Oldalképek
PDF
[ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors]
[ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors]
[ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][merged small][merged small]

285 MEGKEVER-MEGKIALT в szem elött kettösnek lát-szik. H11 törzsökiil ezen igét veszsziik, úgy a szemröl és szemüvegekröl mondhatjuk, hogy kettöztetik а. wrgyakat, vagyis hibàs, ille

töleg különös alkotásuknál fogva eszközlik, hogy a I

nézett tárgyak kettös alakban tiìnjenek elé. Továbbli minthogy ezt is mondjuk: keilò'zík a метет, innen ext is mondbatjuk: a Миг világ женаты azememet,azaz еду holyett kettöt láttat vele. Ily viszony létezik ezek között is: карпы: a лете, és: az erò'a fé ny картtatja детей.

MEGKEVER, (meg-kever) ösz. àth. 1) A megforgatásnak, гневную-113111111 valamivel kisebb fokát, gyöngébb módját jelenti, mint a megkavar. V. ö. MEGKAVAR. 2) A szölöt másodszor kapálja, шву в fóldet másodszor szántja.

MEGKEVESBÈDIK, (meg-lœvesbedik) ösz. 11. шишек száma, sokasága megfogyatkozik. Megkeшьют: а pe'nz, ha Ищет]: ьеше. Csatában megkeтьма: a вши]: mima. Ami nagyságában {одумkozik, u вдогон értelemben és szabatosan szólva, megh-íaebbedík. V. ö. KEVES.

MBGKEVESBÍT, (meg-111211051111) а“. мь. кеvesebbé tesz, mint elò'bb volt. Szàmbeli nagyságra vonatkozik. Megkeveabíteni a диадему „атм. Megkeшит: а napi шикует.

MEGKEVESBÜL, (meg-111111111111111) 11111. 111111. 1. MEGKEVESBÈDIK.

MEGKEVESÈDIK, (meg-kevesedik) ösz. k. Köz sxokás szerént am. megkevesbédík. Egyébiránt 32111111tosau szólva. úgy kiilönböznek egymástól, mint a [генез e1 свить. Amaz t. i. a. пашня]: általános, emez рейд viszonylagos megfogyatkozâsńt fejezi ki.

MEGKEVESÍT, (meg-111111.11111) 6.12. 11111. шаmely szúmot âltalúnosan véve kevessé tesz; elöbbi sokasàgàra tekintettel : megkevesbít. Ellentéte : megтёщи.

MEGKEVESÜL, (meg-kevesiil) ösz. önh. Lásd: MEGKEVESÈDIK.

MEGKEZD, (шее-1113211) ösz. áth. l) Szoros ért. kéxxel hozzàfog bizonyos munkáhoLEzen alapfogalom van a hellen ¿11112195111 , a latin incípere , в a német anfangen igékben. Megkezdem' a Миши”, aralást, марши, „агаве. Megkezdení az ерши, varráat, írást. 2) Szélesb ért. nkármiféle müködésnek legelejét шей. Megkesdeni a шведа, nlm’ сити”. Megkezdem' az elleneégukedést, a: alkudozást. Hasonló értelemmel bimak : elkezd, псы kezd, hozzá kezd, bele [сем], és néha a rá'ezd. 3) Valaminek fogyasztásához fog. Megkezdeni a нагота“, а kenyeret, a залог. Megkezdem' a borl. Megkezdení a Каши. V. ö. KEZD.

мнении, (meg-1111111) 1111. ш]. vnamn'

kiáltva. mond meg, vagyis щам valakivcl. Az erdò'ben швами vadászoknak megkíállani, hogy a гадатели]: vége. киша meg nekí, дот/5615611 обвеса. Tájdivamaan és régiesen : megkajált. „De mikoron a. császár megkajáltatta. volna. mindenîitt.“ (Debreczeni Legendáakönyv).

[graphic]

MEGKÍME'L-MEGKÍVAN 286

MEGKÍMÉL. MEGKIMÉL, (meg-kamel) au. áth. 1) Valakit kedvezésböl, hajlamból, szeretetböl kedvetlen benyomásoktól megöriz, valamire nem erötet, nem fáraszt. Meg «Агат-гага]: штанг, azért nem a-lkalmallanlcodtam ke'résemmel nálad. Kímélj meg сип ‚ fáradságtól. 2) Képesént bánik valamivel, s vigyáz rá., hogy ne romoljék, hogy kár ne esßék benne, ne kopjék stb. Megkfmélni a barmol. Лид/“тащиться. 3) Takarékosság, mértékletesség által holmit megtart, el nem költ. .Magklmélni a pénzt. Bérének egy теме: теуытаге. v. а. шмЁь.

MEGKIMÉLÉS, (meg-111111111121) 612. га. Сзе1е11

[graphic]

i

vés, mely által valamit шву valakit megkiméliink. v. ö. MEGKÍMÉL.

MEGKÍNAL, MEGKINAL, (meg-11111111) a... áth. Kedveskcdésiil ajánl valakinek valamit, hogy azt totszése szerént elfogadja és használjß. медиан: а vendéget еду pohár borral. A Могилу! megkínální 3261:— kel, намаза}, ebe'ddel. Megkínálni „мы: hivatallal.

„татам, 011 diadalmas Ozul és hála. tenéked, Ногу Zeje lyányoddal megkínálsz en gem“ . . .

Vörösmarty. Cßerhalom.

Mondjâk barmokról is. Медным; а laval abrakkal’ szénávaz, vezel. v. ö. KiNAL.

MEGKÍNALAS v. -K1NALAs, (meg-11111111111) ösz. fn. Cselekvés, illetöleg kedveskedés, midön valaи: megkinnunk v11111111ive1. v. MEGKÍNAL.

MEGKÍNOZ, (шее—1111102) ösz. áth. Kinozva. meggyötör valarnely embert чаду más lzllatot. Тина vassalßerékben töre'sael,karóba Лайма! megklnozni a gonosztevöt~Korbácscsal megklnozni a laval. V. ö.KÍNOZ.

MEGKISEBBÈDIK , (meg-kisebbèdik) ösz. k. Szoros ért. am. nagyságábanmegfogyatkozik, kisebbé lesz, mint elöbb volt. Menne'l többet тигле]: а kenyérbò'l, annál ínkább megkisebbedik. Szélesb ért. 811611111féle mennyiségében veszt. Illegkisebbedik a viz, midön apad. lllegkisebbedík a lakosolc зайти, szabatosban: megkeueabedz'k. V. ö. KIS, KEVES.

MEGKxsEBBÍT, (meg-111111111111) 511. .11111. 1) Valamit kisebbé tesz, nagysági mértékéböl elveaz valamit. 2) Atv. ért. valakit becsületében шедший, lealacson it, s mintegy erkölcsileg tesz kìsebbé. V. ö. KISEBB T.

MEGKISEBBÜL, (meg-1115111111111) а“. önh. 1. MEGKISEBBÈDIK.

MEGKÍSÉRT v. -KISÉR'L (meg-11111111) ш. áth. Kisértésre (mai divattal,próbâra) teszen. „Акай inet háboruságnak tüzével megkésérteni.“ (Góry-codex). v. ö. KISÉRT.

MEGKÍVAN, (шея-1117611) ösz. áth. 1) 171153116.mad benne, valamit bimi чаду élvezni. Máenakjóezágát megln'vánní. Valamely ¿tell megkívánni. A beleg ember míndent megkíván. (Km.) 2) Szükséges kellékké válik valami rá nézve. A ша megkívdnja a яги/саг’ges ¿tell e's Штаб. A són ¿tel megkivánja, hogy {уз/ат]: rá. 3) Bizonyos igénynél Уеду jognâl fogva. szâmot tart rá., hogy valaki cselekedjék плати. Megkívánm'

[ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors]
« ElőzőTovább »