Oldalképek
PDF
[ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors]
[ocr errors][ocr errors][subsumed][subsumed][ocr errors]
[ocr errors][ocr errors]
[ocr errors][ocr errors][merged small][ocr errors][ocr errors][merged small][ocr errors][ocr errors]
[ocr errors][ocr errors]

MELLÉKHATÁROZAT–MELLÉKJÖVEDELÉM 438

MELLÉKHATÁROZAT,(mellék-határozat) ösz. fn. 1) L. MELLÉKITÉLET. 2) Szerződéseknél oly kikötés, mely annak lényegéhez nem tartozik, pl. adásvevésnél a foglaló. MELLÉKHÁZ, (mellék-ház) ösz. fn. 1) Ház, mely egy másiknak oldalával határos; szomszédház. 2) Ház, mely egy másikhoz tartozik, mint annak kiegészítő része. MELLÉKHERE, (mellék-here) ösz. fn. l. MELLÉKTÖK. MELLÉKHIVATAL, (mellék-hivatal) ösz. fn. Kisebbféle hivatal, melyet valaki a fő hivatalon kivül visel. MELLÉKHOLD, (mellék-hold) ösz. fn. Fénytünemény, midőn a valódi holdon kivül és látszólag annak közelében a levegő gőze által a holdhoz hasonló alakzat tünik elé. (Paraselene.). MELLÉKI, (mell-ék-i) mn. tt. melléki-t, tb. –ck, Bizonyos tér mentében, vagy oldalán fekvő, létező. lakó. Leginkább vizek, úgymint folyók, tavak, tengerek neveivel kapcsoltatik öszve, pl. dunamelléki, balatonmelléki, tengermelléki. Vágmelléki magyarok. Érmelléki borok. Tiszamelléki vármegyék. MELLÉKIRAT, (mellék-irat) ösz. fn. A derékirathoz csatolt, s azzal bizonyos öszvefüggésben levő irat. MELLÉKITÉLET, (mellék-ítélet) ösz. fn. 1) Itélet, melyet a biró nem az egész ügyre, hanem csak némely pontjára nézve hoz. 2) Peres ügyekben azon birói határozat, mely nem az ügy érdemére vagyis velejére vonatkozik, hanem az illető feleknek csak az eljárásra vonatkozó utasítást ad. (Sententia interlocutoria). Az újabb perrendtartások szerént ez már nem itéletnek hanem végzésnek hivatik. MELLÉKÍz, (mellék-íz) ösz. fn. Íz, melyet valamely test tulajdon és rendes izén kivül bir, pl. midőn valamely bornak hordóíze, vagy valamely édes gyümölcsnek némi kesernyés íze van. MELLÉKJEGY, (mellék-jegy) ösz. fn. Jegy, melyet nagyobb meghatározás és megkülönböztetés végett a főjegy mellé tesznek, pl. mellékjegyek a hangtanban, melyek nem a hangjegyek kulcsánál, hanem közvetlenül egyes hangjegyek mellett, mint hozzájok tartozók állanak. Altalán a mellékjegy fogalmához tartozik, hogy több rokon tárgyak között elválasztó különbséget tegyen. MELLÉKJEGYZÉS, (mellék-jegyzés) ösz. fn. Jegyzés, mely valamely nyomtatvány, vagy irat mellé nagyobb felvilágositás, vagy figyelmeztetés, vagy észrevétel stb. gyanánt tétetik. Az elolvasott könyv széleit mellékjegyzésekkel beirni. MELLÉKJÓSZÁG, (mellék-jószág) ösz. fn. A derékjószághoz járulék gyanánt tartozó jószág, mely amannál kisebb, s annak alája van rendelve. MELLÉKJÖVEDELÉM , (mellékjövedelém) ösz. fn. Jövedelem, melyet valaki a rendes jövedelmen, illetőleg tiszti díjon, szolgai béren stb. kivül kap

« ElőzőTovább »