Oldalképek
PDF
[merged small][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors]
[ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors]
[ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors]

45 MAGZA'FMÁSA — МА GYAL

valamely набивает! Фея-1211121, akkor magzalelhajláa,

Vvagy épen magzatölés.

MAGZATMASA, ösz. fn. l. MAS fn. és POKLA.

MAGZATOS, (xnag-z-at-os) mn. tt. magzatos-t v. -at, tb. -ak. Miben тазы! van; kiilönösen a régieknél am. terhes, viselös. „Mindönök нише kell azért a вывихов asszonyallatoknak a Szüz Máriának sxeplötelen fogontatása пищат ajtatosan illeniök“ (iìlleniök). Debreczeni legendâskönyv. Toldy F. kiaна” ‘20. 1. Ugyanitt masképen: femerdök (asszonyдивной). __ I

MAGZATOLES , (щадит-6165) ösz. fn. Az emberölésnek legtermészetellenibb neme, midön az anya sajat magzatját mar fejlettebb korában, de még méhóben szńnde'kosan veszti el; ha sziilës вши teszi ezt` akkor inkabb gyermeköle's-nek hìvják.

MAGZATÖLÖ, (тары-1516) ösz. mn. és fn. 820ros ért. any“, ki magzatát méhében már fejlettebb korában намёков“ elveszti. Szélesb ért. saját gyermekét életétöl шедшим apa чаду anya, gyermekölö, gyermekgyilkos.

MAGZATSZUROK , (magzat-szurok) ösz. fn. A termö virágban azon nedvesség, melybe a nemzö por beleragadván lehat a magzatba, s azt tenyészövé teszi.

MAGZATVESZTÉS, (щадит-170521651) ösz. fn. Mind magzatöle's, mind elsziilés értelemben vétetik.

MAGZATVIZ, (тары-1:12) ösz. fn. A megsziilt шаги: utah a magzatmůsából kifolyó nedv.

“AW/11K, (шаг-02411) k. m. magz-oit, htn. -am'. Mondjuk :iltalán növényekröl, midön magvaik nönek, гиду, mint mondani szokàs, midön magba mennek. Наугад и при, salata, hajma. Felmagn'k a szárán hagyoll fil. '

MAGZO, (шаг-0245) mn. tt. magzót. Ami magzik. „Úmak menden magzóji fóldön.“ (Universa germinantia in terra. Bécsi cod. Daniel 111,).

MAGY , (1), gyöke magyal szónak. Azonos mog-y, bogy gyökkel mogyoró boyyó szóban, s jelent valamely gömbölyüt, beburkoltat. V. ö. MAGYAL. Kiìlönbözik a magyar szóban elöforduló magy 826tagtól, mely itt összetételböl ered. V. ö. MAGYAR.

MAGY, (2), falu Szabolcs m.; helyr. Magg-ra, _011, -róL

MAGYAL, (magy-al) fn. tt. magyal-t, tb. -0k, harm. szr. —— а v. -ja. Cserjefa a négyhimesek seregéböl és kétanyások rendéböl; csészéje négy hegyii, bokre'tája kerékforma, négy karéju, anyaszála nincs, bibéje négy. bogyója négy magvu. (llex). Egyik faja., ш; magyal, :nelynek bogyúi bársony sziniiek. (Ilex aquifolium). Витал túl, nevezetesen a Bakonyság mentében magyalnnk nevezik azon tölgyfát is, melynek танцы kisebbek, és gömbölyiibbek, minta eserfákou termök. Mindkét értelemben gyöke a bogyóforma gömbölyüt jelentö magy, maskép mogy (=bogy), minthogy tájdivntosan mogyal is. E метёт rokon a nwgyoro' múskép: magyaró, továbbá a bogy bugyo' задний, t. i. az elsö jelentésü magyal bogyókat, a

[graphic]

MAGYALBOKOR--MAGYAR 46 mâsodik értelmii pedig mogyorógömbölyiìségii gyiimölcsöket teremvŕn. Hasznaltatik tijszokásilag átvetve is таит/а.

MAGYALBOKOR. (magyal-bokor) ösz. fn. A magyalnak cserjés faja. V. ö. MAGYAL.

MAGYALFA , (таты-Га) ösz. fn. Ша: MAGYAL.

M AG YALOS, (1) (magy-al-os) mn. tt. ‚надумав-1 v. —а1, tb. -ak. Magyalbokrokkal, ‘шву fákkal benött. Magyalas bercz, erdò'. Használtatik egyszeriien is fönevixl, tárgyesete -l, tb. -ok:, erdö, melyben magyalfák tenyésznek, olyan, mini:` шиш, fuses, lölgyes, мыши, nyírea stb. ~

MAHYALOS, (2), puszták Nógrád és ‘Гоши. m. ; helyr. Àlagyalos-ra, _011, -ról.

MAGYAR, (l), (elemzését l. alább); fn. tt. magyar-t, tb. -ok, harm. szr. — ja. Gúnyos kicsinyzéssel: magyarka. Szoros ért. mint nemzeti név, jelent személyt, kinek mint nemzetünkböl, vagy fajunkból valónak a magyar nyelv anyanyelve, шву ha idegen nemzetbeli ösöktöl ваш-шпон is, idövel nyelvre, és szokasokra nézve, különösen pedig állandó ittlakozâs által megh0n0s0dott,vagyis ami nelnzetünk tömegébe olvadt. Ha még szorosabb értelemben veszsziik, nemzetiìnknek és fajunknak csak azon részét illetné, mely a kunok, székelyek, palóczokon stb. kiviil honi nyelviinket birja anyai nyelvül, s mely mintegy' törzs 1nagvát.teszi az öszves nemzetnek. Széles ért. mint az állodalmilag vett Ликуйте szó jelentése, штампик mondható a magyar baza mindenik lako~ sa. Ennélfogva nevezik a Нимфы-1011. és megtelepeдеп: czigányokat is й} magyaroknak. Шиш, ¿inzamelléki magyar-ok. Felföldí, alföldí, стаду‘, havasaljöldi magyarok. Csangó magyarok Moldovában. Kun magyarok. Раис: magyarok. Régi magyarok vezéreí, [феdelmei. Magyarok Нине. Él még a magyarok Гагат. Megemlegelcd még a magyarok Internet. цитата]: Pécs, папаша]: Ве’ра. Igaz, Квит, jó, vité: magyar. Kores, сущий magyarok.

„Выпивши: indult hajdan erös magyar.“

Berzsenyi. Mint melléknév altalan jelenti valamiuek oly tulajdonsàgât, mely nemzetiink, fajunk és hazankbeli eredetre, szokásokra, természetre, szóval nemzetiink és hazauk viszonyaira vonatkozik. Magyar ара, anya, szlllék. Magyar ne'p, faj. Magyar amber, папину, leyény, leány. Magyar katana, víte'z, шлёт, еггщ]. Миgyar Io', ökör, juh. Magyar bor, kenyér, Нашел. ‘Magyar forint, am. 50 kr. v. 100 dénâr (n vonásforint hârom шах-311111161 , azaz ötvenegy krnjezárból állott), amaz máskép: karla forint. Magyar Инну, korona, [бит-ай, петеввс’у, törvény, alkutmány. Magyar пуст, imdalvm. Magyar нам, limár. Magyar ruha, víselet, nadrág, kalap, илу. Magyar zene, túncz. Mugyar világ, a magyar országos lót, szokások, nyelv dívatkorn. Eléfordúl a törtënelcmbcn het magyar (a Névtelen jegyzö irâsmódja метёт: helumoyer) t. i. a hét vezúr, kik alatt a тянут-011 е hazâba запев‘; to

[ocr errors][ocr errors]
« ElőzőTovább »