163 MÉG --- MÉG MÉG - MÉG 164 az egésznek teljes egyik vagyis túlsó felét jelenti, a meg pedig azon tulsó félnek csak egy részecskéjét, mely csak zugot képez, úgy hogy ezen kifejezések erdőmég v. erdőmége, havasmeg v. mége, Jordán mẻgett stb. csak valamely zugot, szűkebb helyet jelentenének. Vannak, kik a meg igekötőt a ‚mèg' (vagy | Ezen még szóval első tekintetre rokon értelműnek mög) s mégé (mögé)szókból származtatják, s en- látszik azon el, mely az elve és elvül származékokban nélfogva amannak is vissza jelentést tulajdonít- am. tulsó oldalon, által (trans), mint erdő-elve Erdély, nak. De ez nem áll, mert egy az, hogy a visz mintha volna:erdő vagy erdőség megett (erdőt hagyva, sza jelentés csak oly igéknél fordul elé, melyek erdőn át menve) fekvő ország, (Transsylvania), Havasnémileg már magukban is amaz értelemmel birnak, el-föld, a havasok megett fekvő föld, (regio transalpl.,megfizet' mint föntebb láttuk; más az, hogy a pina). A Müncheni codexben hasonlók: Jordán elve, ,mėgʻ (v. mög) szóban kétségtelenül zárt é van, mely am. Jordánon túl; tenger elve, tengeren túl; Cedrona tájszólások szerént ö-vé változik, a ,meg' igekötő-nak áradatja elve, Cedron áradatán túl. Azonban a ben nyilt e sőt még éles ë, mely tájdivatosan rend-kettő között mégis nagy a különbség, mert elve v. elvé szerént nem szokott ö-vé változni; pl. Kriza J. gyüjteményében a keresztúr-fiszéki nyelvjárásban, mely a közép vagy zárt e-ket ö-re szokta változtatni, a,meg szóban az e majdnem oly élesen hangzik, mint a (hosszú) éles é, (azaz ami jelölésünk szerént ë), de ö-vel soha sem ejtetik. (Vadrózsák. I. kötet. 549. 1.) Azon körülmény, hogy a ,meg igekötő kivált némely Ezen értelemben vett még alapfogalomban kürégieknél végül még egy toldalékhangzót veszen föl lönbözik az előbbi czikkekben eléadott meg szóktól, (pl. a halotti beszédben megeszokosztja vala), vagy azt melyek elseje gyakorlatot, majd folytonosságot, majd bizonyitja, hogy a magyar ember két mássalhang- öszvekötést, másika végzettséget jelent. V. ö. MEG, zó közé, ha az egymás mellett nehéz kiejtésü, ön- (1), és MEG (2). A még v. mög-ben azon ég v. ög (v. hangzót vesz közbe, úgy hogy például Szász Károly og) teszi a lényeget, mely a szögʻ vagy ‚zugʻ alkattanusága szerént még némely mai lelkész is a,felsé-részeiben is látható, úgy hogy például: ajtó möge, ges' helyett feleséges-t mond; vagy pedig azt, hogy ház möge, körülbelül am. ajtó zuga, ház zuga, s hát némely szójárás kedveli a toldalékhangzókat, mint: mögött am. a hátamnál valamely zugban. mája, méhe; s ezért sokszor találjuk a XVI. századbeli levelekben a mege v. megi alakot, de ezeket is: készi (= kész,,készi vagyok“), jóli (= jól,,jóli megi emlékezhetik the kegyelmed,) éni (én. Szalay Á. 400 m. 1. 375. 1.); így gazi (= gaz, gazi népeth'), gonoszi (=gonosz,,gonoszi cselekedetben'. 57. 1). Dezem, folytonosan pénztelen vagyok. Még nem házasod · ugyanitt toldott,megi közt eléjön a tiszta,meg' is: ,, Megértettük az te k(egyelmed) levelét." | MÉG, (me-ig vagyis mi-ig, az ig régiesen eg) ih. Élünk vele,midőn azt akarjuk jelenteni,hogy bizonyos cselekvés vagy állapot, illetőleg szenvedés folyamatban, gyakorlatban van,pl. Még alszik a gyermek, folytatja az alvást. Még irok, folytatom az irást. Még nincs pén tam meg, folytatom a nőtlen állapotot. Még egyszer próbát teszek. No még! Élsz-e még? Még az volna hátra. Még akkor máskép volt, t. i. azon idő folytában. Néha, kivált másod foku szóval öszveköttetésben, az értelem hatását neveli. Még inkább megharagudott. Még többet. Még jobban. Mulattunk, még pedig hogyan? Néha am, már. ་་ Még akkor nekem igértek, Népdal. Alapfogalom benne a folytonosság, mely több mozzamot, részletességet köt öszve, s eredetére nézve: mi-ig (v. me-ig v. me-eg), mely utóbbi alakban a régieknél sokszor elé is fordúl, am. valami-ig, azaz ameddig valami v. valamely körülmény tart; lehet a régies,menig', azaz mennyiig is, melynek megfelel a székely MEG, tájdivatosan mög, elavult fn. mely ma csak harmadik személyraggal használtatik: mėge v. möge, pl. ház mege, kemencze mége, ajtó mége, azaz hátsó oldala. Fölveheti a tárgyeseti ragot is, pl. Ki- | seperni a kemencze mégét. Jelenti valaminek tulsó oldalát, hátsó felét, vagy azon helyet, mely valaminek tulsó oldalán fekszik; azon részt, mely ami állásunkhoz képest megy, vagyis mely elmenő, távozó irányban fekszik hozzánk; így a német,hinten szó is Adelung szerént a ‚hin' szótól ered. Ellentéte elő v. homlok, pl. ház eleje, ház mege; kemencze homloka, kemencze mege; hegyelő, hegymeg. Ezen kérdésekre hol? hova? és honnan? helymutató ragokkal párosulva oly névutókat képez, melyek rendesen alanyeset után állanak, pl. hívatlan vendégnek hol a helye? Ajtó mé-,annyégʻ, azaz annyiig addig. Es v. is kötszóval gett. Hová bújtatok? A kazal mégé. Honnan jött elé? párosulva a folytonosságnak, vagy gyakorlatnak még A kemencze megöl. Sőt az ett helyett ül ragot is vesz nagyobb fokát jelenti pl. Mégis (méges) itt vagy? fel, megül, épen úgy, mint körött körül, fölött fölül. Tagadólag: Mégsem hallgatsz? Mégsem tudom, mi És állapván hát megül" et stans retro. (Münch. történik velünk. V. ö. MÉGIS. Nagyobb nyomatékul cod.) A mégé' viszonytalan állapotban is divato- mint minden ig (v. eg) raggal képzett szó, fölveszi a zott hajdanta, mint jelenleg az alá és elé, pl. men- len ragot is, méglen. Ha ki nem gyülöli ö atyját és jetek alá, azaz le; lépjetek elé. A Müncheni coő anyját, méglen kedig es ő lelkét (adhuc autem et dexben olvassuk : „Tanéjtványi közől sokak menének animam suam) nem lehet en tanejtványom." (Münch. mégé,“ (abierunt retro). Birtok raggal is: „Én me- cod.). Továbbá ugyanitt: „Méglen kevesenne (keves gém." (retro me). Ma így mondanók: hátam megé. | ennyi v. kevesnyi) ideiglen vagyok veletek ".Egy ere " 165 MEGABAJGAT-MEGAD MEGADÓZIK-MEGAKAD 166 detü a,míg szóval, azért a régieknél sokszor föl is „Igazabb isten az (t. i. Mars) megadta a szép bért." cseréltetik, pl. még ő e beszéllette. (Müncheni codex). Mai korban különböztetés végett v. ö. MÍG. MEGABAJGAT, (meg-abajgat) ösz. áth. Abajgatva, azaz hajszolva, kergetve, űzve, zaklatva megzavar, megfáraszt. Mondjuk barmokról, kivált midőn seregestül zavarja valaki, vagy vadakról, melyeket mindünnen üzőbe vesznek. A marhalopók megabajgatták a gulyát. A hajtók megabajgatják (azaz meg szokták abajgatni) a nyúlakat.Ha tiszta jelent értünk alatta, akkor csak azt mondjuk : abajgatják. V. ö. ABAJGAT, és MEG, (2). MEGABÁROL, (meg-abárol) ösz. áth. Abárolva addig föz, kever valamit, míg olyanná nem lesz, milyenné lennie kell. Megabárolni a hurkának való kását. V. ö. ABÁROL. MEGABRAKOL (meg-abrakol) ösz. áth. Tulajd. ért. a lovakat elégségig megeteti abrakkal, pl. zabbal, árpával. A lovaknak szénát vetni, de meg nem abrakolni. Ha megabrakoltál, itass, és fogj. A kocsis már abrakol (épen most), de még nem abrakolt meg. Átv. tréfás ért. a lovat ostorral, vagy mint mondják, szíjártó abrakjával, megveri. A fakót ugyan megabrakolták, mert csökönyös lett. Mondják emberről is, kit megvernek. A lopáson ért sihedert jól megabrakolták. V. ö. ABRAK. MEGABRONCSOL, (meg-abroncsol) ösz. áth. Valamely faedényt abroncsokkal kellőleg megerősít, vagyis dongáit öszveköti, öszveszorítja. Megabroncsolni a hordót, kádat, csöbröt, dézsát. Átv. ért. és tréfásan ostobabeszédü emberről mondják: Okos ember, jó volna a fejét megabroncsolni. V. ö. ABRONCS. készít. MEGABRONCSOZ, 1. MEGABRONCSOL. MEGACZÉLOZ, (meg-aczéloz) ösz. áth. 1) Valamely vasszerszámot aczélhoz fenve élessé tesz. Megaczélozni a kést, tollkést. 2) A vasat bizonyos műtétel által megedzi, megkeményíti, vagyis olyanná teszi, mint az aczél. Megaczélozni a szántóvasat, a csoroszlát. 3) Valamit aczéllal megerősít, behúz. Megaczélozni a könyv tábláját. V. ö. EDZ, NÁDOL. Zrinyi. 3) Tulajdonitó ragu személyes névmással, vagy más névvel, és gúnyosan szólva am. valakinek roszat tesz, valakit megtorol, befizet neki, vagy valamit fonákul cselekszik, roszul végez. Várj csak, majd megadom én neked. Nekem ugyan megadták. Te ugyan megadtad neki. am. roszul, fonákul tetted a teendőt. E mondás gúnyképen a németeknél, szlávoknál is divatos. MEGADÓZIK, (meg-adózik) ösz. k. Átv. ért. valamiért búnhödik, szenved; megadja valaminek az árát, valami miatt meglakol. Mértéktelen életedért előbb utóbb megadózol. A gonosztevők megadóztak. Gondatlanságomért megadóztam. MEGADÓZTAT,(meg-adóztat) ösz. mivelt. Valakit kényszerít, hogy adózzék. Az ország minden lakosit megadóztatni. A leigázott népeket megadóztatni. A törvény mindenkit egyaránt megadóztat. V. ö. ADÓZIK. MEGAGGIK, (meg-aggik) ösz. k. Eléri azon életkort, melyben az embert aggnak nevezik; vagy oly törődötté, hanyatló erejüvé lesz, mint az aggok lenni szoktak. Máskép: megvénül, megöregszik. Időnek előtte megaggni. (De: ö is aggik mint más). V. ö. AGG, AGGIK. MEGAGGÚL, (meg-aggúl) ösz. önh. L. MEG AGGIK. MEGAGYABUGYÁL, (meg-agyabugyál) ösz. áth. Valakit agybafejbe ütögetve megver. Szélesb ért. igen megver, tetőtől talpig megpufol. Alsó irályba való kifejezés. Jelenben : agyabugyál. MEGAGYAL, (meg-agyal) ösz. áth. 1) A gabonakévéket egymás mellé felállítva lecsépeli a foldig. 2) Agyba ütögetve megver valakit. Szélesb ért. nagyon megver; ez értelemben máskép: megagyabugyál. MEGÁGYAZ, (meg-ágyaz) ösz. áth. 1) A puskacsöt úgynevezett ágygyal ellátja. V. ö. PUSKAÁGY. 2) Önhatólag am. az ágyneműt kellőleg elrendezi, öszverakja, az ágyat megveti. Átv. ért. nyomtatás alkalmával a szalmás gabonát a szérűn kellőleg elhelyezi. Jelenben ágyaz. V. ö. ÁGY, és MEGAHÍT, (meg-ahít) ösz. áth. Valamit igen megkiván, nagy vágyat érez valamiért. V. ö. AHÍT. MEGAJÁNDÉKOZ, (meg-ajándékoz) ösz. áth. Valakit ajándékkal megtisztel, megörvendeztet; csak személyre viszonyúl. A kedves vendéget megajándékoz ni. A hű cselédet megajándékozni. Ruhával, pénzzel, holmi csecsebecsével megajándékozni valakit. Ime egy könyvvel megajándékozlak. V. ö. AJÁNDÉK, és MEG (2). MEGAD, (meg-ad) ösz. áth. 1) Viszszaható név- | MEG (2). mással am. magát más hatalmába általengedi, más akaratja vagy fensőbbsége előtt meghajol. Add meg magadat. Megadni magát az ellenségnek. Nem adom meg magamat, inkább meghalok. 2) Más tárgyra viszonyítva, amivel tartozik, vagy amihez más jogot tart, vagy amit mástól bir, azt oda adja. Adjátok meg az Istennek, ami az Istené. Megadta az adót. Megadni valakinek az illő becsületet. Az adósságot,kölcsönt megadni, am. megfizetni. Az idézőlevelet megadni am. kézbesítni. „Amely levelet egy úrnak adja kezébe, hogy a királynak adja meg." Mikes Kelemen törökországi levelei. „Meghadák az kegyelmetek levelét." Gr. Eszterházy Miklós nádor. (Történelmi Tár VIII. k. 183. 1.). Megadni az igéretet. Az igéret szép szó, ha megadják igen jó. (Km.). MEGAJÁNDÉKOZÁS, (meg-ajándékozás) ösz. fn. Cselekvés, illetőleg ingyenes, kedveskedő adás, midőn megajándékozunk valakit. MEGAKAD, (meg-akad) ösz. önh. 1) Menését, mozgását nem folytathatja, mert valamely ellenerő fentartóztatja. A hajó megakad a zátonyon. A szekér 167 MEGAKADÁLYOZ-MEGALACSONÍT MEGALACSONÍTÁS-MEGALÁZTATÁS 168 csonít. MEGALACSONÍTÁS v. ALACSONITÁS, (meg-alacsonítás) ösz. fn. Cselekvés, mely által valakit vagy valamit megalacsonítnak. MEGALACSONODIK, (meg-alacsonodik) ösz. 1) Magasságából valamit vesztve alacsonabbá leszen. A kazal hosszabb állásban megalacsonodik (leülepedik). 2) Átv. ért. becsületben, tiszteletben alább megakad a mély sárban, kátyolban. A szénás szekér, voltak felőle, alább szállítja. Szokottabban: lealamegakad a keskeny kapu között. (Szokásos jelenek). 3) Különösen, egyik test a másikba, bizonyos kapocs, kajmó, fogó által belekötelödzik. A tüskék között hamar megakad a lebegő ruha. A levetett horgony fogai megakadnak a fenékben. 3) Átv. ért. valami ellen kifogása van, nem hagyja szó nélkül, valamiben erköl-k. csileg megütközik. A mogorva ember mindenben megakad. Kár ily apró dolgokban megakadni. Már ebben is megakadt a szemed? Néha am. figyelmessé lesz valamire vagy valami fölött. pl. Oly feltünő, hogy minden ember megakad rajta. E remek képen minden szem megakadt. 4) Az ész működéseire vonatkozólag, am. a dolgok öszvefüggését be nem látván gondolatait tovább szőni nem képes. Megakadni a számolásban. Igen szórakozott ember, s beszédében gyakran megakad. V. ö. AKAD. MEGAKADÁLYOZ, (meg-akadályoz) ösz. áth. 1) Valakinek müködéseit sikeretlenné teszi, terveit végrehajtani nem engedi. Megakadályozni az ellenség előnyomulását. 2) Oly intézkedéseket tesz, melyek gátul szolgálnak, nehogy valami történjék. A népmozgalmakat szigorú rendőrség által megakadályozni. Töltések által megakadályozni a kiáradást. V. ö. AKA DÁLY. MEGAKADÁLYOZÁS, (meg-akadályozás) ösz. fn. Cselekvés, illetőleg ellenszegülés, ellenállás, gátvetés, mely által valaki vagy valami megakadályoz tatik. száll. V. ö. ALACSON. MEGALAKÍT, (meg-alakít) ösz. áth. Valamit véglegesen szervez, rendez, alkot, s határozott állandó lételt eszközöl neki. A régtől tervezett egyletet megalakították. MEGALAKÚL, (meg-alakúl) ösz. önh. Határozott szerkezetű formában létre jön. MEGALAPÍT, (meg-alapít) ösz. áth. Valamit úgy alapít, hogy tartós, maradós, állandó legyen. Itt a meg teljesen bevégzett tényre vonatkozik. Valamit örök időre megalapítani. Utódainak jólétét, boldogságát megalapítani. V. ö. ALAPÍT. MEGALAPÍTÁS, (meg-alapítás) ösz. fn. Cselekvés, mely által megalapítanak valamit. V. ö. MEGALAPÍT. szóval vagy tettel olyasmit követ el valakin, mi álMEGALÁZ, (meg-aláz) ösz. áth. 1) Széles ért. tal ennek valódi vagy képzelt erkölcsi nagysága megcsökken vagy megsemmisül. 2) Különösen, a MEGAKADÁLYOZTAT, (meg-akadályoztat) büszke, kevély, gögös embert megszégyeníti, vagyis ösz. mivelt. Valaki által megakadályoz valamit. Egyéb ismerni kénytelen. A hetvenkedőt élczes gúnyokkal megoly állapotba teszi, melyben mások felsőbbségét megiránt köz szokás szerént mint átható ige a megakadá-alázni. Az elbizakodott ellenséget fegyverrel megalázni. lyoz helyett használtatik. MEGAKADÁS, (meg-akadás) ösz. fu. Állapot, midőn valaki vagy valami megakad. " Fogjad meg szakálát, vedd el csak jószágát Feddő ének a 16-ik századból. MEGAKASZT, (meg-akaszt) ösz. áth. 1) Menésében, mozgásában fentartóztat valamit, nem engedi, 3) Visszaható névmással magát megalázni am. magát hogy tovább haladjon. A sürü köd a gőzhajó menését, másoknál csekélyebbnek tartani, önmagáról és jelesa magas hó a gőzmozdony futását megakasztotta. 2) ségeiről keveset tartani, mások előtt magát meghúzKapocs, kajmó, vagy akármi fogódzó által bizonyos ni, vagy rangjának, érdemeinek elmellőzésével az altestet megköt. Megakasztani a kereket. A kapu szár-sóbb ranguakhoz és érdemüekhöz leereszkedni. Aki nyát megakasztani, hogy a szél be ne csapja. Meg- magát megalázza, felmagasztaltatik. A szerény férfi akasztani a nyitott ajtót, ablakot. 3) Átv. ért. vala-megalázza magát. Kérem, alázza meg magát, s térjen mely működést tovább haladni nem enged. Meg- be szegény házamba. akasztani az ipart, kereskedést. Megakasztani vala- Kérkedik éretlen kincsével az iskolagyermek, mely vállalatot, tervet. Valakit beszédének, gondolataiMíg a teljes eszű bölcs megalázza magát.“ nak folyamában megakasztani. MEGAKÓL, (meg-akól) ösz. áth. A hordók V. ö. LEALÁZ. nagyságát, illetőleg tartalmát úgynevezett akólópálczával megméri, meghatározza. A vámokon megakólják a boros hordókat. MEGALACSONÍT v. ALACSONIT, (megalacsonít) ösz. áth. 1) Valamely testet vagy tért, magasságából elvéve, alacsonná tesz. A magas kerítést valamivel megalacsonítani. A dombos tért megalacso· nítani. 2) Átv. ért. valakit erkölcsileg alacsonná tesz, legyaláz, vagyis azon jó véleményt, melylyel mások Verseghy. MEGALÁZÁS, (meg-alázás) ösz. fn. Cselekvés, midőn mást megalázunk. Magamegalázás, midőn magunkat megalázzuk, megalázkodás. MEGALÁZKODIK, (meg-alázkodik) ösz. k. Önmagát megalázza. MEGALÁZTATÁS, (meg-aláztatás) ösz. fn. Szenvedő állapot, midőn valakinek erkölcsi vagy szellemi becse, nagysága más által akár szóval akár tettel kisebbíttetik, csökkentetik, sőt megsemmisittetik. Isten áldja meg a kigyelmetek ebédét, az emberit is. (Népies kivánat.) Idvezlő és bucsuzó mondatok: Megáldj Isten! Isten megáldj! (rövidítve ezek helyett: megáldjon v. megáldja; mint fogadj Isten! am. fogadja Isten). V. ö. ÁLD, ÁLDÁS. MEGÁLDOZÁS, (meg-áldozás) ösz. fn. Az úrvacsorai szertartásnak teljes végrehajtása. MEGÁLDOZIK, (meg-áldozik) ösz. k. Az Úr vacsorájában részesül, az oltári szentséget magához veszi. Gyónás után megáldozni. V. ö. ÁLDOZIK. MEGÁLDOZTAT, (meg-áldoztat), ösz. mivelt. Mondják papról, midőn a hiveket az Úr vacsorájában részesíti, midőn az oltári szentséget nyujtja nekik. Gyónás után megáldoztatni a hiveket. A haldokló beteget megáldoztatni. V. ö. ÁLDOZIK. MEGÁLDOZTATÁS, (meg-áldoztatás) ösz. fu. Cselekvés, midőn a pap az Úr vacsorájában részesíti a híveket. MEGALKUDIK, (meg-alkudik) ösz. k. 1. MEG ALKUSZIK. MEGALKUSZIK, (meg-alkuszik) ösz. k. Általán mondjuk szerződő felekről, midőn a szerződési pontokban végképen megegyeznek, midőn mint mondani szokás, az alku áll közöttök. A lovon három száz forintban megalkudtunk. Bizonyos számu pénzben vagy gabonában megalkudni. Sokáig alkuttunk, de meg nem alkudhattunk. „Megalkusznak szépen s egyességben élnek." Koháry: Példás vadkert. Itt a meg bevégzett tényre vonatkozik. Az egyszerű jelenben alkuszik. V. ö. ALKUSZIK. MEGALKUVÁS, (meg-alkuvás) ösz. fn. Az alkuvásnak teljes végrehajtása s megállapítása. V. ö. ALKUVÁS és MEGALKUSZIK. 3) Képes kifejezéssel, megáll az ész, midőn müködése megszünik, midőn tovább gondolkodni nem képes. Úgy meg volt lepve, úgy elbámult, hogy megállt bele az esze. Ily borzasztó dolgokra megáll az ember esze. 4) Képes kifejezéssel am. helyben hagyható, mi úgy maradhat amint van, min változtatni nem kell, mi az ész törvényeivel megegyezik. Ezen állítás,vélemény megáll. Ezen fonák állapot meg nem állhat. 5) Megmarad, titokban marad. Nem áll meg nála v. benne a szó. „Ez dolgot nem tartók illetlennek, ha Kegyelmed csak azzal közli,az kivel illik és az kinél megáll." Bá215. 1.). 6) Tárgyesetes névvel megállani a csatát, thory István király levele. (Történelmi Tár. VIII. K. am. nem hátrálni; megállani a szemközt jövő vadat; szavát megállani, am. megtartani, teljesíteni, latínosan: szavának állani; megállani a sarat, valamely bajban, nehézségben, küzdelemben kitartónak lenni. Biztosan csak az állja meg helyét, ki magát ahhoz kötelességeinek erős kötelékeivel lánczolva érzi". B. Eötvös J. A bölcs Virág Benedek. E szónak három első jelentéseiben a megʻ igekötö kezdő állapotra, az utóbbiakban pedig bevégzettségre v. teljességre, azaz ezen igéhez képest teljes állandó ságra vonatkozik. V. ö. MEG, (2), és ÁLL, ELÁLL. MEGÁLLAPÍT v. -ÁLLAPIT, (meg-állapít) ösz. áth. Valamit folytonosan tartó helyzetbe, állapotba tesz. Forradalom után a békét, rendet, kölcsönös bizalmat az által állapítjuk meg, hogy... Sok tétovázás, habozás, kísérlet után bizonyos törvénykezési módot megállapítani. Itt a meg az egyszerü jelenre vonatkozó tényt is fejez ki. V. ö. ÁLLAPÍT, és MEG, (2). MEGÁLLAPÍTÁS v. ÁLLAPITÁS, (meg-állapítás) ösz. fn. Cselekvés, mely által valamit tartós állapotuvá tesznek. A béke megállapításában fáradni. 1. MEGÁLLAPÍT. MEGÁLL, (meg-áll) ösz. önh. 1) Tulajd. ért. a mozgó, haladó bizonyos ponton, helyen félbeszakasztMEGÁLLAPODÁS, (meg-állapodás) ösz. fn. 1) ja menését, és mozdulatlan marad. Ho hó! kiáltásra | A menésnek, mozgásnak megszünése, félbeszakadása. megáll az ökör. A,megállj! vezényszóra megállapo- 2) Átv. ért. a habozó, kétkedő, fontolgató észnek eldik a hadsereg. 2) Szélesb és átv. ért. mondjuk min-határozása, midőn bizonyos eszme, terv, szándék, véden mozgásban levő testről,midőn mozogni megszűnik.lemény stb. mellett megmarad. V. ö. MEGÁLL, és Megáll a szekér, a hajó, a malom, a kerék. Megáll az MEGÁLLAPODIK. eső, megáll a szél. Megáll a víz, midőn tovább nem foly hat. MEGÁLLAPODIK, (meg-állapodik) ösz. k. 1) Menését, mozgását félben szakasztja. Rosz utban néha 171 MEGÁLLÁS-MEGANNYI MEGAPAD-MEGARAT 172 néha megállapodni, hogy a lovak kipihenjék magukat. gyar huszár meg annyi hős, vagy mint meg annyi hös, Meg nem állapodom, mig a hegytetőre nem jutok. 2) | mintha mondaná : száz magyar huszár ugyan annyi Mondjuk testileg és lelkileg teljesen kifejlett ember- hősnek veendő, mintha ezek százan volnának, azaz ről. Megállapodott koru, eszü, gondolkozásu férfi. 3) mintha minden egyes magyar huszár egy-egy hös Valamiben megállapodni, am. alkudozás vagy hányás- volna. vetés, kétkedés után magát valamire elhatározni. Abban állapodtunk meg, hogy . . . V. ö. MEGÁLL. MEGÁLLÁS, (meg-állás) ösz. fn. Állapot, midön valami megáll, valamely mozgó ponton menését egyszerre félben szakasztja. V. ö. MEGÁLL. MEGÁLLAT, (meg-állat) ösz. áth. Régiesen am. megállapít. Eléjön Szabó Dávidnál is. MEGÁLLHATÓ, (meg-állható) ösz. mn. Amit meg lehet tartani, ami érvényes, ami ellen lényeges kifogás nem lehet. Megállható föltételeket kötni ki. Megállható alku, szerződés. Megállható igéret, fogadás. V. ö. MEGÁLL. MEGÁLLHATÓLAG, (meg-állhatólag) ösz. ih. Megállható módon vagy állapotban. MEGÁLLHATÓSÁG, (meg-állhatóság) ösz. fn. Valaminek azon minemüsége, mely szerént meg lehet tartani, s kifogás nincs ellene; érvényesség, maradandóság. MEGÁLLÍT v. -ÁLLIT, (meg-állít) ösz. áth. Eszközli, hogy a menésben, vagy mozgásban levő menni, vagy mozogni megszünjön, s állva maradjon. Az éjjeli ör megállítja a gyanus embert. Az utonállók megállítják az utasokat. Megállítani az ökröt, lovat. Megállítani a malomkereket. ‚Állítsd meg, állítsd meg kérlek, futásodat.“ Zrinyi. MEGAPAD, (meg-apad) ösz. önh. Ami előbb áradó, dagadó állapotban volt, alászáll, megkevesbedik. Nagy szárazságban megapad a víz. (Szokásos jelen, de tiszta jelenben csak: apad, pl. apad a Duna). Átv. ért. megfogy, megsoványkodik. Betegsége alatt megapadt a melle. Megapadt az erszény. Itt a meg távolodást, eltünést jelent, miért az el igekötővel is fölcserélhető: elapad, pl. elapadt a tehén tögye. Minthogy továbbá ami apad, az alább is száll, egy értelmű vele a le: a daganat már szépen leapadt. MEGAPRÍT, (meg-aprít) ösz. áth. Apró részekre elvagdal valamit. Megaprítani a disznóknak való tököt. Megaprítani a dohányt. Tiszta jelenben megapritom a dohányt azt teszi: azon vagyok, hogy az aprítást egészen véghez vigyem; ebben pedig: apritom a dohányt, nincs reá figyelem, ha egészen megaprítom-e vagy sem. V. ö. APRÍT, és MEG, (2). MEGÁRAD, (meg-árad) ösz. önh. Mondjuk vízről, midőn magassága szokatlanul emelkedik, és terjedelme bizonyos fokig növekszik. Sok zápor után megáradnak a folyók. Tavaszi hóolvadás után rendesen megáradnak a folyók, tavak. Tiszta jelenben csak: árad, pl. a Duna árad, de szokásos jelenben : megárad, pl. a Duna, ha sok eső esik, megárad. V. ö. ÁRAD és MEG, (2). MEGARANYOZ, (meg-aranyoz) ösz. áth. Valamit aranynyal ékesít, behúz. Megaranyozni a könyv Átv. ért. valamely működés folyamatát megakasztja, | tábláját. Különféle edényeket, bútorokat, eszközöket megmegszünteti. Megállítani valamely folyóirat kiadását. V. ö. ÁLLÍT. MEGÁLLÍTÁS v. -ÁLLITÁS, (meg-állítás) ösz. fn. Cselekvés, midőn megállítanak valakit vagy valamit. MEGÁLMODIK, (meg-álmodik) alakra ösz. k. de jelentésére áth. T. i. tárgyesetes névvel am. valamit álomban előre megsejt, megérez, megtud. Barátom halálát megálmodtam. V. ö. ÁLMODIK. MEGÁLMOSODIK, (meg-álmosodik) ösz. k. Álmossá lesz, az álom reá jön. Máskép: elálmosodik. MEGALSZIK, (meg-alszik) ösz. k. Átv. ért. valamely híg folyó test részei megmerevednek, kocso nyaszerüvé válnak. Megalszik a tejnek turós része. A folyó zsír, ha hidegre teszed, megalszik. „Még az öreg nép is, megaludt bár vére, felújúl.“ Révai: Kikeletkor. V. ö. ALSZIK. MEGALUT, (meg-alut) ösz. régies áth. Valamely híg, folyó, kivált zsíros testet merevvé tesz. A tejet oltószerrel megalutni. Mai korban máskép: megolt. V. ö. ALUT, OLT. aranyozni. A kardkötöt most aranyozom meg, azt teszi: azon vagyok, hogy az aranyozást véghez vigyem; de ebben: a kardkötöt most aranyozom, nincs reá figyelem, ha az aranyozást egészen véghez akarom-e vinni vagy sem. V. ö. MEG, (2). MEGARÁNYOZ v. MEGARÁNYZ, (meg-arányoz) ösz. áth. Bizonyos arány vagy mérték szerént öszveállít, hozzávet. „Ezeket s másokat is, felültetheti kegyelmed hazánk és nemzetünk ellen; de mi lészen a vége nem tudom ugyan, mindazáltal könnyű megarányzani.“ Gr. Eszterházy Miklós nádor levele Rákóczy György erdélyi fejedelemhez (Nemzeti könyvtár 217. 1.). MEGÁRANYOZÁS, (meg-aranyozás) ösz. fn. Valaminek aranynyal való ékesítése,behuzása, megfuttatása. A torony kupjának megaranyozása sokba került. MEGARÁNYZ, 1. MEGARÁNYOZ. MEGÁRASZT, (meg-áraszt) ösz. áth. Eszközli, okozza, hogy megáradjon a víz. A sok zápor megárasztotta a folyót. MEGARAT, (meg-arat) ösz. önh. Tárgyesetes név nélkül am. az aratást bevégzi. Mi már megaratMEGANNYI, itt a meg'-ben,esmeg v.,me-tunk, s a nyomtatáshoz fogunk. Mi pedig még aratunk, gest' v. ‚megint', illetőleg,ugyan értelme van, midőn és csak holnapután aratunk meg. V. ö. ARAT, és t. i. egy megelőző szám ismétlését jelenti. Száz ma- | MEG, (2). |