska , személyragozva : MADOCSÁN, falu Liptó m.; helyr. Madocsán- magom, magod, magja, vagy: magvam, magvad, magba, ban, -ból.

va. Egyébiránt, midőn v-et veszen föl, a törzs inkább MÁDRA, (,madre' olasz szó után, mely am. anya; magu. A növényeknek leglényegesb része, mely a vianyaméh ; anyaméh fájdalom stb. az olasz ,madre' pe- rágból lassan-lassan kifejlődik és elétünik, s mely az dig a latin ,mater-ből alakult); fn. tt. mádrát. 1) ugyanazon faju növények jövőben tenyésztő csiráját Gömörben gyomorgörcsféle betegség a nőknél. 2) 1. magában rejti, melyből kél ki ahhoz hasonló növény, NÁDRA.

mely öt termette. Magot hozni, teremni. Magot szedni, MADRÁCZ, (1), fn. tt. madrácz-ot, harm. szr. gyüjteni. Magnak hagyni. „Hanemha a buzának magva a. Szörrel kitömött ágybeli derekaly ; vagy pam

a földbe esvén meghaland, önnön maga marad“ (nisi lagvánkos. Idegen eredetü; olaszul : materasso, mate

granum frumenti cadens in terram mortuum fuerit, rassa, francziául : matelas, materas, angolul: mattress, ipsum solum manet). Csontárhéju, hüvelyes, toklászos, spanyolul: almadreque, almatrac, az arab mathrah tokos stb., magok v. magvak. Szorosabb ért. magok után, mely jelent helyet , hova valamit vetettek, tha

azon husos gumócskák,melyekben a növénycsira rejlik. raha igétől, mely am. odavetett, dobott.

A mag kikel, kicsirádzik. Kendermag, lenmag, répamag, MADRÁCZ, (2), puszta Somogy m.; helyr. Mad- káposztamag, dinnyemag, tökmag, uborkamay. Mayba rácz-ra, -on, -ról.

megy a vetemény, midőn magvas fejét felüti. Milyen MADRÁCZOS, (madrácz-os) fn. tt. madráczos-t magot vetni. A sok kis mag kasokat tölt. (Km.).

a mag, olyan a gyümölcse. (Km.). Mag alá szántani. v. -at, tb. – ak. Madráczczal ellátott, felkészített. Marokkal hintik a magot, nem vékával. (Kın.). A terMadráczos ágy. Madráczos pamlag.

mett gabona szépét magnak hagyni. Magnak való MÁDRAFŰ, (mádra-fü) 1. NÁDRAFÜ.

brúzát venni. A magot kivülről rendszerént egyszeres MADZAG, (mad-oz-ag) fn. tt. madzag-ot, harm. vagy kétszeres hám (integumntum, epiderm is) taszr. -a v. —ja. Hengerded alakuvá sodrott vagy te- karja. E hám egyik pontját eg kis kötölék (némelyek kert, vagy font vékonyabbféle kötelék, kenderböl, szerént : köldök) foglalja öszve a maghonnal, vagy szöszből, kóczból, vagy hajból, szörből s ilyféle szá- magrejtővel ; ezen kötöléknél fogva táplálkozik a las testekből. Sodrott madzag. Körmön font madzag. mag a növény gyökere által felszívott tápszerből, és Zsákmadzag, melylyel a zsákot bekötik. Gatyamad- csak ezen csatornán keresztül fejlődhetnek ki a mag zag, gatyát megkötni való. Kóczmadzag, melyet kócz hámján belül eső részek. Belső részei a magnak: a ból sodornak. Szöszmadzag, szőrmadzag. Átv. ért. mé- szívecske és bél. A szívecske (corculum), némelyek szezes madzag, áltató, csábító eszköz. Valakinek mézes | rént csira (embryo) három fő részből áll, melyek: an

AKAD. NAGY SZÓTÁR IV. KÖT.

7

2

« ElőzőTovább »